Jelentősen gyengült a forint a harmadik negyedévben, az euró jegyzése a június végi 235,3 forintos szintről szeptember végére 242,2 forintig emelkedett, a dollár pedig 149-ről 172 forintra drágult. A forintgyengülés több exportőr számára is igazi megkönnyebbülést jelentett, igaz, aki fedezett, annak eddig sem kellett izgulnia. A gyógyszergyártók számára jelentősen javultak az árfolyamok a június végihez képest. Az Egis dollárexportjának átlagos árfolyama a júniussal zárult kilenc hónapban 168 forint, míg a június végi árfolyam 149,76 forint volt. A 168 forintos átlaghoz képest az elmúlt negyedév forgalmának átlagárfolyama alacsonyabb, és az éves átlag is süllyed valamennyit, mivel a dollárerősödés csak a negyedév végén következett be - mondta a Napinak Marosffy László, a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese.
Az Egis most zárult 2007/2008-as üzleti évének átlagárfolyama így mintegy 24 forinttal alacsonyabb lesz, mint a tavalyi, ami 13 százalékos romlást jelent. Az árfolyamkörnyezet javult, a mai árfolyam 20 forinttal jobb, vagyis előretekintve nagyon biztató - tette hozzá Marosffy.
Az Egisnél a kinnlevőségek átértékelése 1,1 milliárdos veszteséget okozott júniusban, s a negatívum júliusban tovább nőtt. Augusztusban már erősen javult a kép, így véleménye szerint a 12 hónapot tekintve ki tud futni nullára. Ez azt jelenti, hogy 1,1 milliárdnyi átértékelési eredmény várható a most zárult negyedévben.
Az Egis január-februárban kötött nagyobb sorozatú hedge-ügyleteket, amelyek pozitív eredménnyel jártak. A gyógyszergyár augusztus végéig 1,7 milliárd forintot nyert a hedge-eken, de az újabb pozíciók nyitásával kivártak, ami jó döntésnek bizonyult. "Augusztus elején kötöttek új üzleteket, s a múlt héten kötöttünk ismét - mondta Marosffy. Az augusztusban nyitott pozíciók szeptember 30-ig 100-150 milliós veszteséget hoztak" - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Az új üzletek a következő hat hónapra, vagyis márciusig védik a társaságot a devizaárfolyamok ingadozásával szemben.
A Richternek jelentős az eurókitettsége, amellyel szemben nem nyitott fedezeti ügyleteket, mivel a társaság vezetése úgy ítélte meg, a forint indokolatlanul erős a 240-250 alatti szinteken. Mint Beke Zsuzsa, a társaság pr-vezetője lapunknak elmondta, a Richter azóta sem nyitott devizafedezeti pozíciókat és nem is tervez ilyesmit. Ez azt jelenti, hogy a jelentős forintgyengülés teljes egészében nyereségként jelentkezik majd, ami részben már a harmadik negyedévi, illetve - ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak - az utolsó negyedévi gyorsjelentés számaiban mutatkozik majd meg. A Richternél is jelentős átértékelési nyereség várható, a társaság nemcsak a kintlevőségein, hanem az előző negyedévben leértékelt devizabetétein is profitot könyvel majd el.
Természetesen a forintgyengülés komoly hatást gyakorol a Mol nyereségére is, a hatások között pozitívak és negatívak egyaránt megtalálhatók. A dollár harmadik negyedévben tapasztalt felértékelődése például igen jótékony hatással van a működési eredményre, számításaink szerint ennek köszönhetően a feldolgozás-kereskedelem üzletág üzemi profitja éves szinten 54 milliárd forinttal javulhat, a kutatás-termelésé 23 milliárddal. A vegyipari szegmens egy év alatt ugyan - ha így maradnak az árfolyamok - 31 milliárd forintot bukik a dollárerősödésen, ám ezek együttes hatásaként még mindig 46 milliárddal javulhat a társaság teljesítménye. A forint euróhoz viszonyított gyengülésének köszönhetően pedig bő 11 milliárddal emelkedhet majd a cég üzemi teljesítménye. (Az adatok abból a szempontból nem teljesen pontosak, hogy a forintgyengülés jelentős része a negyedév végére esett, így annak hatása inkább majd a következő negyedévek teljesítményén érezhető).
A hitelek átértékelésén viszont komoly árfolyamveszteséget lesz kénytelen kimutatni harmadik negyedéves gyorsjelentésében a társaság. A féléves kimutatás adatai szerint a cég 840 milliárd forintos hosszú lejáratú hitelállományának 77,7 százaléka euróhitel volt, amin számításaink szerint 17 milliárd forintot bukott a Mol, a valamivel több mint 900 millió kölcsöndolláron ennél is nagyobb, 21 milliárd forintos veszteséget szenvedett el a cég. A negyedév 38 milliárd forintos árfolyamvesztesége azonban nem fordítja még negatívba a Mol ezen soron nyilvántartott eredményét, a cég ugyanis az első félévet 53 milliárd forintos árfolyamnyereséggel zárta.
Míg üzemi eredményesség szintjén a forint gyengülése kedvezően hat a Rábára, addig a nettó profitját a nyitott fedezeti ügyeletek miatt kedvezőtlenül érintheti. Június végén 55 millió dollárnak és 100 millió eurónak megfelelő hedge-pozíciója volt nyitva a cégnek, ha ezek nem változtak - márpedig a volumenüknek időközben változniuk kellett -, akkor a pénzügyi és nettó nyereséget ez önmagában 1,7 milliárd forinttal csökkentheti a féléves 3,6 milliárdos szintről. Az üzemi nyereségre a negyedév folyamán várhatóan nem volt túl jó hatással a forint erőssége. Ugyanakkor a cég arra törekszik fedezeti ügyleteivel, hogy a realizált hedge-ügyletekből befolyó pénz, plusz az EBITDA, azaz a társaság által megtermelt pénzmennyiség kiegyensúlyozott legyen az árfolyam-ingadozások ellenére - ez valószínűleg teljesült most is.
A Danubiusnak gyakorlatilag a legfontosabb negyedévébe rondított bele az erős forint. A szállodacég árait hagyományosan euróban ajánlja ki partnerei részére, s azokat a következő évben tartja, így az idei forinterősödés egy az egyben rontja a cég nyereségtermelő képességét. A Danubius számára szezonálisan a harmadik negyedéves időszak a legfontosabb, ekkor keletkezik az árbevétel egy jelentős része, így a nyár végi erős forint a legrosszabbkor jött. A negyedév végén begyengülő árfolyam eközben erodálja azt a jelentős nem realizált árfolyamnyereséget, amely a cég devizahitelein keletkezett az első félévben. A 86 millió eurós és 5,1 millió angol fontos hitelállományon nagyjából félmilliárd forintnyi virtuális vesztesége keletkezhetett a cégnek.
Molnár Gergely
Lovas-Romváry András
Mezősi Tamás