Molnár Gergely

De kit érdekelnek a gyorsjelentések?!

Várhatóan kevés befektetőt érdekelnek a hamarosan megkezdődő gyorsjelentési szezonban napvilágot látó számok, a piac sokkal inkább a menedzsment jövőre vonatkozó terveire, kijelentéseire figyel majd.

De kit érdekelnek a gyorsjelentések?!

Várhatóan kevés befektetőt érdekelnek a hamarosan megkezdődő gyorsjelentési szezonban napvilágot látó számok, a piac sokkal inkább a menedzsment jövőre vonatkozó terveire, kijelentéseire figyel majd - derül ki körképünkből.

A Citi elemzőinek nem kell a gyógyszer

Jelentősen csökkenhet az Egis és a Richter fő piacain a kereslet a makrogazdasági problémák miatt - vélekedett a Citigroup elemzője. Ez és a kockázatmentes hozam emelkedése arra indította az elemzőt, hogy csökkentse a Richter és az Egis következő két évi eredményére vonatkozó várakozását - idézi az elemzést a portfolio.hu. Az elemző attól tart, hogy a két társaság követelésállománya is emelkedni fog, vagyis hogy a FÁK-országokban ismét romlik majd a fizetési morál. A Richter 2009-es várható eredményét 12, a 2010-est pedig 13 százalékkal csökkentette, míg az Egisnél 2 és 5 százalékkal rontottak a képen a fenti tényezők. Azért a devizaárfolyamok kedvező hatására még Londonban is felfigyeltek, erre hivatkozva az idei eredményvárakozás a Richternél 9, az Egis esetében pedig 5 százalékkal emelkedett. Mindezekre tekintettel a Richter célárát 40 ezerről 33 ezer forintra, az Egisét 12 500-ról 8500 forintra csökkentette az elemző, a Richter ajánlása maradt vétel, az Egisé pedig eladás. A befektetők úgy döntöttek, ennek fele sem tréfa, az Egis tíz százalékkal, 9000 forintra, a Richter pedig 11,4 százalékkal, 24 300 forintra esett az elemzés publikálása után.

Újra leminősítették az OTP-t

Pénteken újabb eladási hullám söpört végig a tőzsdén, különösen az OTP-részvények piacán: az árfolyam fokozatos esés után többször érintette a 2805 forintos - mínusz 15 százalékos - limitet. A zárás előtti percekben 3000 forint körül ingadozott, majd a végén egy ötszázalékos meghúzással sikerült 3150 forintra kapaszkodnia, ami így is több mint ötéves újabb mélypontot jelent. Az árfolyamot a Magyarországot övező bizalmatlanság mellett a kelet-európai és globális feltörekvő piaci alapokból történő intenzív pénzkivonás löki egyre mélyebbre (a Raiffeisen részvénye öt, az Erste tíz százalékot esett pénteken). A tőkekivonás mellett a híráram sem tett jót a közép-európai bankrészvényeknek. A HSBC péntek reggel 3500 forintra csökkentette az OTP célárfolyamát (ez 62 százalékos vágás). Az elemzés szerint a gazdaság lassulása miatt a kelet-közép-európai hitelkihelyezés és a hitelek minősége veszélyben van, ráadásul a bank számára kulcsfontosságú ukrán és orosz piac kilátásai is bizonytalanok. Még szerdán a Merrill Lynch 36 százalékkal, 4800 forintra csökkentette a bank részvényét illető előrejelzését. Ugyancsak pénteken a Goldman Sachs lefelé módosította számos feltörekvő ország gazdasági növekedésére és devizaárfolyamára vonatkozó előrejelzését. A magyar növekedés jövőre a korábban várt 2,5 helyett csak 1,5 százalék lesz a Goldman szerint, a hathavi euró/forint árfolyamprognózis pedig 230-ról 245-re emelkedett. Ha ennyi nem lett volna elég, délután a Fitch Ratings az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország szuverén adósbesorolásainak kilátását, arra hivatkozva, hogy a globális pénzügyi felfordulásból eredő sokkok és a valószínű euróövezeti recesszió növeli a magyar adóskockázatot. Ennyi rossz hír közepette akár pozitívan is lehetne értékelni az OTP pénteki teljesítményét, bár annak eldöntéséhez, hogy véget ért-e a rendkívül erős eladói nyomás, még néhány kereskedési napnak el kell telnie.

Mit kínálnak az osztalékpapírok?

