BUX 132046.37 0,27 %
OTP 41080 -0,05 %
header

Napi Gazdaság

01.
10.
00:00

Negyedik mobilszolgáltató Szlovákiában

A Slovak Telekom (a Deutsche Telekom leánya), az Orange és a Telefónica O2 után Szlovákia távközlési piacán néhány hónapon belül felbukkan egy negyedik mobilszolgáltató, a Swan. A Pravda című napilap csütörtöki száma Juraj Ondrisra, a cég első emberére hivatkozva azt állítja, hogy a szükséges licencekkel rendelkező Swan szeptembertől nyújtja majd szolgáltatásait. A cég már 2000 óta tevékenykedik a távközlési piacon, napjainkban mintegy 200 főt alkalmaz, 2011-es forgalma 36 millió euróra rúgott és mobilszolgáltatásait a Telefónicával együttműködve nyújtotta. A társaság 2014 végéig az 5,4 milliós szlovák piac negyedét szeretné lefedni. Egyelőre nem árulta el, mivel próbál tarolni a már napjainkban is telített szlovák piacon (100 lakosra 103-104 mobil jut), a beígért alacsony árak mellett mindössze annyi derült ki, hogy a virtuális szolgáltatások, továbbá az internetre csatlakozó távközlés terén szeretne újdonsággal előrukkolni, ennek érdekében negyedik generációs (4G) hálózatot épít ki, ami rendkívül gyors adattovábbítást tesz lehetővé. A Swanra most legalább 50 millió euró értékű beruházás vár, hogy megvalósítsa elképzeléseit, üzleti terve szerint két év leforgása alatt 500 ezer ügyfelet szeretne elkönyvelni. "Az új operátor javíthatja és olcsóbbá teheti a nem hang alapú, azaz az adatátvitelen alapuló távközlési szolgáltatásokat" − vélekedett Ondrej Macko, a PC Revue szlovák szakmagazin főszerkesztője.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
10.
00:00

Büntetés várhat a holland nyugdíjalapokra

A holland jegybank (DNB) pénzbírsággal fenyegette meg a nyugdíjalapokat, mert nem adnak kellő felvilágosítást a vagyonkezelés költségeiről. A nyugdíjalapok felügyeletét is végző DNB a pénzintézetek 28 százalékánál állapította meg, hogy nem tudják megmondani, mennyibe került 2012-ben − a különféle befektetői termékekre lebontva − azok kezelése. Mivel az országban a pénzügyi válságot követően egyre nagyobb figyelmet keltett a nyugdíjalapok tevékenysége, a központi bank első alkalommal 2012-ben kötelezte őket, hogy részletes jelentésben adjanak számot a befektetésekről, illetve ezek költségéről. Az új szabály láthatóan nagy kihívás elé állította az alapokat, ezért egy újabb esélyt kaptak a hiánypótlásra, ám, ha nem felelnek meg az elvárásoknak, akkor pénzbüntetéssel szankcionálják őket. A költségelemzés elmulasztása már csak azért is meglepő, mert az irányelveket − egyfajta önszabályozóként − maga az ágazat dolgozhatta ki.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
10.
00:00

A tőkeemelés hírére esett a Raiffeisen árfolyama

A Raiffeisen Bank International (RBI) szerdán este nemcsak azt jelentette be, hogy most elutasítja magyarországi leánybankja vételi ajánlatát, de egyúttal közölte 2-2,5 milliárd eurós tőkeemelési szándékát is. A friss pénzből visszafizetné az állami mentő csomag 2,5 milliárd eurós részvételi tőkéjét, bár időpont nem hangzott el. A bejelentésre az RBI-részvény árfolyama a csütörtöki bécsi nyitást követően kilenc százalékot zuhant, majd a nap folyamán 3 százalék körül stabilizálódott.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
10.
00:00

Év elejétől Bulgária is hadat üzent az offshore cégeknek

Keményen megszorongatja Bulgária az offshore cégeket: egy az év elejével hatályba lépett törvény a gazdaság 28 területéről tiltja ki őket. Offshore zónában bejegyzett cégek nem kaphatnak bányászati koncessziót, nem indulhatnak közbeszerzési és privatizációs pályázaton − írta a dnevnik.bg. A liberális párt képviselői által beterjesztett törvényjavaslat emellett megtiltja, hogy ezek a cégek profi sportklubot, mobilszolgáltatót, energetikai vagy vízműcéget, közvélemény-kutatót, rádiót, televíziót, lapkiadót birtokoljanak. Az offshore bejegyzésű vállalkozások nem vehetnek részesedést bankokban és biztosítókban sem és nem vehetnek részt az állammal közös (ppp) vállalkozásban, valamint nem jogosultak állami támogatásra beruházásaikhoz. A cégek hat hónapot kaptak helyzetük bulgáriai legalizálására. A törvény alól kivételt képeznek a valamely uniós tagállam tőzsdéjén jegyzett cégek, azok, amelyek olyan országban vannak bejegyezve, amellyel Bulgária szerződést kötött a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve amelyekben ismert tulajdonosú bolgár vállalkozás vesz részt.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
10.
00:00

Februárig nem dönt a devizahitelekről a Kúria

Tavaszig elkészülnek a Kúria devizahitelekről szóló jogegységi határozatának hiányzó pontjai − nyilatkozta Darák Péter Kúria-elnök a Heti Válasznak. A devizahitelezés nem vágható át gordiuszi csomóként, egyetlen mozdulattal − véli Darák, aki szerint nem volt szándék, hogy jelzést adjon a törvényhozóknak, mely pontokon kellene rendezni a kérdést. A jogalkotók nagy tapasztalatú emberek, a Kúria elnökének üzenete nélkül is tudják, mit kell tenniük − állítja a bíró. Darák szerint nem a Kúria fog jogszabálytervezetet kidolgozni a devizahitelesek problémájára, az egyoldalú banki kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos jogegységi döntéssel kapcsolatban pedig megvárja az Európai Bíróság legkorábban február 12-én várható iránymutatását. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva azt kérte a legfőbb bírói testülettől, ne várjon az EU bíróságának döntésére, szerinte ugyanis a Kúria a magyar joganyag alapján is döntést hozhat. Rogán annak örülne, ha még januárban határozna a Kúria, mert akkor a Fidesz január 24-i évadnyitó frakcióülésén is foglalkozhatnának a kérdéssel.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
10.
00:00

Várhatóan lassul a magyar kamatvágás

Van mozgástér a további kamatcsökkentésre Magyarországon, akár a 2,5 százalékos szintig − nyilatkozta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reuters hírügynökségnek, amit a portfolio.hu idézett. Balog lát arra esélyt, hogy a jövőben az eddigi 20 bázispontnál kisebb lépésekben csökkentik a rátát. A döntést az ECB és a Fed lépései is befolyásolhatják. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha pár hónap alatt a forint 310-ig gyengül az euróval szemben, úgy válaszolt: nem lép a jegybank, ha a gyengülésnek nincs inflációs hatása, ami pedig veszélyeztetné az inflációs cél elérését. Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy amennyiben a jegybank hitelprogramja megteremti a lehetőségét a magasabb potenciális növekedésnek, a beruházások beindulnak, és a trend később is folytatódik, nem lesz szükség az élénkítő program folytatására.

Szerző(k):
Napi Gazdaság