Napi Gazdaság

Az okos tévé is támadási felület

Az ESET idén is összeállította éves előrejelzését, ebből pedig az derül ki, hogy 2014-ben a szokásos fenyegetések mellett a felhasználók online adatvédelme lesz az egyik elsődleges téma. Az elmúlt években a felhőtárolási technika jelentős szerephez jutott a magán- és a vállalati felhasználók körében is. A tendencia számos biztonsági következménnyel jár, többek között egyre fontosabb az internetes adatvédelem. Már a felhasználói oldalon is megjelenik az igény a személyes adatok védelmére, emellett persze elengedhetetlen, hogy az emberek tisztában legyenek az információbiztonság minden aspektusával, ellenkező esetben lehetetlen megvédeni őket a növekvő számú számítógépes támadásoktól.

Visszakerült a MÁV-hoz a telefonos ügyfélszolgálat

A MÁV januártól ismét maga működteti 24 órás telefonos információs ügyfélszolgálatát Szolnokon. A MÁVDIREKT-nek otthont adó helyszín kiválasztásánál szándékosan kerestek vidéki várost, ezzel is elősegítve a fővároson kívül eső munkahelyteremtést − mondta Ungvári Csaba, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója. A vasúttársaság közlése szerint a telefonos ügyfélszolgálaton olyan munkatársak dolgoznak, akik jelentős vasúti szakmai tapasztalattal rendelkeznek, így a kollégák teljesebb körű információkat tudnak adni az utasoknak. Egyelőre 34 embernek ad munkát a telefonos ügyfélszolgálat, az infrastruktúra azonban lehetővé teszi, hogy a kezelők száma akár 2000 főig bővíthető legyen. A 2005 óta működő MÁVDIREKT-hez évente egymillió hívás, harmincezer e-mail fut be, és a nap huszonnégy órájában szolgál belföldi és nemzetközi vasúti utazási információkkal. A szolgáltatás kedvezményes percdíjakon üzemel, új szolgáltatásként az előre nem várt eseményekről is közvetlenül informál az ügyfélszolgálat.

Több mint százmilliárd forintot költöttek innovációra

Magyarországon tavaly rekordösszeget, 118 milliárd forint támogatást fizettek ki innovációra és kutatás-fejlesztésre − mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Cséfalvay szerint minőségi fordulat következett be, 2010 óta folyamatosan növekszik a kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozása: 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordították erre a célra, 2013-ban ez az arány várhatóan magasabb lesz a gazdasági növekedés miatt. Cséfalvay Zoltán szerint Magyarország 2020-ban GDP-je 1,8 százalékát fogja erre a célra költeni, az uniós vállalásnak megfelelően − uniós szinten a cél a GDP három százalékának megfelelő költés. A tavaly kutatás-fejlesztésre és innovációra megítélt, de még teljesen ki nem fizetett támogatások meghaladták a 211 milliárd forintot, ezen belül a gazdaságfejlesztési operatív program keretében 146,9 milliárd forintot, az innovációs alapból 64,6 milliárd forintot tett ki a támogatás. Magyarország 2014 és 2020 között 706 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatására, ami mintegy duplája a korábbi ciklus keretének.

Kasszasöprés és pluszforrás az egészségügyben

Idén 18,2 milliárd forint többletforrás jut az egészségügynek, ebből 9,7 milliárd a fekvőbetegeké, 1,6 milliárd forint pedig a járóbeteg-ellátásra megy. További pluszforrást, 790 millió forintot szánnak a várólisták csökkentésére.

Hárommilliárd forintból mentenék a nyelvvizsga nélküli hallgatókat

Hárommilliárd forintot tervez költeni a kormány arra, hogy azoknak, akik azért nem szerezhették meg eddig diplomájukat, mert hiányzott a nyelvvizsgájuk, képzést nyújtson − értesült a portfolio.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez Magyarországon több tízezer embert érint. A "Diplomamentő" képzési program célja, hogy a diploma megszerzésével javuljanak az érintettek esélyei a munkaerőpiacon. A mentőakcióról ma tart sajtótájékoztatót Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár. Korábban többféle megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormány, felmerült például, hogy kerüljön be a felsőoktatási javaslatba bizonyos diplomás szakok nyelvvizsga-követelményének megszüntetése vagy könnyítése. A nyelvtudás szempontjából Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik, egy 2012-es felmérés szerint a magyarok 65 százaléka egy idegen nyelvet sem beszél. Évente mintegy 50 ezren szereznek felsőfokú oklevelet, 2000 óta számuk nagyjából 600 ezer főre nőtt, kérdés, hogy közülük hánynak segítene a kormány a képzési programmal.

