Molnár Annamária

A jelenlegi aranyrészvény-szabályozás nem EU-konform

Annak ellenére, hogy az aranyrészvény hatályos magyar szabályozása nem felel meg a közösségi jogi elvárásoknak, a magyar állam továbbra is speciális részvényes olyan cégekben, ahol nem lehetne. Ennek oka az, hogy a tavaly áprilisban részletes vitára bocsátott, az aranyrészvény intézményét módosító törvényjavaslat eddig újra és újra lekerült az Országgyűlés napirendjéről. Az Igazságügyi Minisztérium nem tudja, mi lehet a döntő akadálya a részletes vitának. Az Európai Bíróság (EB) esetjoga szerint egy tagállam minden olyan intézkedése, amely alkalmas arra, hogy visszatartson hitel felvételétől vagy beruházástól egy másik tagállamban, a tőke szabad mozgásának korlátját jelenti. E szabadságnak törvényes korlátja csak olyan intézkedés lehet, amely a közrend, a közbiztonság vagy az ellátás biztonsága által indokolt. A hatályos magyar szabályozás nem felel meg ennek a kritériumnak, jelenleg az állam a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogait tetszése szerint gyakorolhatja – derül ki a törvényjavaslat indoklásából. Ezen akar a módosítási javaslat változtatni azzal, hogy a jövőben korlátozottabb részvényesi jogok illetnék meg az államot: csak a törvényben tételesen felsorolt és a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek eldöntéséhez kellene a támogató szavazata. A támogatás megtagadására csak akkor kerülhetne sor, ha a részvénytársaság döntése a közrendet, a közbiztonságot vagy az ellátás biztonságát közvetlenül veszélyeztetné. Ha pedig az állam vétót emel valamely döntés ellen, ezt köteles lesz indokolni, és a vétóval szemben bírósági jogorvoslat vehető igénybe. A törvényjavaslat lényegében megegyezik a Belgiumban hatályos szabályozással, ami azért fontos, mert az EB egyedül a belga állami beavatkozási jogok szabályozását találta összeegyeztethetőnek a közösségi joggal. Az átalakítás azt a nyolc vállalatot érintené, amelyek esetében egyáltalán nem vetődhet fel a közrend, a közbiztonság, az ellátás biztonságának veszélyeztetése, e cégeknél az aranyrészvény törzsrészvénnyé alakulna át. Huszonhárom – energetikai, elektronikus hírközlési és honvédelmi – társaságnál viszont indokolt lehet a beavatkozás, így ezek esetében az aranyrészvény jogintézménye módosult tartalommal megmaradna.

Egyre kevesebb a hazai találmány

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma az elmúlt években jelentősen csökkent – derül ki az Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) adataiból; ennek fő oka, hogy a nemzetközi szabadalmi eljárásban a bejelentés benyújtható a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nemzetközi irodájánál, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) is. Ha a bejelentő több Európán belüli vagy kívüli országban hatályos szabadalmat akar szerezni találmányára, érdemesebb ezekhez a hivatalokhoz fordulni és a bejelentésben megjelölni, hogy mely szerződő államokban igényel szabadalmat, mert így sokkal gyorsabb az eljárás, mint ha az egyes országok nemzeti hatóságaihoz külön-külön fordulna bejelentésével. Tavaly a legtöbb bejelentést a gyógyszeripar, a biotechnológia területen tették, jelentős még a gépelemekkel, a műszerekkel, a kémiával és a fémtermékekkel kapcsolatos bejelentések száma. A hazai bejelentők között a magánszemélyek vannak többségben, míg a külföldi bejelentők nagyobb része gazdasági társaság. Magyarországon a rendszerváltás óta évről évre kevesebb találmányt hoznak létre, annak ellenére, hogy a világban folyamatosan növekszik a találmányok száma – mondta a NAPI Gazdaságnak Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Ma a legtöbb találmány Japánban születik, egymillió lakosra egy évben 3 ezernél több jut, míg Magyarországon ez a szám nyolcvanhét. A magánszemély feltalálók hatvan százaléka negyven év feletti, sok közöttük a nyugdíjas – tudtuk meg Szász Józseftől, a Fővárosi Újítók és Feltalálók Klubjának vezetőjétől. A feltalálóknak nem a nemzeti szabadalmaztatás a legfontosabb, erre nem kényszeríti rá őket a hazai konkurencia. Ha szabadalmaztatnak, az európai vagy nemzetközi úton éri meg, több államra hatályosan, hogy minél nagyobb legyen a találmány piaca. A magyar szabadalmi eljárás akár két-három évig is elhúzódhat (más országokban ez az időtartam általában rövidebb), de a feltalálók nem türelmetlenkednek – egyébként is elégedettek az MSZH működésével; így ugyanis legalább van elég idejük arra, hogy kidolgozzák találmányuk piacra juttatásának részleteit. Az egyéni feltalálók általában kisebb találmányokkal rukkolnak elő, úgy mint társasjátékok, élelmiszerek, táplálékkiegészítők – mondta Szász. A szabadalom – főszabályként – a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. A szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására a szabadalmi bejelentés napjától számított húsz évig, azokban az országokban, amelyekben azt engedélyezték. Az oltalom időtartamára évenként meghatározott összegű fenntartási díjat kell fizetni. Az egyébként nem olcsó fenntartási díj be nem fizetése – hat hónap türelmi idő lejártával – az oltalom megszűnéséhez vezet. A szabadalmat bejelentőnek a szabadalmaztatási eljárásban egyéb díjakat is fizetnie kell, míg a találmányra szabadalmat kap. A díjak nagysága eltérő attól függően, hogy a bejelentő azonos-e a feltalálóval. Magáért a bejelentésért (bejelentési és kutatási) díjat kell fizetni, amelynek összege – a hatályos GKM-rendelet alapján – feltaláló esetében 8500 forint, más bejelentő esetében jóval drágább, 34 ezer forint. A hivatal a feltaláló kérelmére 14 500 forintért, más bejelentő kérelmére 58 ezer forintért vizsgálja érdemben a hivatalos lapban közzétett bejelentést. A szabadalom megadása előtt újra fizetni kell, a feltalálónak 8 ezer forint, más bejelentőnek 32 ezer forint összegű megadási és kinyomtatási díjat. Ha ez a befizetés elmarad, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az oltalomról.

