Csődöt mondott a belorusz modernizáció
Sorra buknak meg Belaruszban a felülről erőltetett, több száz millió eurós költséggel beindított ipari és mezőgazdasági modernizációs programok.
Szlovákiában egyre nagyobb siker a számlalottó
Szlovákiában továbbra is nagy sikernek örvend a szeptember elsejével rajtolt nemzeti számlalottó (NBL), ennek jeleként egyre több kiskereskedelmi üzletlánc kapcsolódik be a játékba, mégpedig olyan módon, hogy a vásárláskor kapott blokk regisztrációs számát automatikusan beküldik a játékba. A Pravda szlovák napilap értesülései szerint a jövő év elejétől összesen több mint háromezer kereskedelmi egységgel rendelkező négy üzletlánc teszi lehetővé az automatikus regisztrálást: a CBA szlovák ága, a Terno, a Moja Samoska és a legnagyobb szlovák tulajdonú üzlethálózat, a Coop Jednota. Emellett a Tesco is fontolgatja ezt a lépést. "Ez jó húzás a cég jó hírnevének építése terén. A társaság ugyanis azt sugallja, nincs titkolnivalója az adóhatóságok előtt, továbbá az ügyfeleik kedvében jár" − magyarázta Peter Prokopec, a Trumpeter ügynökség képviselője.
Egyre több orosz bankot zárnak be
A moszkvai jegybank folytatja a kétes banki ügyletek felszámolását célzó hadjáratát, amelynek idén közel harminc pénzintézet esett áldozatul.
Autópályákat kapnak karácsonyra a lengyelek
Még az ünnepek előtt az országos autósztráda- és autóút-igazgatóság 126 kilométernyi utat tervez átadni az autóvezetőknek Lengyelország-szerte, ezzel is megkönnyítve az ünnepeken utazók helyzetét. Ezen utak megépítését az EU költségvetése támogatta 2007−2013 között, így ebben az időszakban Lengyelországban 2871 kilométer új autópályát adtak át, 5739-et pedig rendbe hoztak.
Stabil maradt idén a magyar zöldség-gyümölcs piac
A zöldség-gyümölcs ágazat 2013-ban a korábbi évekhez hasonlóan mintegy 162 ezer hektáron termelt, és az össztermés a sokévi átlagnak megfelelően 2,5 millió tonna körül alakult − közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az ágazati teljesítményen belül a szabadföldi zöldségfélék, a hajtatott zöldségek és a termesztett gomba területén enyhén nőtt a termés mennyisége, míg a gyümölcsnél a tavalyi rekord után mintegy 10 százalékkal csökkent. A zöldségtermelés összesen 1,57 millió tonna, a gyümölcstermelés 0,89 millió tonna, ami összesen 2,46 millió tonnát tett ki. Kedvezőnek tekinthető a termelői árindex alakulása, amelynek tendenciája az elmúlt három évben a piaci viszonyoknak és a marketingtevékenységnek köszönhetően emelkedő − jegyzi meg a szakmai szervezet összegzése. A termények fele került a friss piacra, másik fele a feldolgozóiparba, azonban utóbbi alapanyag-ellátása továbbra is nehézségekkel küszködik.
Nem költ kevesebbet karácsonyra a fogyasztó
A magyar háztartások nyolcada nem vásárol karácsonyi ajándékot idén, de akik vásárolnak, azok általában ugyanannyit gondolnak költeni, mint tavaly − írta a Tárki Társadalomkutatási Intézet idén decemberi adatfelvételének elemzése alapján. A felmérés szerint a háztartások több mint kétharmada ugyanannyit, valamivel több mint negyede kevesebbet, 6 százaléka többet tervez költeni karácsonyi ajándékra, mint tavaly. A 2011-es hasonló felmérésben a megelőző évhez képest kevesebbet költők aránya 46 százalék, az ugyanannyit költőké 50 százalék, míg azoké, akik nagyobb kiadásra számítottak, 4 százalék volt. A karácsonyi ajándékvásárlást nem tervezők két évvel ezelőtti értéke 15 százalék volt − derült ki a tanulmányból. Az átlagosnál magasabb a karácsonyi ajándékot nem vásárolók aránya azok körében, akik községben, a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon (16-17 százalék), illetve az Észak-Alföldön (22 százalék) élnek.
