A befektetők által leginkább kedvelt szektor az egészség- és gyógyszeripar volt az elmúlt egy évben. Az amerikai részvények kilenc fő kategóriája közül magasan ez végzett az élen, 37,5 százalékos éves növekedéssel, és a trend 2014 eddig eltelt két hetében se tört meg. Pedig nehézség bőven akad. A nagy európai és amerikai gyártók profitjuk zömét saját fejlesztésű originális gyógyszereikből érik el, a generikus gyártók viszont mindent elkövetnek, hogy már a szabadalmi védettség lejárta előtt betörjenek a piacukra, vagy legalább utána hasítsanak ki minél nagyobb szeletet. A k+f drágulásával egyre kevesebb új gyógyszer kerül piacra, ráadásul a következő három évben tömegesen járnak le szabadalmak. A generikus gyártókat viszont a költségvetések tartják nyomás alatt, a társadalombiztosítások igyekeznek minél olcsóbb gyógyszereket finanszírozni. A feljövő ázsiai (főleg indiai) gyártók által támasztott árverseny miatt több hagyományos generikus gyógyszergyár felhagy egyes termékei forgalmazásával, mert nem éri meg gyártani őket. (Ez a vaklicit intézményének bevezetése nyomán Magyarországon is érezhető.)
Változatos stratégiák
A gyógyszergyárak több irányba indulhatnak el. Az originális szerek gyártói igyekszenek kitolni a szabadalmi védettség időpontját és visszaverni a pereket. Van, aki a k+f felpörgetésével, más a konkurencia felvásárlásával próbálkozik − rendkívül megélénkült az akvizíciós aktivitás az iparágban. A magyar gyógyszergyárak változatos stratégiákat alkalmaznak. A Richter és az Egis igyekszik fenntartani a még a szocialista időkben kialakult erős jelenlétét a volt szovjet országokban, ahonnan számottevő bevételük és nyereségük származik. Mindkét társaság jelentős helyi értékesítő hálózattal rendelkezik és jó kapcsolatokat ápol a helyi nagykereskedőkkel. Mindkettejüknek Oroszország a legfontosabb egyedi piaca, így a Moszkvával ápolt jó (vagy legalább nem ellenséges) viszony a magyar gyógyszerexport érdeke is. Közép-Európában már sokkal nehezebb növekedést elérni, itt jellemzőbb az állami spórolás negatív hatása, de a térségből így is nem elhanyagolható forgalmuk származik a magyar gyártóknak, bár ehhez folyamatos innovációra, új generikus gyógyszerekre van szükség. A Richter emellett igyekszik erősíteni a nőgyógyászati termékkörben megszerzett hírnevét, és specializált gyártóként teret hódítani világszerte. (E törekvés része a svájci Preglem felvásárlása, amelynek originális méhmióma-gyógyszerét a Richter igyekszik minél több piacán bevezetni.) A másik stratégia a belépés a gyorsan növekvő új piacokra. Az Egisnél Törökország számít ilyennek, míg a Richter Kínában és legújabban Latin-Amerikában épít saját disztribúciós hálózatot, általában korábbi helyi partnere felvásárlásával.
A növekedéshez nem elég a hatékonyság
Mindkét társaság jelentős összegeket fordít k+f-re, a Richternél ezer, az Egisnél ötszáz magasan képzett kutató dolgozik Magyarországon. A francia Servier révén szakmai tulajdonossal rendelkező Egisnél nagyobb hangsúly jut az újfajta generikus gyógyszerekre, a Richternél viszont egy saját fejlesztésű és amerikai partnerrel közösen tesztelt, pszichés betegségek elleni gyógyszer már az engedélyezési eljárásnál tart a világ legnagyobb gyógyszerpiacán, az USA-ban. Az Egis az úgynevezett differenciáló innováció bevezetésében is lehetőséget lát. A kis dózisban nagy potenciálú hatóanyagok (speciális generikus, főként onkológiai gyógyszerek) most indult fejlesztése lehetőséget teremt a kiemelkedésre a commodity generikus gyártók tömegéből. A talpon maradáshoz folyamatos hatékonyságjavításra van szükség, ez azonban a növekedéshez nem elég − fogalmazott lapunknak Poroszlai Csaba, az Egis gazdasági igazgatója. A versenyt megnyerni a differenciált innovációval lehet.
Ilyen lehet a személyre szabott terápiát kínáló biológiai gyógyszerek piaca, amelyet kitörési pontként értékelt mindkét gyártó. Az eredeti gyógyszerek kifejlesztésének költsége óriási, így a magyar cégek az úgynevezett biohasonló gyógyszerekben láttak fantáziát. Az Egis egy dél-koreai cég termékeinek forgalmazásával jelent meg e piacon, a Richter − nagyobb forrásai lévén − 25 milliárd forintos beruházással saját kutatóbázist épített Debrecenben. Az eltérő stratégia révén az Egis hamarabb tud megjelenni a piacon a termékekkel, de mivel nem ő gyártja őket, nyeresége alacsonyabb lesz, míg a Richter vélhetően már egy többszereplős piacra tud belépni, árverseny mellett, de saját készítményein a teljes nyereség nála maradhat.
A kiszámítható környezet a fő segítség
A biohasonló gyógyszerek segíthetnek a magyar gyártóknak a csökkenő belföldi forgalom stabilizálásában, értékben számolva ma már ezek a gyógyszerek Magyarországon is piacvezetők. A másik lehetőség az előretörés a nem támogatott (OTC) gyógyszerek területén. A magyar piac kilátásai idén ettől függetlenül is javulnak: 2013-ban megállt a gyógyszerkassza apadása, és a vaklicit néhány kedvezőtlen, az exportot is veszélyeztető elemén is finomítottak a magyar hatóságok. Poroszlai Csaba ezt részben a kormánnyal kötött stratégiai megállapodások hatásának tartja, mint ahogy azt is, hogy a korábban egy évre bevezetett k+f ösztönzést tavaly határozatlan időre meghosszabbították. Ma már mind a négy nagy magyarországi gyógyszergyárnak stratégiai megállapodása van a kormánnyal; az Egis szerint a kormányzat látja az iparág értékét, és ezt a gyártók is tudják. A legnagyobb segítség a kiszámítható környezet, illetve ha nincs megszorítási spirál. Lapunk kérdésére, hogy milyen exportösztönző lépésekre lenne szükség Poroszlai hangsúlyozta: nem kell támogatni az exportot, ha nincs ellenszél, az már elég. A 80-90 százalékban kivitelre termelő gyógyszergyártóknak kedvező a forint viszonylag egyenletes gyengülő trendje.
Szerző: Molnár Gergely
