Az eladó jóindulatán múlik, hogy egy késedelmes fizetés után a vevőnek extra díjat is kell-e fizetnie − derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állásfoglalásából. Januártól ha egy számlát késedelmesen egyenlítenek ki, kötelező késedelmi kamatot is fizetni, ezen felül pedig legalább 40 euró behajtási költséget is ki kell csengetnie a vevőnek − akkor is, ha a behajtásra nem költött semmit. Utóbbi teljesen független a számla értékétől és a késedelem idejétől, vagyis akár néhány ezer forintos tétel egynapos csúszása miatt is beállhat a 40 eurós kiadás.
A KIM szerint egyrészt ezek az előírások az uniós irányelvek miatt kötelezően kerültek a jogszabályba, másrészt az eladó el is engedheti ezt a tételt. Egy adótanácsadó által jegyzett közlemény szerint nem derül ki egyértelműen a jogszabályból, elengedhető-e ez a követelés, a KIM szerint azonban e tekintetben nem is ez a törvény, hanem a Ptk. az irányadó. Márpedig a szerint fennáll a lehetősége ennek. Ez azt jelenti, hogy ha biztosra akar menni a vevő, jobb, ha időben fizet, ugyanakkor egy megbízható és stabil partneri kapcsolatban a kisebb csúszásoknál valószínűleg türelmesek lesznek az eladók.
A vevők türelme egyébként is fontos, főleg a hazai fizetési szokásokat alapul véve. Az Atradius követeléskezelő társaság legfrissebb, tavaly nyáron készített fizetési barométere szerint Magyarországon viszonylag hosszadalmasak a kifizetések. Alapból nagyon magas a halasztott fizetések aránya: a belföldi értékesítéseknél 73, a külföldieknél 81 százalék. Ugyanez Kelet-Európában csak 56-57 százalék, Nyugat-Európában pedig 50 százalék körüli, az alatti.
A magyarországi eladók tehát alapból átlagosan 30 napos fizetési határidővel számolhatnak, erre jön még rá a késedelem. A számlák negyedét egyenlítik ki 30 napon túl a belföldi ügyleteknél, a külföldi kifizetések ennél valamivel jobbak, ott a késés csak 18 százalék. A késedelmes fizetések 85 százaléka 30 napon belüli − itt alig van eltérés a belföldi és külföldi ügyletek között −, vagyis átlagosan 60 napon belül jut el az eladóhoz a vételár. A 90 napon túli csúszás nem jellemző, sőt a belföldi eladásoknál ez jelentősen csökkent, s már csak 1,5 százalék, a külföldieknél azonban öt százalékra nőtt.
A késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek között a jegybanki alapkamat plusz nyolc százalék − a kamatot félévente kell felülvizsgálni, s a fél év első napján érvényes kamat az irányadó. A 11 százalék kamat napi értéke az összeg 365-öde, ezt kell visszaszorozni a késedelmes napok számával. Vagyis ha egy százezer forint értékű számlát 30 napos késéssel fizet ki egy cég, akkor erre 904 forint késedelmi kamatot kell felszámolni, a 40 eurót pedig vagy elengedi az eladó vagy nem − ha nem, akkor összesen nagyjából 13 ezer forint lesz a plusz.
Szerző: F. Szabó Emese
