Nagy Nándor László

Sokan maradtak körön kívül

A bankok tájékoztatása szerint a jelentkező ügyfelek jelentős része kiszorult volna a növekedési hitelprogramból, ha az MNB augusztusban nem siet a pénzintézetek segítségére és nem teszi lehetővé a nem igazán kelendő II. pillérből történő átcsoportosítást. Az MKB-nál például Boldis Zoltán, a pénzintézet speciális vállalati termékekért felelős igazgatója szerint az I. pillérre a túljelentkezés nagyjából kétszeres volt. A bankok tájékoztatása szerint a visszautasítások döntő része azért történt, mert az adott vállalkozás nem fért bele a kkv-elvárásokba. Itt Németh László, a K&H kkv-marketing-főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a program alapelveivel is baj volt, hiszen számos olyan céget kellett elutasítani, amelynél épp a hitel biztosította fejlesztés révén haladták volna meg például a 250 alkalmazottat, azaz a kkv-státust, márpedig az elvárás az volt, hogy az adott cég a hitel lejártáig kkv-státusú legyen.

A bankok igénylik a hitelprogram folytatását

A növekedési hitelprogram (nhp) igazolta létjogosultságát, bizonyította, hogy képes a kis- és középvállalatok finanszírozási helyzetét javítani, a hitelpiacot élénkíteni, végeredményben a gazdaság növekedésének lökést adni − indokolták az UniCredit Bank szakemberei, hogy miért lenne érdemes a program továbbviteléről gondolkodni. Azt, hogy nyitott kapukat döngetnek a bankok, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy augusztustól folyamatosak a tapasztalatcserék a kereskedelmi bankok és az MNB között a program elemeivel kapcsolatban.

Segítene a növekvő kamatmarzs

Egyelőre nem sikerült senkinek megcáfolnia azokat az nhp indulásától nyilvános vélekedéseket, amelyek szerint a 2+0,5 százalékban maximált, ügyfelek felé felszámítható banki marzs lényegében csak a top ügyfelek számára tette elérhetővé az olcsó hitelt, mivel a vállalati ügyfelek többsége ennél rosszabb bonitású. (Más kérdés, hogy a pénzintézeti hitelek egy részét úgy válthatták át nhp-s hitelre a bankok, hogy az új konstrukcióval alacsonyabb kamat mellett is magasabb marzsot érvényesíthetnek, mint korábban, amikor a piaci referenciakamatra sokszor csak 100−150 bázispontos felárat tudtak rápakolni.)

Kis hitelek mellé keresték a garanciát

Bár a növekedési hitelprogram (nhp) első köréhez komoly szabályozói változtatások után sikerült megalkotni a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalását, mely 0,5 százalékos garanciadíj mellett vált elérhetővé, a kereslet nem volt túl jelentős a termék iránt. Mindezt a bankok − amelyek dicsérték a garanciaintézmény korábbi gyakorlathoz képest teljes rugalmasságát − egyebek mellett azzal magyarázták, hogy a program által elért kkv-ügyfélkör jelentős része a sima banki kockázatkezeléssel kezelhető volt − olyan bonitású ügyfelek kapták a hiteleket, amelyekhez nem volt szükség többletgarancia lehívására.

Céltartalékból nőtt a Budapest Bank nyeresége

A Budapest Bank Zrt. első félévi, 10,7 milliárd forintos adózott eredménye 11 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet − közölte a társaság. A számok mögött ugyanakkor nem kedvező tendenciák lapulnak − igaz, ezzel a bank nincs egyedül a piacon. A betétállomány 2 százalékkal, 713,5 milliárd forintra csökkent, miközben a hitelállomány ennél jelentősebb, 5 százalékos mértékben, 604,2 milliárd forintra zsugorodott. A csökkenő bevételek mellett a működési költségek 6 százalékkal mérséklődtek a banknál, ugyanakkor igazán az egyszeri céltartalék-felszabadítások mentették a helyzetet. A bank az év végére az eredményességet csökkentő tételek, valamint a különadók miatt jelentősen alacsonyabb nyereségességet vár, amit Zolnai György elnök-vezérigazgató a továbbra is alacsony szintű hitelfelvételi kedvvel és a lakossági devizahiteleseket érintő várt intézkedésekkel magyaráz. A bank ennek ellenére továbbra is erősítene a kkv-hitelpiacon.

Így spóroljon százezreket a bankszámlán!

A banki tehernövekedés a szolgáltatásokra rakódó költségek miatt sokkal jobban érinti a vállalkozásokat, mint a lakossági ügyfeleket. A nagyobb cégek százmilliókat, a mikrovállalkozások százezret spórolhatnak meg évente a megfelelő számlacsomagok kiválasztásával.

Olcsóbb is lehet a vállalati számlavezetés

A tranzakciós illeték emelkedése miatt a lakossági ügyfeleket gyakran figyelmeztetik, hogy körültekintőbben válasszák meg banki partnerüket, arról azonban, hogy az elmúlt hónapok banki tehernövekedése miként érinti a vállalkozásokat, keveset hallani. A cégek zöme aktívabban bankol, így a szolgáltatásokra háruló költségek is jobban érintik őket. Nagyobb társaságok évi 300−700 millió forintot is megtakaríthatnak egy megfelelő bankszámlával, de a kisebb, évi 30 millió forint forgalmú vállalkozások is 300 ezer forintot spórolhatnak − mondta lapunknak Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője. Körültekintően megválasztott számlacsomaggal a tranzakciós illeték sokszorosát tudják megspórolni a vállalkozások − tette hozzá a szakember. A cégeknek ma még komolyabb adminisztrációs feladat a bankváltás, mint a lakosságnak, noha a könnyítések ellenére ott is sokakat visszariaszt a váltástól a procedúra, a költségérzékenyebb cégek azonban a költségek miatt kevésbé a szimpátia alapján döntenek. A vállalkozások zömének több banknál is van számlája, esetükben sokszor kivehető a gyakorlat, hogy az eltérő számlákat eltérő célokra használják.

Nem akar a perekről egyezkedni az NGM?

Vélhetően nem akar belemenni az árukapcsolásba a Nemzetgazdasági Minisztérium, ennek köszönhető, hogy a tárca az MTI-nek adott nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a Magyar Bankszövetség augusztus végi javaslatainak egy részét. Feltehetően a szövetség vezetői által írt és a napokban nyilvánosságra került levél azon pontjára mondott kemény nemet a tárca, amelyben a banki képviselők felvetették, hogy a bankszektorra ismételten komoly terhet rovó megoldást választó ügyfelek mondjanak le az eredeti szerződések bíróság előtti megtámadásának jogáról azzal, hogy a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítik. Az MTI-nek adott nyilatkozatból nem derült ki egyértelműen, hogy ez a pont vágta-e ki a biztosítékot, ám a szaktárca megjegyzi, hogy a probléma kezelését, valamint a 90 napot meghaladó tartozással rendelkezők számára kínált külön átfogó adósságrendezés részleteit tartalmazó bankszövetségi javaslatok vizsgálata és a kormány koncepciójának kialakítása zajlik. A minisztérium szerint a kormány abban érdekelt, hogy a tömeges méretűvé vált devizahiteles problémára mielőbb megoldás szülessen.

Bankkártyát használ? Komoly változások jönnek

Nem lefutott még az interchange-díj szabályozása − értesült több forrásból is a Napi Gazdaság. Híreink szerint nem pusztán banki, hanem a szabályozókhoz közeli oldalakról vannak olyan javaslatok, amelyek a mostani törvényjavaslatban szereplő díjmértékeket lépcsőzetesen érnék el.