Nem tudni, mi lehet a döntő akadálya az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény (aranyrészvény) jogintézményének átalakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának – mondta a NAPI Gazdaságnak Makai Katalin, az igazságügyi tárca (IM) főosztályvezető-helyettese. Az IM szerint az esetleges politikai akadályokat ugyanis módosító indítványokkal el lehet hárítani.
A kormány 2004. március 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az aranyrészvény jogintézményét módosító törvényjavaslatát, amelyet 2004. április 19-én részletes vitára is bocsátottak. Azóta többször napirendre tűzték a javaslatot, de utóbb mindig levették – legutóbb az MSZP képviselőcsoportjának kezdeményezésére.
Jelenleg a magyar állam 31 gazdasági társaságban rendelkezik többletjogokat biztosító aranyrészvénnyel, ezzel a harmadik legnagyobb aranyrészvényes az EU-ban, csak Lengyelország és Csehország előzi meg 49, valamint 37 részvénnyel. A 2004. végi összesítés szerint az EU 25 tagállama 141 cégben rendelkezett speciális jogokat megtestesítő részvénnyel, ebből 117 a visegrádi államokban van.
Az EU-ban a tőkemozgás szabadságát törvényesen korlátozhatja az egyes gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseibe történő állami beavatkozás: ezt szolgálja az aranyrészvény intézménye, ha azt a közrend, a közbiztonság vagy az ellátás biztonsága által indokolt esetben alkalmazzák.
Az aranyrészvény Magyarországon hatályos szabályozása nem felel meg a közösségi jogi elvárásoknak és az Európai Bíróság (EB) esetjoga követelményeinek – derül ki a törvényjavaslat indoklásából. Ezen változtatna az az új szabályozás, amelyet az EB esetjogában található követelményeknek megfelelően – a belga jogi szabályozás alapján – készített el az IM.
Ez idő tájt ugyanis semmi sem korlátozza az államot abban, hogy a cégek milyen tulajdonosi döntéseibe, milyen szempontokat érvényesítve avatkozhat be. Olyan gazdasági társaságokban is rendelkezik aranyrészvénnyel az állam, amelyek esetében egyáltalán nem merülhet fel a közrend, a közbiztonság és az ellátás veszélyeztetése. E cégekben a javaslat az aranyrészvényeket törzsrészvénnyé alakítja. Az átalakítás nyolc vállalatot érint. (Ez eredetileg az EU-hoz történő csatlakozás napjával történt volna meg.) Huszonhárom – energetikai, elektronikus hírközlési és honvédelmi – társaságnál viszont indokolt lehet a beavatkozás.
Az új aranyrészvény-szabályok alapján az eddiginél korlátozottabb részvényesi-tulajdonosi jogok illetnék meg az államot: csak a törvényben taxatíve felsorolt, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek eldöntése kívánná meg támogató szavazatát. A javaslat szerint az aranyrészvényes a támogatás megtagadását (vétót) indokolni köteles, és a vétóval szemben bírósági jogorvoslat vehető igénybe. Most az állam – mivel nem hatósági jogkörben avatkozik be – nem köteles indokolni a döntését, így az nem támadható meg bíróság előtt.
Molnár Annamária