Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A növekedési hitelprogram (nhp) igazolta létjogosultságát, bizonyította, hogy képes a kis- és középvállalatok finanszírozási helyzetét javítani, a hitelpiacot élénkíteni, végeredményben a gazdaság növekedésének lökést adni − indokolták az UniCredit Bank szakemberei, hogy miért lenne érdemes a program továbbviteléről gondolkodni. Azt, hogy nyitott kapukat döngetnek a bankok, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy augusztustól folyamatosak a tapasztalatcserék a kereskedelmi bankok és az MNB között a program elemeivel kapcsolatban.
Hegedűs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója szerint a továbbvitel már csak azért is fontos, mivel az első körből jelentős számú olyan ügyfél maradt ki, aki megfelelt a kritériumoknak. A szakember fontosnak tartaná, hogy − hasonlóan az első programhoz − az nhp II. se csak beruházásokat finanszírozzon, hanem az összes eddigi hitelcél továbbvitelére legyen lehetőség. Véleményét alátámasztja az is, hogy kedvező beruházástámogató konstrukciók már szép számmal vannak − MFB, Eximbank −, miközben a most megszólítani kívánt kisebb cégek számára sokszor a napi működés finanszírozása is nehézséget okoz.
Kissé eltérő úton jut a program folytatásának támogatására Takács Zoltán, a Budapest Bank értékesítési vezetője. Szerinte a bankrendszerben az MNB-forrás nélkül is alapvetően jelentős hitelezési forrás áll rendelkezésre. A finanszírozási igények eddigi visszafogottsága szerinte a vállalakozók kockázati étvágyának visszaszorulásában, a beruházási hajlandóságának hiányában és a gazdasági környezettel szembeni bizalmatlanságában keresendőek, ám jól látható, hogy egy nhp jellegű, kedvező kamatozású lehetőség alkalmas az igények felkeltésére is. A most lezárult időszakban alkalmazott módszerek folytatása mellett szól az FHB szakértői szerint, hogy ezt a rendszert az érdeklődők széles köre megismerte, ugyanakkor a banki folyamatok is bizonyítottan képesek kiszolgálni az elvárásokat, hiszen a nyilatkozatok szerint az aktívan hitelező bankoknak sikerült a keretösszegeket kitöltve leszerződni.
Annak érdekében viszont, hogy a jelenlegi, döntően forgóeszköz-finanszírozási igények mellett nagyobb arányban szolgálhasson ki a tervbe vett megoldás valós beruházási igényeket (s ne csak gépvásárlásra fordítódjon az összeg jelentős része), a Citibanknál fontosnak tartanák, hogy az nhp II-ben hosszabb idő álljon rendelkezésre a források elosztására. Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője szerint minimum 6 hónapos időtávban lenne érdemes gondolkodni, hiszen egy komolyabb beruházás esetén csak a környezetvédelmi engedélyek beszerzése 3 hónapot vehet igénybe. A K&H-nál és az UniCreditnél is a legjobb megoldásnak egy viszonylag \"állandó\" ajánlatot tartanának megfelelőnek, ahol az eddigi kvótarendszerű leosztás helyett a bankoknak már megszületett szerződések nyomán lenne módjuk lehívni az olcsó forrást az MNB-től. Ez Huszár szerint nem feltétlenül jelentené azt, hogy a nagybankok felé tolódnak a lehívási arányok (a kvótaleosztás elvben a kisebb bankok esélyegyenlőségét próbálta biztosítani a kártyaleosztásos módszerrel), hiszen a bevitt üzlet számít, amit bármely hitelintézet tudna bonyolítani.
Boldis Zoltán, az MKB Bank speciális vállalati termékekért felelős igazgatója szerint egy \"végtelenített\" program már azért sem várható, mivel ilyen program megalkotása nem az MNB feladata. Az nhp a szakértő szerint a jelenlegi formájában elsősorban monetáris eszköz (intervenció, ha úgy tetszik), nem pedig tartós pénzügyi megoldás. Erre megvannak a kiépült − akár állami tulajdonú − csatornák. Ugyanakkor az nhp II. esetén a mostaninál lényegesen hosszabb jelentkezési időszakra lenne szükség.
