Lehet lépcsőzetes az ic-díj-csökkentés?
Nem lefutott még az interchange-díj szabályozása − értesült több forrásból is a Napi Gazdaság. Híreink szerint nem pusztán banki, hanem a szabályozókhoz közeli oldalakról vannak olyan javaslatok, amelyek a mostani törvényjavaslatban szereplő díjmértékeket lépcsőzetesen érnék el.
Bizalmi kérdés a privátbanki piac fejlődése
A hazai gazdaság várt fellendülése mellett az ügyfelek bizalmának visszatérését hozó kiszámítható gazdaságpolitika is szükségeltetik ahhoz, hogy a magyar privátbankok profitálhassanak az off-shore lehetőségek beszűküléséből − vélekednek a Blochamps Capital IV. Privátbankári Konferenciájának résztvevői. A szektorra ugyanakkor óvatos bizakodás jellemző.
Cornelia Coman: Hiszünk a magyar életbiztosítási piacban
− Nagy mozgásban van az ING. Mennyiben érinti ez a magyar leánycéget?− Jelenleg zajlik az a folyamat, melynek révén az ING Csoport európai biztosítási és vagyonkezelői üzletága a jövőben a banki üzletágtól független, tőzsdén jegyzett vállalattá kíván válni - mondta Cornelia Coman, az ING Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Ennek hátterében az áll, hogy az ING Csoportnak, mint minden olyan európai székhelyű pénzügyi vállalatnak, amely saját kormányától támogatást kapott a 2008-as pénzügyi válság kitörését követően, átalakítási tervet kellett készítenie és benyújtania az Európai Bizottsághoz. E terv része volt az, hogy az ING-nek szét kell választania banki és biztosítási/vagyonkezelői üzletágát és az utóbbit függetleníteni kell a banki üzletágtól. Az ING banki és biztosítási üzletágai ma már önállóan működnek. A vagyonkezelő cégek a szétválást követően a biztosítási üzletághoz tartoznak majd. A biztosítási/vagyonkezelői üzletág függetlenné válása a cég tervei szerint az európai üzleti egységek esetében elsődleges nyilvános részvénykibocsátás (IPO) és a részvények tőzsdei bevezetése keretében valósul meg.
Kisebb lesz az IC-díj, mint az illetékteher
Az MNB-ről szóló salátatörvényben rendezné a kormányzat a bankkártyás fizetések után a kibocsátó banknak járó úgynevezett interchange-díj (IC) mértékét. A szabályozás az elmúlt hónapokban nem változott, így a törvény elfogadásával jövőre a kártyakibocsátó bankok betéti kártyák után 0,2, hitelkártyák esetében 0,3 százalékos díjat kapnak majd, azaz − az éves kártyadíjak mellett − ennyiből kell majd működtetniük saját kártyarendszereiket, amely a fizetési forgalom biztosítása mellett például a visszaéléseket megelőző fraud-rendszerek üzemeltetési költségeit is tartalmazza. Öröm az ürömben, hogy a jogalkotók a korábbi javaslatban szereplő, bonyolult számítási módszert mellőzték.
Napi javaslat: legyen illetékmentes a kártyás vásárlás!
Az MNB-salátatörvény szerint a bankok kisebb bevételt kapnak majd a kártyás vásárlások után, mint amennyit illetékként fizetniük kell majd a tranzakciók után. A Napi Gazdaság régóta javasolja: az online pénztárgép-mizéria helyett évi 6 milliárd forintról lemondva, a kormányzat legalább 3 legyet ütne egy csapásra, ha illetékmentessé tenné a bankkártyás fizetést.
Mondd, te mit választanál?
Adott a probléma, a devizahiteleseké, amiről többé-kevésbé mindenki tudja, hogy addig, amíg az utolsó hitel utolsó törlesztőrészlete le nem ketyeg, nem lehet olyan megoldást találni, amivel mindenki elégedett lenne. Van valami jelképes abban is, hogy a kormány közeli MNB sem akar részt venni a devizahitel-adósok megmentésében. A jegybank tegnapi javaslata azt üzeni, hogy itt a szakmai érveknek, számoknak nincs helyük.
Elmaradhat az önkormányzati adósságkonszolidáció 2. köre
A rendben lezajlott első forduló után elmaradhat a helyhatóságok megmaradt kintlevőségeinek átvállalását érintő második kör, a hétszázalékos különteher bankokra terhelése következtében.
Elmarad az önkormányzati adósságkonszolidáció második köre?
A rendben lezajlott első forduló után elmaradhat a helyhatóságok megmaradt kintlevőségeinek átvállalását érintő második kör, a hétszázalékos különteher bankokra terhelése következtében.
Az MNB kimaradna a mentő csomagból
Az MNB cikksorozatának harmadik részében jutott el ahhoz a javaslathoz, ami szinte teljesen megegyezik azzal a felvetéssel, amelyet először lapunk írt le (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 15.). A jegybank javaslata szerint az árfolyamgát-konstrukcióban a törlesztőrészleten belül a kamathoz hasonlóan a tőkében is elengednék a 180 forintos svájcifrank-árfolyam feletti teljes részt, mindez a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek forintosítását jelentené. A megoldás előnye, hogy nem egyszeri és azonnali devizahitel-átváltást, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítását, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetését jelenti, ami a jegybank számításai szerint a devizahitel-adósok mindegyikének árfolyamgátba lépésével párhuzamosan évi 30-40 milliárd forint körüli költségterhet okozna.
Mondd, te mit választanál?
\"Kényszerpályán a világ.\" Nem, nem akarok beszállni az István, a király szegedi bemutatóját övező polémiába, jóllehet a helyzet sokban hasonlít. Adott a probléma, a devizahiteleseké, amiről többé-kevésbé mindenki tudja, hogy addig, amíg az utolsó hitel utolsó törlesztőrészlete le nem ketyeg, nem lehet olyan megoldást találni, amivel mindenki elégedett lenne. Mindig is lesz egy kisebb-nagyobb csoport, amelynek a lehetőségek széles tárháza sem felel meg. Ha pedig van (lesz) ilyen csoport, lesz, aki politikai erőt lát bennük és mögéjük áll.