A magyar cégek alig egy százalékából lesz start-up

Hiába alapítja meg évente több tízezer magánszemély az első vállalkozását, a magyar cégek alig egy százalékából lesz start-up vállalkozás, vagyis olyan cég, amelynek árbevétele három éven belül kinövi a nemzetközi mikrovállalkozás kategóriát − közölte az Opten céginformációs szolgáltató. A legfrissebb felmérések szerint a cégek 99 százaléka a legjobb esetben is mikrovállalat marad. Start-up vállalkozásról általában akkor beszélhetünk, amikor egy kezdő vállalkozás olyan innovatív szellemi tőkével vagy technológiával rendelkezik, amely magas fejlődési potenciált rejt magában. Az utóbbi években túlnyomórészt az informatika, az infokommunikáció és a tudományos tevékenységben újat alkotó vállalatok lehettek sikeresek. Ágazati szempontból sem kecsegtető a magyar helyzet, a start-up cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció. A magyar adatokat vizsgálva azonban az látszik, hogy ezekben az ágazatokban, az ott működő összes cég számához képest, rendkívül alacsony a start-upok aránya − olvasható az Opten közleményében.

Megnyomta a reálbéreket novemberben a gyenge infláció

A bruttó átlagkereset 4,1, a nettó 5,7 százalékkal volt magasabb tavaly novemberben, mint egy évvel azelőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez a 0,9 százalékos inflációval számolva 4,8 százalékos reálbér-növekedést jelent. Közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek éves emelkedése 6, a nettó kereseteké 7,7 százalékos volt. A vállalkozásoknál 5,3 és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó béremelkedés, a költségvetési szerveknél − a közfoglalkoztatottak nélkül számolva − 8,0, illetve 9,6.

Uniós támogatások elosztását ellenőrizte az ÁSZ

Három szervezet esetében vizsgálta meg az Állami Számvevőszék, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban szabályszerűen osztották-e el a Magyarország rendelkezésére álló támogatásokat. Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ebben az időszakban 850 milliárd forintot fizetett ki. Az ÁSZ talált hibákat a pályázati felhívások megjelentetésénél, a pénzügyi ellenjegyzések megléténél, valamint az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknál. A Wekerle Sándor Alapkezelő 35,5 milliárd forintot fizetett ki, az ellenőrzéskor képzett minták négy százalékánál hiányzott a szerződésekről a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az Európai Bizottság által jóváhagyott stratégia, valamint ellenőrzési terv szerint tevékenykedik, több mint ezer projekt- és félszáz rendszerellenőrzést végzett, ezek mögött 2500 milliárd forint uniós támogatás volt. Az ÁSZ megállapította, hogy a főigazgatóságnak nem volt ellenőrzési nyomvonala, informatikai biztonsági szabályzata, továbbá nem határozták meg a tevékenységük kockázati tényezőit.

Beindul a fővárosi irodapiac

Tavaly 30 100 négyzetméter új iroda került a fővárosi piacra, így a teljes állomány 3 millió 172 ezer négyzetméterre emelkedett, idén további 67 ezer négyzetméter átadása várható − közölte a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) az MTI-vel. (A fórum tagja a CBRE, a Colliers International, a Cushman & Wakefield, a DTZ, az Eston International, a Jones Lang LaSalle, valamint a Robertson Hungary.) A kihasználatlansági mutató a negyedik negyedév végén 18,4 százalék volt, ez 2,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A bruttó bérbeadás a negyedik negyedévben kimagaslóan magas, 153 500 négyzetméter volt, de ennek 77 százalékát a szerződéshosszabbítások adták. Az éves bruttó bérbeadás 397 ezer négyzetméter volt, ez 50 ezer négyzetméterrel haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly összesen 745 bérleti szerződést kötöttek − ebből 215 jutott az utolsó negyedévre −, az átlagos terület 534 négyzetméter volt.