Napi Gazdaság

A rubel szabad lebegtetését készítik elő

Az orosz gazdaság nem tudja gyorsítani növekedését, a jegybank pedig készül a rubel árfolyamának szabad lebegtetésére − derült ki a moszkvai Gajdar fórumon.

Blokkolhatja a bankuniót az EP

Az Európai Parlament (EP) ellenállásába ütközhet a december végén kidolgozott terv az európai bankunió részét képező közös szanálási alapról, annak részei ugyanis a képviselők szerint ütköznek az unió alapszerződésével − írja a Financial Times. A képviselők az EU soros elnökének küldött levelükben kritizálták a megállapodástervezet részét képező kormányközi megállapodást, amelyért a német delegáció erősködött, és amely az 55 milliárd eurós közös konszolidációs alap kialakítását és működését rendezné. Ez a megállapodás, amelyben a tagállamok kormányai döntenék el egy bonyolult folyamaton keresztül, hogy melyik bank juthatna tőkéhez a közös keretből és milyen feltételekkel férhetnének hozzá a tagállamok egymás alapjaihoz 2026 előtt, amikor még nem állt fel a közös alap, megkerüli az unió alapszerződésben lefektetett döntéshozatali mechanizmusait és ellentmond a demokrácia alapelvének. A parlamentnek nincs jóváhagyási joga a kormányközi egyezményekhez, de a bankunió egészének kialakítását blokkolhatja, az nem válhat jogerőssé anélkül, hogy a képviselők rá ne bólintanának. Márpedig a parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának tagjai szerint jelenlegi formában nem tudják elfogadni a tervezetet. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a közös alap már 2018-tól működjön és hogy a kormányközi folyamat helyett a szanálási mechanizmusnak erős, központosított fennhatósága lenne,amely az EU-alapszerződés szerint működik. Ezzel viszont a német fél által követelt minden engedmény, és ezzel együtt az eddig kialakított kompromisszum is a kukába kerülne és egyre csökkenne az esély arra, hogy a bankunióról még a tavaszi európai parlamenti választások előtt döntés szülessen.

A bóvli mélyéről indulnak a szerb csatlakozási tárgyalások

Előreláthatóan több évig tartó tárgyalássorozat kezdődik holnap Szerbia EU-csatlakozásáról. A finanszírozási gondokkal küzdő ország adóssága épp ez előtt került még mélyebben a spekulatív kategóriába. Sokan gazdasági szempontok miatt ellenzik a belépést.

Olajszivattyúk és gázturbinák hajtják a GE bevételeit

A várakozásoknak megfelelően teljesített a negyedik negyedévben a GE; az egy részvényre jutó nyereség 0,53 dollár, a bevétel 40,38 milliárd dollár volt, ami 3,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A jó eredményekhez hozzájárult a gázturbinák és olajszivattyúk iránt megnövekedett kereslet. Az infrastruktúra-ágazat megrendelései 30,7 milliárd dollárt tettek ki, a berendezéseket és szolgáltatások megrendeléseit összesítő mérleg az év végére 244 milliárd dolláros rekordszintet ért el. A vállalat globális pénzügyi üzletága, a GE Capital 38 százalékkal több nyereséget könyvelt el. A társaság 2 milliárd dollár osztalékot fizetett anyacégének. A hatékonyság javításának és a költségcsökkentésnek köszönhetően a GE-nek a világszinten kevés növekedést hozó időszakban is sikerült bővítenie profitját. A cég ugyanakkor próbálja pénzügyi üzletágától való függését csökkenteni és nagyobb hangsúlyt helyezni az ipari szegmens teljesítményének fokozására. Emellett 2014-re legalább egymilliárd dolláros költségcsökkentést terveznek.

Balkáni összefogást szorgalmaz Montenegró

Számos közös gond mellett egyedi problémák is akadályozzák a nyugat-balkáni országok előrehaladását az EU-tagság felé. Ezen segíthetne egy javaslat szerint az egymás közti szálak szorosabbra fűzése, ami azonban nem jelentene egy "új Jugoszláviát".

