Annak ellenére, hogy korábban hihetetlen sok kommunikációs hibát követett el a kormány, az IMF-megállapodás nagyon jó üzenet a világnak - mondta Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója. A 25 milliárd dollár nagyon nagy pénz, több mint duplájára nő a devizatartalék, ami az ország helyzetét nagymértékben megerősíti. Az ország helyzete ugyan nem jó, de van mögötte pénz, lehetőség, hogy a dolgokat rendbe rakják. Az egész csomag az országkockázatot hivatott csökkenteni, és ezt a célt el is érte, az ország ezzel vonzóbb lett. A furcsa, hogy a forint visszajött, a tőzsde erősödött, de az állampapírpiac mindaddig meg sem rezzent, amíg az ÁKK be nem jelentette, hogy az összes idei kibocsátást visszavonja. A bejelentés értelmében a következő évi nettó kibocsátás nulla lesz, vagyis nem jön új államkötvény a piacra, csak a lejárókat kell meghosszabbítani. Ez a bejelentés okozott 100 bázispontos csökkenést zárás előtt egy órával, de még mindig forgalom nélkül. Talán lehet valami abban a pletykában, hogy Londonban mindenki short pozícióban van állampapírból, forgalom meg nincs, vagyis nem tudják zárni a pozícióikat - tette hozzá.
Mindenképpen megnyugtató a csomag, hiszen ezzel a legrosszabb lehetőség, az államcsőd elkerülhető - mondta Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője. A legjobb az lenne, ha eközben valóban elkezdenénk egy olyan szerkezetátalakítást, ami tartós stabilitáshoz vezet, és valóban felelős politizálás kezdődne. Addig csak a legrosszabbtól menekültünk meg, és attól, hogy nem válunk Izlanddá, még vonzóak sem leszünk.
Egyelőre mindenképpen pozitív hatása van a 25,1 milliárd dolláros segélycsomagnak, az euró-forint kurzus legalábbis visszatért az egészségesebb 255-260 forintos szintre. A nemzetközi környezet javulásával, valamint a csökkenő kamatszintek mellett a forint ismét vonzóvá válhat, így ha ez a folyamat fennmarad, akár rövid távon is elképzelhető az irányadó kamatlábból visszavenni a rendkívüli 300 bázispontos emelést - mondta lapunknak Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. Hozzátette, a kamatvágásról még korai lenne bármi konkrétat feltételezni, mivel az az infláció függvénye is. Az is közrejátszhat még a döntés meghozatalában, hogy a bizalom megrendülése miatt magasabb hozamot várnak el a forinttól a befektetők. Utoljára 2003-2004-ben volt ilyen mértékű rendkívüli alapkamat-emelés, akkor pedig egy év kellett ahhoz, hogy az azelőtti szintre csökkenjen.
A K&H szakembere a valutaalap hitelkeretének hatásait taglalva elmondta, az, hogy megmenti az országot, nem meglepő, másoknál is így volt, a szervezet hiteles a piac számára. Itt és most nem a mentő csomag az érdekes, hanem az, hogyan lehet kilábalni a gödörből.
A gazdaság feltámasztásához Barcza szerint nem csodaszer kellene, csupán a stabilan fejlődő környező országok gazdaságfejlesztő eszközeit kellene tüzetesebben szemügyre venni és adaptálni a helyi viszonyoknak megfelelően. A közeljövőben nem számít kamatdöntésre az MNB-től Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, 2009 első negyedévétől azonban megkezdődhet a fokozatos csökkentés. Az IMF-csomag jelentőségét Török Zoltán abban látja, hogy csökkent a magyar gazdaság sérülékenysége és az ország nem szorul majd arra, hogy a jelenleg igen rossz piaci körülmények mellett kelljen finanszíroznia a lejáró hiteleket. A közvetlen veszélyt így magunk mögött hagytuk - véli Török, egyelőre azonban a tőkepiac hektikussága miatt elhamarkodott lenne határozottan kijelenteni, hogy immár egyenes út vezet a konszolidációhoz. Az állampapírpiac például még mindig nem állt teljesen talpra - hívta a fel a figyelmet Török is, aki szerint ezen a téren 2009 elején állhat be fordulat a tőkeáramlás tartós átfordulásával, amint újra kecsegtetővé válnak a feltörekvő piacok. A szakember további forinterősödésben bízik, a Raiffeisen ugyanis még mindig tartja az év végi 245 forintos euróárfolyam-célt, amely 242-250 forintos sávban valósulhatna meg.
A 280 forintos euróárfolyam újbóli elérése is benne van a jelenlegi piaci mozgások lehetséges sávjában - véli Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság felzárkózó piaci főközgazdásza. A szakértő az MTI-Ecónak azt mondta: a piaci szereplőknek továbbra is lehetnek fenntartásaik a helyzet stabilizálásával kapcsolatban, tekintve hogy a magyar gazdaság stabilizációját nagyon alacsony növekedésű időszakban kell végrehajtani és a csekély GDP-növekedés önmagában okozhat pénzügyi kisiklásokat. Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző intézet közép-európai közgazdásza ugyanakkor azt jósolta, hogy a forint - jóllehet kilengések továbbra is várhatók - valószínűleg már nem fog visszagyengülni az elmúlt hetekben tapasztalt szintekre. Shearing szerint egyelőre túl korai lenne megítélni, hogy a piaci bizalom tartósan javul-e a térség egésze iránt, hiszen még a Balkán, a Baltikum és Törökország is pótlólagos finanszírozásra szorulhat, a magyar gazdaság pedig recesszió felé tart.
Az elemző szerint a magyar jegybanki kamat a gyenge növekedés ellenére jó eséllyel magasan marad még egy ideig. Shearing közölte: 2009 második negyede előtt nem számít kamatcsökkentésre Magyarországon, és ő sem zárja ki, hogy a forint ismétlődő eladási nyomások alá kerülhet, mert a piac továbbra is hajlamos a kilengésekre, de arra nem számít, hogy az árfolyam visszatér a korábbi, 280-285-ös szintekre.
A 4cast londoni gazdaságelemző és tanácsadó ház szerint úgy tűnik, hogy a válságot sikerült elkerülni, és bár "komoly szégyen", hogy Magyarország ilyen helyzetbe került, a magyar kormány "jól szerepelt a viharban". Sokkal jobban, mint a súlyos gazdaságpolitikai - főleg pénzügy-politikai - hibákat elkövető Izland, a politikailag széttöredezett Ukrajna vagy Románia, ahol a politikusok még most sem vesznek tudomást a problémákról, pedig azok már "több mint egyértelműek".