Az uniósnál szigorúbb is lehet a magyar bankszanálási törvény
Akár január elejére elkészülhet az a törvénytervezet, amelynek alapján Magyarországon sem az adófizetők pénzéből kellene kisegíteni a bajba jutott bankokat, s tavasszal törvény is születhet belőle − nyilatkozta az MTV híradójának szombaton Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt követően, hogy előző nap az EU-csúcson döntés született a bankunióról. (Ennek értelmében a jövőben nem közvetlenül az adófizetők pénzéből, hanem külön alapból mentik meg a felelőtlenül gazdálkodó és hitelező bankokat.) Fontos tudni, hogy Magyarországon a kilencvenes évek elején lezajlott bankkonszolidáció, illetve a Postabank kisegítése óta még a 2008-ban kezdődő válság legrosszabb időszakában sem volt szükség arra, hogy közpénzből támogassanak bármely itt működő kereskedelmi bankot − ellentétben más országokkal, ahol komoly állami befizetéseket követelt meg a bedőlt bankok megmentése. (Arról még uniós szinten is vitatkoznak, hogy a bankcsődök mekkora százalékáért felelős a meggondolatlan gazdaságpolitika.) A legutóbbi, a takarékszövetkezeti szektor átalakítását támogató költségvetési támogatás sem veszteségelszámolásra fordítódik.
Bornemisza-kép lett a Kieselbach-árverés sztárja
A téli árveréssorozat felfelé menő ívébe illett bele a Kieselbach Galéria december 21-i aukciója: alig akadt olyan kép, amelyre nem érkezett licit − azokból is visszakértek még az este végén −, öt tétel ára elérte vagy meg is haladta a 30 millió forintot.
Négy nagy bank távozhat Matolcsy György szerint
Nyolc nagy Magyarországon működő, a hitelállomány 70 százalékát birtokló pénzintézet közül négy a korábban tervezett három-négy év helyett akár másfél éven belül kivonulhat - jelentette ki Matolcsy György, az MNB elnöke a Hír TV-ben. A szóba jöhető érintettek közül az MKB eladása 2016-ig kötelezettség a BLB-nek, a Raiffeisennél pedig egy hónapja lehetett először hallani olyan hírt, hogy adott esetben mérlegelnék a kivonulást. A CIB tulajdonosa, a Banca Intesa a múlt héten elsőként lapunk hasábjain jelezte, hogy kitart a magyar piac mellett, és információink szerint nem tervez másként a KBC sem. Az UniCredit a válság ellenére minden évben nyereséges és osztalékot fizet, tavasszal a bank vezetője akvizíciós terveik kapcsán látogatott Magyarországra. Az Erste szintén jelezte, hogy elkötelezett Magyarország mellett, a Budapest Bank tulajdonosa, a GE viszont − ha az értékesítés mellett dönt − nem egyedi, hanem regionális szinten mond le a pénzügyi szolgáltatói érdekeltségeiről.A hírek szerint ma a kormányülés napirendjére kerülő devizahitelezés kapcsán a jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy volt deviza a devizahitelek mögött, de az ezt kimondó határozatot úgy kommentálta, hogy "a Kúria döntését tudomásul vesszük, de nem szeretjük". A devizahitelt Matolcsy azért nevezte közgazdaságilag hibás terméknek, mert "nem lehet egy országban több fizetőeszköz", és hangsúlyozta, hogy a jegybank véleménye szerint az egyoldalú szerződésmódosítások kikötésével a bankok aránytalan erőfölényükkel éltek vissza. A probléma kezelésére az MNB elnöke szerint "jogi megoldás lesz", egy törvény, amely szavai szerint akár visszamenőlegesen is szabályozni fog.
Nincs áttörés az EU védelempolitikájában
Közös kibervédelem, gyorsabb reagálású európai hadtest felállítása és 2025-re közös európai drón fejlesztése − ennyi eredmény született az uniós csúcson a közös biztonságpolitikával kapcsolatban. Jó hír Magyarország szempontjából, hogy januárban indulnak a szerb csatlakozási tárgyalások.