Az elmúlt hónapok tőzsdei viharai nem kímélték az osztalékpapírokat sem, relatív teljesítményük azonban a legtöbb esetben jobb, mint a BUX, vagy BUMIX indexé, vagyis valamelyest működött menekülőpapír-funkciójuk. Az osztalékhozam a múlt hét végén több esetben az évi 10 százalékot is meghaladta.

Leminősítette az OTP-t a Merrill

Miközben a világsajtó annak esélyét latolgatta, hogy Magyarország lesz-e a következő Izland, tegnap reggel a Merrill Lynch csökkentette több kelet-európai bank, köztük az OTP várható eredményét és levitte célárfolyamát. A papír 15 százalékkal, a 3784 forintos felfüggesztési limitre esett.

Sokat bukhattak a devizában eladósodott társaságok

Az exportőr cégek a forint harmadik negyedévi teljesítményén sokat nyerhettek, aminek a tőzsdei cégek közül például a gyógyszerszektor a nyertese. Ugyanakkor a devizaadósságok átértékelése komoly mínuszt hozhat, ami a Mol esetében például több tíz milliárd forint lehet a harmadik negyedévi jelentésben.

Év végi álom lehet a 6000 forintos OTP

Pénteken szinte sehol nem lehetett finanszírozott tőkeáttételes részvénypozíciót nyitni, több brókercégnél pedig már múlt hét elejétől beszüntették ezt a lehetőséget, jelentősen csökkentve a spekulánsok mozgásterét. Hétfőre a helyzet több helyen enyhült, de a korábbi állapot egyáltalán nem állt vissza. A hosszú lejáratú állampapírokat például nem szívesen fogadják el letétnek vagy - ahogy az állampapír-piaci vevők is - csak diszkonttal.

Az orosz és brazil cso(r)da

Bármilyen fájdalmas is a hazai papírok mélyrepülése, tény, hogy más feltörekvő piacok - mint az orosz vagy a brazil - sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedtek el az elmúlt hónapokban. Az orosz RTS index májusban valamivel 2500 pont alatt tetőzött, tegnap viszont már csak 858 pont volt az értéke, a brazil Bovespa pedig ugyanezen idő alatt 73 ezer pontról 41 ezer pontra zuhant. Idén májusra, amikor ezek az indexek elérték csúcsukat, a BUX már meglehetősen sokat esett, a tavaly júniusi 30 ezer pont fölötti szintről idén 23 ezer pont alá, majd innen jött le tegnapig 17 442 pontra. A magyar index sokkal egyenletesebb lejtmenetével szemben a brazil és orosz piac az árupiaci boomnak köszönhette másodvirágzását. Mindkét ország jelentős olaj- és egyéb nyersanyagkészletekkel rendelkezik, s amikor a részvénypiacból kiábrándult befektetők az árupiacban látták meg az új eldorádó lehetőségét, általánossá vált az a nézet, hogy ha már részvény, akkor árupiaci kötődésű, vagyis orosz vagy brazil. Ez a divat az olajár tetőzésével és összeomlásával (150-ről 90 dollárra) párhuzamosan vált idejétmúlttá, amire Oroszországban még olyan tényezők is rásegítettek, mint a grúz háború vagy Putyin dörgedelmei a Mechel acélgyár túlzott nyereségességét illetően. Amikor világossá vált, hogy a válságot orosz és brazil papírokban sem lehet átvészelni, egyszerre egyre többen akartak kiszállni ezekből a piacokból, ami lavinaszerű zuhanási sorozatot indított el. Miközben a nagyobb befektetési házak - amelyek némelyikéről már csak múlt időben beszélhetünk - lelkesedtek az úgynevezett BRIC (brazil, orosz, indiai, kínai) piacokért, Magyarországot alulsúlyozásra vagy legfeljebb egyenlő súlyozásra minősítették. Ennek is köszönhető, hogy a magyar eszközökben nem alakult ki olyan lufi, ami az oroszhoz hasonló hirtelen összeomláshoz vezethetett volna. Minden bizonnyal segített tompítani az esést a magyar nyugdíjpénztári portfóliók részvényfeltöltése is, ami a kisbefektetők vásárlásaival együtt mérsékelni tudta a szomszédos országokban tapasztalhatónál amúgy is enyhébb eladói nyomást. Sajnos tegnap úgy tűnt, éppen ez a kisbefektetői réteg jutott el a tűréshatárához.