Köztes megoldást választott az MNB, miután lassított ugyan a kamatcsökkentés eddigi ütemén, de így is nagyobbat vágott, mint amire az elemzők számítottak. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 10 bázispontos csökkentést vetített előre, a monetáris testület tegnapi ülésén ugyanakkor 15 bázisponttal vágta meg a rátát, a mai naptól tehát 2,85 százalék a jegybanki alapkamat mértéke. A tanács 2012 augusztusában kezdte meg az enyhítési ciklust, 7 százalékról tavaly augusztusig minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd további öt 20 bázispontos lépés következett. A tegnapi ülést követően kiadott közlemény szerint a további enyhítésre az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve van lehetőség.
További lassulás jöhet
A reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a háromszázalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését − vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A piaci folyamatok részben szintén támogatták a kamatcsökkentést annak köszönhetően, hogy a hazai kockázati felárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt hetekben, így a cds-felár közel négyéves mélypontra, 231 bázispontra süllyedt. Ez azonban döntően az euróövezeti periférikus országokban megfigyelhető meredek javulásnak köszönhető − tette hozzá. A Fed ugyan decemberben némileg váratlanul elkezdte eszközvásárlási programjának óvatos szűkítését, amit feltehetően a közeljövőben folytatni fog, ez azonban már nem okozott megingást a piacokon, mivel az amerikai jegybank megelőző kommunikációjának köszönhetően már beárazták. A javuló kockázati megítélés ellenére a forint árfolyamát egyre kevésbé tudja támogatni a fejlett piacokhoz képest csökkenő hozamfelár, ezért a kamatcsökkentési sorozat további lassítására számít a Takarékbank. Suppan szerint a folyamat 2,55−2,7 százalék között érhet véget, majd az alapkamat az utolsó negyedévig ezen a szinten maradhat. Az év utolsó hónapjaitól, de legkésőbb a jövő év elejétől lassú ütemű kamatemelés jöhet, így 2015 végéig 3,75−4 százalékig emelkedhet vissza a ráta − mondta az elemző. Lefelé mutató kockázatot jelent az, hogy a kormány által tervezett újabb háztartásienergiaár-csökkentések számottevően tovább mérsékelhetik az inflációt, míg felfelé mutató kockázat a nemzetközi hangulat hirtelen romlása, illetve ha a fejlett piaci jegybankok a jelenlegi várakozásoknál gyorsabban szigorítanak.
Szükséges az iránymutatás
Nagy kérdés, hogy milyen szinten áll meg az MNB a kamatcsökkentési ciklusban. Ez azért lényeges, mert a hazai gazdasági szereplők várakozásait − különös tekintettel a kamatkörnyezetre − irányítani szükséges. Az Európai Központi Bank elnöke is a kamatkörnyezet alacsonyan tartását erősítette meg − közölte Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője. A jelenlegi körülmények fennállása esetén az idei első negyedévben 2,7 százalékos, illetve akár az alá csökkenő alapkamat valószínű.
Beárazták már a lépést
Úgy tűnik, hogy a piac számolt a kamatcsökkentés folytatásával, hiszen nagy kereslet mellett csökkenő hozammal zárt tegnap is az Államadósság Kezelő Központ diszkontkincstárjegy-aukciója. Az adósságkezelő 60 milliárd forint értékben hirdetett meg három hónapos diszkontkincstárjegyeket eladásra, amire 136 milliárd forint értékben kapott ajánlatokat. Az ÁKK 70 milliárdra növelte az elfogadott ajánlatok összegét: az átlagos hozam újabb rekordot döntve 2,8 százalék volt.
Az optimizmusnak azonban nyoma sem volt a devizapiacon, a kamatdöntés előtt ugyanis 303 forintos szintig gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, majd a tanács ülését követően is csak a 302-es szintig erősödött vissza.
Szerző: Wiedemann Tamás
