A várakozásoknak megfelelően rekordalacsony szinten tartotta az eurózónában érvényes irányadó kamatrátát az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa, ám mint az a döntést követő sajtótájékoztatóból kiderült, minden opciót megbeszéltek a tegnapi ülésen − ismerte el újságírói kérdésre Mario Draghi, az ECB elnöke. Nem döntött és jelzését sem adta viszont a kormányzótanács a negatív betéti ráta lehetőségének, pedig a piacon elterjedt nézet szerint ha újabb jegybanki közbeavatkozásra lenne szükség, ez lehet a következő lépés.
Mario Draghi azt hangsúlyozta, hogy a döntésben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott az előretekintő iránymutatás (forward guidance) és a pénzpiaci mozgások követése, ugyanis mind a makrogazdasági, mind pedig a piaci indikátorok változást (kisebb javulást) jeleznek. Draghi szerint viszont még korai lenne az eurózóna válságának végéről beszélni, továbbra is vannak kockázatok − a gazdasági és pénzügyi mellett politikaiak is. Ami az ECB előrejelzését illeti, a stáb legfrissebb számításai szerint az infláció a korábban jelzettnél hosszabb ideig maradhat jóval a 2 százalékos jegybanki középtávú cél alatt, vagyis elméletileg van még monetáris mozgástere az ECB-nek. Draghi a makroindikátorok közül a munkaerőpiacot említette, mint ismeretes, az eurózónában jelenleg 12 százalékos a munkanélküliségi ráta, vagyis − vonták le a jegybankárok a következtetést − a monetáris intézkedések egy része csak nagyon nehezen éri el a reálgazdaságot.
A bankszektorban jártas szakemberek azt mondják, hogy a brit jegybankhoz hasonlóan indíthatná meg az ECB is harmadik körös olcsó jegybanki likviditási akcióját, amelynek középpontjába most a kisvállalati finanszírozás kerülhetne. Egy ilyen program a brit vagy akár a magyar hitelprogramokhoz képest kényesebb szabályozást igényel, ugyanis az eurózónában határon átnyúló vállalatfinanszírozásra vagy iparpolitikára versenyjogi okok miatt sokkal szűkebbek a lehetőségek.
A piac általában arra számít, hogy még az idén újabb lépésekkel próbálja meg a monetáris transzmissziót javítani az ECB, de a másik két nagy jegybanktól is újabb intézkedéseket várnak. A tegnapi ECB-döntésre lényegében nem reagált a piac, közkeletű vélekedés szerint a kormányzótanács megvárja a Fed új elnökének, Janet Yellennek a bemutatkozását és a Fed politikájának várható irányát, mielőtt maga is lépne.
Tegnap a Bank of England (BoE) is döntött az alapkamatról, 0,50 százalékon hagyta a rátát, amely így lassan öt éve változatlan. Voltak olyan várakozások, hogy a BoE esetleg új, az eddiginél alacsonyabb határ elérésétől teszi függővé a kamatemelés megkezdését; augusztusban a brit jegybank azt közölte, hogy addig nem szigorít, amíg a munkanélküliek aránya nem kerül 7 százalék alá (2013 júliusában 7,7 százalék volt). Azóta ez a ráta a BoE várakozásainál gyorsabban csökken − az októberrel zárult három hónap átlaga 7,4 százalék volt −, és a BBC szerint sok elemző számít arra, hogy már idén elérik a hatossal kezdődő mutatót, noha a jegybank öt hónappal ezelőtt még 2016-ra prognosztizálta ezt.
A BoE nem módosított a 2009-ben elindított mennyiségi lazítási programján sem, továbbra is fenntartja a 2012. júliusi 50 milliárd fontos emelés óta 375 milliárd fontos kötvényvásárlási keretösszeget.
Szerző: Gerőcs Tamás'Szabó Márta
