Az Európai Unió (EU) hosszadalmas bővítési folyamatát megelégelve alternatív javaslattal állt elő nemrég a montenegrói külügyminiszter: Igor Luksic egy új, hat délszláv országot tömörítő parlament felállítását szorgalmazta, ahová az egyes országok tíz-tíz képviselőt delegálnának, emellett megszüntetnék az útlevélhasználatot az érintettek, azaz Montenegró, Szerbia, Koszovó, Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina minden egymással közös határszakaszán. A nyugat-balkáni hatok elnevezésű kezdeményezés célja az EU-csatlakozási folyamat elősegítése, nem pedig Jugoszlávia megújítása − mondta a politikus, aki korábban országa miniszterelnöke is volt a podgoricai Dan napilapnak még szeptember elején. Az EU legközelebbi bővítése legkevesebb 7-8 év múlva várható − tette hozzá Luksic −, ez a hat állam a felkészülésre, a jogharmonizációra, a gazdasági fejlesztésekre használná ezt az időt. A külügyminiszter arra számít, hogy az EU nagyobb hajlandóságot mutat majd a nyugat-balkáni nyitás iránt, ha a térséget egy egészként kell kezelnie. A kezdeményezés nem véletlen, több balkáni ország, köztük Albánia és Macedónia is több éve vár a brüsszeli nyitásra. (Nem is beszélve Törökországról − Ankara már 1987-ben beadta kérelmét, a csatlakozási tárgyalások 2005 óta folynak, a tagság azonban továbbra is évtizedes távolságra van.) Az Európai Bizottság (EB) tavaly javasolta a tagjelölti státus megadását Albániának, a Macedón Köztársaság esetében pedig már ötödször ajánlotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Macedónia 2004-ben kérte felvételét, és noha a bizottság folyamatosan a csatlakozási tárgyalások megindítását ajánlja, a Tanács még nem hozott döntést az ügyben. Ebben alapvető szerepet játszik a Görögországgal folytatott névvita: a volt jugoszláv tagállam húsz évvel ezelőtt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lett az ENSZ tagja, miután Athén már akkor is tiltakozott a Macedónia vagy a Macedón Köztársaság elnevezés ellen. Macedóniának hívják ugyanis azt az észak-görögországi tartományt is, amely szomszédos az ugyanilyen néven emlegetett exjugoszláv országgal.
Montenegró 2008-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tárgyalások 2012-ben kezdődtek. Két tárgyalási fejezetet sikeresen lezártak, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése tárgyalási fejezetekre a bizottság nemrég kedvező értékelést adott. A 2009 óta próbálkozó Albánia már több fontos jogszabályt, köztük a tagjelölti státus elnyerése szempontjából kulcsfontosságú rendelkezéseket fogadott el, és további lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, de uniós vélemény szerint még sokat kell tennie a jogállamiság biztosítása érdekében. Bosznia-Hercegovina kapcsolata az EU-val holtpontra jutott, az EB szerint ugyanis nagyobb erőfeszítésekre volna szükség ahhoz, hogy teljesüljenek a stabilizációs és társulási megállapodás feltételei, lehetőség legyen egy hiteles csatlakozási kérelem benyújtására. Miután az EU közvetítésével Pristina és Belgrád között normalizálódott a viszony, a Tanács felhatalmazta a bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat Koszovóval a stabilizációs és társulási megállapodásról.
|
|
|
|
|
|
|
|
| * felfüggesztve |
Szerző: Túrós-Bense Levente