Sima belépésre számít a vegyes kamara

Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozás támogatottsága Szerbiában alig haladja meg az ötven százalékot, miközben a reformok megvalósítását a megkérdezettek 68 százaléka tartja elengedhetetlennek a közvélemény-kutatások szerint. Mindez azt is jelentheti, hogy a szerbek számára a reformok fontosabbak a tagságnál, de ha ez egyben az uniós követelmények teljesítését is jelenti, az plusz eredmény − mondta lapunknak Kovács László, a magyar−szerb vegyes kamara elnöke. A befektetői körökben jóval többen támogatják a belépést, hiszen Szerbia legnagyobb gazdasági partnere az unió. Éves szinten az EU már most is 2,2 milliárd euróval támogatja a csatlakozási tárgyalásokat most megkezdő országot. Az árucsere több mint 62 százalékát EU-országokkal bonyolítják, volumen tekintetében a CEFTA-országok következnek, melyek szintén uniós tagságra aspirálnak. (A CEFTA eredetileg a visegrádi négyek által 1992-ben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, amelyhez előbb fokozatosan csatlakoztak a régió országai, majd az uniós tagság elnyerésével kiléptek. Ma hét tagja van − Szerbiát is beleértve −, Moldova kivételével annak idején mind az egykori Jugoszláviához tartoztak.)

Jöhet az új tachográf

Az Európai Parlament (EP) megszavazta az új, "okos" digitális tachográf bevezetését, amelyekkel 2017-től az új kamionokat kötelező lesz felszerelni, a régi, már üzemben lévő teherjárművek esetében 15 év a türelmi idő. Az EP-ben elsöprő többség − 607 képviselő − elutasította az euroszkeptikusok beadványát, amely nem akart hallani az Európai Bizottsággal és a tanáccsal kidolgozott kompromisszumról. Az új készülékkel eredményesen vehetik fel a harcot a kamionsofőrökkel vagy munkaadójukkal, akik a mostani tachográfokkal csalva kijátsszák a kötelező pihenőidőre szóló uniós irányelvet. Az új eljárás egyidejűleg jelentős adminisztrációs terhet is levesz a fuvarozócégek válláról. A közúti kontroll nem szűnik meg, de a hatóságoknak módjuk lesz az adatok alapján a szelektív ellenőrzésre. Nem vonatkozik az előírás azokra a 7,5 tonnánál könnyebb teherautókra, amelyek telephelyüktől számítva csupán 100 kilométeres körzetben fuvaroznak.

Visszatér Athénba a trojka

Az Európai Bizottság (EB) valószínűsítette a görög sajtóban megszellőztetett hírt, hogy a nemzetközi hitelezők − EB, Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Európai Központi Bank (ECB) − trojkája még ebben a hónapban visszatér Athénba. A trojka a görög mentő csomag következő hitelrészletéről folytat tárgyalásokat, a folyósítás előfeltétele az idei görög költségvetés elfogadása, amelyben még tisztázni kell egy másfél milliárdos hiány fedezetét. Az Európai Parlamentben (EP) folyik a trojka tevékenységének vizsgálata, a képviselők nehezményezik, hogy a nemzetközi intézmények demokratikus kontroll nélkül utasították megszorító intézkedésekre a mentő csomagban részesült országokat. Az EP-jelentés két szerzője ugyanakkor elismerte a plenáris ülésen, hogy a válság kitörésekor nem volt a trojkának alternatívája. Az IMF-nek nem volt elegendő pénze a bajban lévő országok megmentésére, az EB pedig sem intézményileg, sem politikailag nem volt felkészülve. Utóbbinak ma már azonban sokkal több megelőző eszköz áll rendelkezésére, az eurózóna pedig felállította az európai stabilitási mechanizmust, amelyre újabb válság esetén támaszkodhat. A képviselők szerint az IMF idővel elhagyhatja a trojkát.

Javított a portugál kilátáson az S&P

A negatív megfigyelői státusból simán negatívra javította a portugál adósságbesorolás kilátásait a Standar & Poor's pénteken, a hosszú távú adósságra adott "BB" besorolásának megerősítése mellett. A hitelminősítő közlése szerint Portugáliának tavaly sikerülhetett teljesítenie a tervezett 5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt, aminek köszönhetően az idei 4 százalékos cél is teljesíthető. Az S&P rövid közleménye kiemeli, hogy a múlt év közepe óta látszanak a portugál gazdaság stabilizációjának jelei. Ami az idei fiskális pályát illeti, az S&P előrejelzése szerint segítheti a stabilizációt, hogy a vártnál valamivel jobban erősödik az exportszektor és a háztartások fogyasztási ereje sem csökken tovább, ráadásul idéntől kisebb süllyedés várható a munkanélküliség esetében is. Mindezeknek köszönhetően érezhetően tér vissza a befektetői bizalom Portugália irányába, amit az ibériai állam igyekszik is kihasználni. Január közepén például sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre, aminek keretében több mint 3 milliárd eurót emelt be, elsősorban külföldi befektetőktől.