Több mint húszmilliót hozott a Real Madrid

Több mint 421 millió forint bevétel mellett csaknem 22 millió forint nyereséggel zárt a Real Madrid augusztus 14-ei budapesti vendégjátéka – mondta sajtótájékoztatóján Erdős László, a TrendSport Kft. promótere. A TriGránit Rt. és a TrendSport által szervezett találkozót 40 ezren nézték meg a helyszínen, a mérkőzés élő közvetítését pedig – az RTL Klub adatai szerint – a 18–49 év közötti nézők 47 százaléka követte figyelemmel. A 40 ezer nézőből közel kétezer volt a nem fizető vendég: ötven „futballpalánta”, 1700 hátrányos helyzetű gyermek és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) csapattagjai közül kétszázan nézhették a mérkőzést ajándékba kapott jegyekkel. A focimeccs fő karitatív célja az volt, hogy anyagilag támogassák Puskás Ferenc hosszú távú gyógykezelését, javítsák jelenlegi életkörülményeit. A rendezvénynek a TriGránitra jutó eredménye 10,99 millió forint lett, amelyet Demján Sándor, a társaság elnöke 9 millió forinttal kiegészített, hogy a cég által vállalt 20 millió forintos összeg összegyűljön. Ehhez jön még hozzá a Puskás Ferenc által aláírt futball-labda elárverezéséből származó 2,5 millió forint. Az így befolyt 22,5 millió forintot az MLSZ számlájának egy letéti alszámláján helyezik el, amely felett az MLSZ mindenkori elnökének és Puskás Ferenc ügyvédjének, Éliás Andrásnak lesz együttes rendelkezési joga. Éliás szerint ez a pénzösszeg hozzávetőlegesen három évre biztosítja a kívánt gyógykezelés tb által nem támogatott költségeit.

A PM százmilliárdos augusztusi deficitre számít

A jelentős júliusi többlet ellenére az államháztartás héthavi hiánya már a GDP 4,2 százalékánál tart.

Természetbeni juttatások

Adó- és járulékmentes marad: hideg étkezési hozzájárulás havi 4 ezer forintig meleg étkezési utalvány havi 8 ezer forintig helyi bérlet juttatás havi 2 ezer forintig helyi bérlet juttatás + hideg étkeztetés havi 6 ezer forintig helyi bérlet juttatás + meleg étkeztetés havi 10 ezer forintig iskolakezdési támogatás gyermekenként 17 ezer forintig üdülési csekk személyenként 57 ezer forintig kedvezményes üdülés személyenként 57 ezer forintig kis értékű ajándék alkalmanként 5700 forintig (1 évben max. 3) kulturális szolgáltatás vidékről bejáróknak bérlet munkaruha, védőruha, egyenruha védőszemüveg, védőeszköz csoportos létszámleépítés után újraelhelyezkedés támogatása reprezentáció meghatározott értékhatárig üzleti ajándékozás meghatározott értékhatárig

A PM az iparűzési adóról és a természetben juttatások tb-jéről

A Pénzügyminisztérium szerint az iparűzésiadó-fronton legfeljebb annyi történhet, hogy az Európai Bizottság új törvény alkotását írja elő a magyar állam számára, visszafizetésre azonban nem fogja kötelezni a költségvetést.

Alakul az új társasági és a cégtörvény

Jó esély van rá, hogy az Országgyűlés még idén tárgyalja az új társasági törvény és cégtörvény tervezetét. A két törvény módosítása maga után vonja a vállalati jog felülvizsgálatát is.

A megmaradt közös vállalatok többsége nem alakulna át

A gyakorlatban ma már kevés a közös vállalat Magyarországon, ám a létező vállalatok többsége előnyösnek tartja ezt a cégformát. E társaságok számára az új gt. hatálybalépése után is marad a hatályos szabályozás.

Tovább késik az új aranyrészvény-szabályozás

Bár az Országgyűlés már tavaly áprilisban részletes vitára bocsátotta az aranyrészvény intézményét módosító törvényjavaslatot, az újra és újra lekerült a napirendről. Továbbra is 31 cégben speciális részvényes a magyar állam.