Nemcsak a török jegybankot éri mostanában kritika, a Fed tegnapi döntése is felhördülést keltett egyes piaci elemzők körében. A kritikus vélemények szerint jó alkalmat szalasztott el az USA jegybankja, hogy jelezze: észrevette a feltörekvő térségben kialakult válság közeli helyzetet. Ehhez képest a Fed nemcsak folytatta a kötvényprogram kivezetését, de említést se tett az adósság- és devizaválsággal fenyegető folyamatokról, pedig a döntése előtt nem egészen 24 órával radikális kamatemelésre kényszerült három nagy központi bank is.
Közülük a török jegybank lépte a legnagyobbat, ami nem csupán a piacon vert hullámokat, könnyen politikai válsághoz is vezethet. A kritikusok szerint azért léptek megkésve a török döntéshozók − akiktől már a múlt héten várták valamilyen eszköz bevetését −, mert az elmúlt évek monetáris intézkedéseikor részben politikai nyomásra cselekedtek.
Politikai válság fenyeget
Most is politikai félelmek miatt halasztották az utolsó utáni percre a kamatemelést, ami viszont emiatt már nemcsak hatástalannak bizonyult, de más feltörekvő jegybankokat is hasonló lépésre kényszeríthet, ezzel pedig egy messzire ható dominóeffektust indíthat be. A török jegybankárok ráadásul gyors figyelmeztetést kaptak a választási ciklusba lépő ország miniszterelnökétől is. Recep Tayyip Erdogan teheráni útjáról hazatérve fejezte ki újra, mennyire nem támogatja a növekedést fékező kamatemelést, és mivel látszik, hogy monetáris eszközökkel nem lehet elejét venni a válságnak, kormánya hamarosan egy bátor gazdasági reformcsomagot fog bejelenteni. Ezzel egy időben adott ki nyilatkozatot a török gazdasági minisztérium, miszerint egyelőre nem terveznek tőkekorlátozást bevezetni, ezért helyi közgazdászok most arra számítanak, hogy választások ide vagy oda, Erdogan kiigazító intézkedésekre kényszerülhet. Törökország ugyanis egészségtelen mértékben szorul külső finanszírozásra, aminek megdrágulása súlyos pénzügyi zavarokhoz vezethet. A török folyó fizetési hiány 60 milliárd dollár, míg a vállalati szektor devizában felvett hitelállománya 167 milliárd.
Csapdában a térség
Erdogan a hazaúton közgazdasági téziseket is fejtegetett: szerinte kamatemeléssel nem lehet az inflációt megfékezni, sőt az árindex és a kamatláb a közhiedelemmel ellentétben egy irányba változik, vagyis − sugallta a miniszterelnök − kamatot kellett volna csökkenteni. Bulent Gultekin volt török jegybankelnök a Financial Timesnak azt mondta, hogy most valóban a kormánynak kell lépnie, ugyanis fizetési válságot monetáris eszközökkel nem lehet kezelni, Gultekin szerint Erdogan korábban is közvetlen nyomást gyakorolt a jegybankra, hogy a tavalyelőtti zavargásokat követően egy túlfűtött gazdasággal mehessen neki a választásoknak.
A kamatemelések a Bloomberg felmérése szerint se hatottak: az indiai, dél-afrikai, brazil és török bejelentéseket követő másfél napban a hírügynökség által követett 24 feltörekvő devizából csak a szingapúri tudta elkerülni az esést, és még olyan stabil fundamentumú országok fizetőeszközei is nyomás alá kerültek, mint amilyen a lengyel vagy a mexikói.
Közgazdászok szerint a fő különbség a fejlett centrum és a fejlődő periféria piacai között éppen az, hogy míg az előbbieknél a pénzmennyiség változását célzó monetarista lépések valóban hatnak a reálgazdaságra, addig az utóbbiaknál csak keynesi fiskális politikákkal lehet elejét venni a válságnak. Nem csoda, hogy a Fedet nem hatotta meg a feltörekvő térségre nehezedő nyomás. Az elmúlt öt év ultra laza monetáris politikája miatt két éve például a brazil pénzügyminiszter Guido Mantega vádolta az amerikai jegybankot − emlékeztetett a The Wall Street Journal −, hogy a túlerősített latin-amerikai pénzekkel árfolyamháborút generál. Tavaly októberben az IMF közgyűlésén állítólag a BRIC országok képviselői kérték Washingtont, vegye rá a Fedet, hogy monetáris döntéseinél ne csak az amerikai hatásokat vizsgálja, hiszen az 1997-es ázsiai válsághoz hasonlóan visszaüthet a fejlett piacokra, ha csődhullám vonulna végig a fejlődő térségen.
Csak semmi pánik
George Iwanichi, a JPMorgan portfóliómenedzsere szerint a piac túlreagál, úgy csinál, mintha a "tapering" egyet jelentene a szigorítással. Mi lesz, ha majd a Fed kamatemelésbe kezd? − teszi fel a kérdést a szakember. Szerinte egyelőre azért nem kell pánikolni, mert a gyenge devizák jót fognak tenni a feltörekvők versenyképességének, sőt, ha tartósan új globális árfolyamszintek alakulnának ki, akkor a túl erős dollár az éppen kibontakozó amerikai exportot károsíthatja.
Szerző: Gerőcs Tamás
