BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
header

Napi Gazdaság

01.
17.
00:00

Tovább önthetik a kötvényalapokba a pénzt a befektetők

A jegybank sorozatos kamatcsökkentése és az infláció mérséklődésének köszönhető reálbér-növekedés a lakossági megtakarításokra is hatással volt. Az elmúlt egy év befektetési slágertermékei egyértelműen a befektetési alapok voltak, ezek közül is a kötvény- és a vegyes alapok. Az idén is fennmaradó alacsony kamatkörnyezet miatt a továbbiakban ez a trend folytatódhat, és a magasabb hozamlehetőséget nyújtó kötvény- és részvényalapok iránti kereslet fokozódására lehet számítani − állítja Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. A megtakarítások szempontjából tavaly két fontos folyamat is zajlott. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank monetáris lazítása folytatódott, soha eddig nem tapasztalt alacsony értékre csökkentve ezzel az alapkamat mértékét. Másrészt a jelentősen mérséklődő inflációnak köszönhetően a reálbérek növekedni tudtak. Az említett folyamatok eltérő mértékben ugyan, de hatással voltak a megtakarításokra. A reálbérek növekedése összességében nem növelte számottevő mértékben a megtakarítások nagyságát, ugyanis 2012 eleje óta mindössze 7,3 százalékkal, azaz nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben nőttek. Ezzel szemben az alacsony kamatkörnyezet jócskán megmozgatta a befektetők fantáziáját, akik így elindultak a magasabb hozamlehetőséget nyújtó befektetések irányába, átrendezve ezzel a hazai befektetési piacot. Ennek eredményeként a teljes megtakarításokon belül mintegy 10 százalékkal növekedett a befektetési alapok aránya 2012 eleje óta, ami azt jelenti, hogy maga a befektetésialap-piac 43 százalékkal, azaz mintegy 900 milliárd forinttal bővült az elmúlt közel két évben. Emellett a befektetési alapok népszerűsége szempontjából is átrendeződött a piac. Bár továbbra is a pénzpiaci alapok képviselik a legnagyobb kategóriát a hazai befektetési piacon, ebben helyezik el a legtöbb pénzt, súlyuk azonban jelentősen, 3 százalékponttal csökkent az elmúlt egy évben. Ezzel párhuzamosan a kötvényalapok aránya mintegy 5 százalékponttal, a vegyes, illetve az abszolút hozamú alapok aránya pedig 3-3 százalékponttal növekedett.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
17.
00:00

A csütörtök sem a forint napja volt

Tovább gyengült a magyar deviza, így csütörtökön szinte egész nap 300 felett volt az euró jegyzése. Sőt, napközben 301 felett is járt az árfolyam, majd onnan kapaszkodott vissza a forint 300,55-ig, ami 0,1 százalékkal volt magasabb a szerdai szintnél. A dollárral szemben 220,89-ig gyengült a forint, míg a svájci frank délután 243,57 forintba került. A régióban nem a forint volt a csütörtöki nap vesztese, a lengyel zloty ugyanis 0,3 százalékkal gyengült az euró ellenében. A cseh korona a forinthoz hasonló mértékben esett vissza, míg a román lej gyakorlatilag stagnált.A nemzetközi devizapiacon a nap első fele a dollár erősödéséről szólt, majd ez megtorpant, és a nap második felében az euró visszakapaszkodott. Délután az euró/dollár árfolyam 1,3604-nél állt, ami gyakorlatilag megegyezett a szerdai értékkel. A következő időszakban várhatóan továbbra is a Fed eszközvásárlási programjának csökkentése mozgatja majd a devizapiacokat. A jegybank legközelebb január végén dönt a program folytatásáról, az elemzők most a decemberihez hasonló, tízmilliárd dolláros lassítást várnak. A magyar állampapírok másodpiacán csütörtökön sem volt nagy mozgás, többnyire kismértékben csökkentek a hozamok. A nap végén az ÁKK 2,71 százalék és 6,08 százalék közötti referenciaértékeket regisztrált.

Szerző(k):
Napi Gazdaság
01.
17.
00:00

Délutánra lábra kapott a BUX index

Az előző napi eufória után kicsit megpihentek a világ vezető tőzsdeindexei, amit a nap elején a BUX is követett, annak ellenére, hogy előző nap kimaradt a rallyból. Ennek oka az volt, hogy a Mol esetében a csütörtöki INA-tárgyalások előtt óvatosak voltak a befektetők, tegnap azonban pont az innen érkező hírek fordítottak a BUX irányán. A délelőtt mínuszban forgó index ugyanis a Mol vezérletével kora délután gyorsan pluszba ugrott, miután a horvát tárgyalásokról az látott napvilágot, hogy enyhült a két fél viszonya. A Mol ennek hatására pillanatok alatt több mint 2 százalékos pluszba ugrott és 14 600 forinton is vették a részvényt. A nap végére azonban kicsit alábbhagyott a lendület, miután a horvátok újra elővették, hogy az irányítási jogokról kell először megegyezni. A Mol így is 1,5 százalékkal, 14 510 forintra emelkedett, ami ugyan még nem jelent kitörést, de jó jel lehet a következő napokra.

Szerző(k):
Napi Gazdaság