Újra nőttek a kutatás-fejlesztési ráfordítások

Tovább nőttek 2012-ben a kutatás-fejlesztési (k+f) célú költések Magyarországon, a 2009-es nagyobb ugrás után 2010-ben megtorpantak, majd 2011-ben újra érdemben nőttek − derül ki a KSH adataiból. Az adatok szerint 2011-ben k+f-re folyó áron 336,5 milliárd forintot fordítottak, ami a GDP 1,20 százalékának felelt meg. Az adat az előző évihez képest folyó áron 8,5 százalékos növekedést mutat, így a GDP arányában mérve a 2011-es szint − az 1990-es 1,6 százalék mögött − az utóbbi 21 év legjobb eredménye volt. A költések tovább nőttek 2012-ben, 363,7 milliárd forintra rúgtak, az előzetes adatok szerint a GDP arányában 1,3 százalékra. A bővülés a korábbi évekhez képest alacsonyabb mértékű, 2,8 százalék − az állami és felsőoktatási költések 10 százalékos csökkenését a vállalkozások ráfordításainak 9,8 százalékos növekedése nem tudta ellensúlyozni.

A kutatóhelyek száma 90-nel, 3090-re nőtt, 2011-hez képest a növekedés 3 százalék, szemben a 2010 és 2011 közötti 0,6 százalékos adattal (akkor 17 helyszínnel bővült a szektor a KSH adatai szerint). A k+f célú létszám 55,4 ezerről 56,5 ezerre, 1100 fővel emelkedett 2011 és 2012 között, ami két százalék körüli év/év alapú bővülést jelent, a növekedés ebből a szempontból szerényebb, mint a 2010−2011 közötti 2,6 százalékos emelkedés.

A korábbi évekhez hasonlóan gyorsabban (5,2 százalékkal) emelkedett azonban a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám, a bővülés évek óta a nemzetgazdasági átlagnál kedvezőbben alakul, az összes foglalkoztatottból számolt részarány 2012-ben elérte a 0,92 százalékot. Közben a k+f személyi állományán belül csökkent a kutatók aránya, 2011-ben a tényleges létszám 66,7 százaléka tartozott ide, 2012-ben azonban ennél 1,2 százalékponttal alacsonyabb volt a részarány.

Magyarországon 2005 óta a k+f ráfordítások folyó áron számított értéke 75 százalékkal emelkedett (207,8 milliárd forintról 363,7 milliárdra), az egy kutatóhelyre jutó ráfordítás így számolva 2012-ben 117,7 millió forintra nőtt a 2005-ös 82,6 millió (illetve a 2011-es 112,2 millió) forintról. A ráfordítások költség és beruházás szerinti összetétele lényegesen csak hosszabb távon változik, a költségek növekedési üteme (2,8 százalék) tavaly a korábbinál jóval jelentősebben haladta meg a beruházásokét (49,6 százalék), a beruházások részaránya a 2011-es 11,4 százalékról 15,8 százalékra emelkedett. Az elmúlt években nem tapasztalt bővülést a korábbiaktól eltérően nem a gépbeszerzések, hanem a k+f célú építési beruházások húzták, ez a mutató az előző évi 2,5-szeresére nőtt, alapvetően az állami kutatóhelyeken végrehajtott fejlesztések eredményeként.

A költségeken belül 58 százalékos (az előző évinél 0,4 százalékponttal magasabb) részarányt a bérek és jövedelmek adtak, egy kutatóra a 2011-essel nagyjából megegyező összeg, 12,6 millió forint jutott átlagosan 2012-ben, a vállalkozásoknál 15,3 millió, a költségvetési kutatóhelyeken pedig 9 millió forint jött ki egy kutatóra. A ráfordítások szerkezete megfelelt a korábbi tendenciáknak, az állami költségvetés részesedése 36,9 százalék volt (némileg alacsonyabb a korábbi évekbelinél), a külföldről származó források aránya pedig 2 százalékponttal emelkedve elérte a 15,4 százalékot. Az összes ráfordítás 44,2 százaléka kísérleti fejlesztésekre ment, 20 százalékát pedig alapkutatásokra költötték, alkalmazott kutatásra 35,8 százalék jutott.

A vállalkozások k+f tevékenysége egyre intenzívebb, 2012-ben 1583 ilyen kutatóhely működött, ami 10,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest, a ráfordítások mennyisége itt 13,6 százalékkal, 28,6 milliárd forintra nőtt 2011-hez képest. A k+f finanszírozását a vállalkozások kétharmad részben maguk oldották meg, de az elmúlt két évben jelentős állami összegek is érkeztek a szektorba, a 2012-es 37,4 milliárd forint ilyen forrás 22,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél (ennél is gyorsabban nőtt a külföldről, főként az EU-ból érkező pénz aránya, a 2011-es 13,4 százalékról 17,7 százalékra).

Az ágazatok közül továbbra is a gyógyszergyártásé volt a vezető szerep, ám valamelyest veszített súlyából a szektor. A legnagyobb mértékű fejlődést a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártásánál regisztrálták, a ráfordítások itt a 2011-es 2,5-szeresére nőttek 2012-ben, ez a terület azonban így sem képvisel jelentős súlyt a k+f költések egészében.

Szerző: Leszák Tamás