A kormány által elfogadott új társasági törvénytervezet személyi hatálya kismértékben tér ugyan el a jelenleg hatályos társasági törvény (gt.) rendelkezéseitől, a közös vállalatok számára ez mégis jelentős lesz. A törvénytervezet ugyanis nem szabályozza ezt a társasági formát, minthogy új közös vállalat alapítására az új gt. hatálybalépésének várható időpontjától, 2006. július 1-től nem lesz lehetőség. Ebből nem következik azonban, hogy a már létező közös vállalatokat meg kellene szüntetni. A gt.-javaslat az átmeneti szabályok között kimondja, hogy az 1988-as és az 1997-es törvény alapján alapított közös vállalatok az 1997-es szabályok szerint működhetnek tovább, mégpedig időkorlát nélkül.
A gyakorlatban ma már nagyon ritka a közös vállalat, mint cégforma – mondta a NAPI Gazdaságnak Lovrecz Éva társasági jogi ügyvéd a Déri és Lovrecz ügyvédi irodától. Nincs szükség rá a gyakorlatban, ugyanis más cégformákban a gt. által jobban szabályozottak a társasági viszonyok. A cégbejegyzés költségei szempontjából nincs nagy különbség a jóval ismertebb és részletesebben szabályozott korlátolt felelősségű társaság és a közös vállalat között, így az új gazdasági társaságot alapítók inkább a kft. cégforma mellett döntenek.
A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek – szól a hatályos szabályozás. Vagyis a közös vállalatnál tőkeegyesülésről van szó, amelyet valamilyen gazdálkodási cél elérése végett hoznak létre a tagok. A nyereség és a veszteség a tagok között – fő szabályként – vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. A tagokat szavazati jog a vállalatot irányító igazgatótanácsban – fő szabályként – ugyancsak vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.
Annak ellenére, hogy a közös vállalatok száma csökken, a meglévők többsége elégedett a cégformával és nem kíván a jövőben más társasági formába átalakulni – tudtuk meg az érintett cégektől. A NAPI Gazdaság által megkérdezett vállalkozások számára e cégforma nagy előnye, hogy a tulajdonosok személyének változása, számának csökkenése nem érinti a társaság fennmaradását. Ráadásul amikor több tulajdonos van, nehezebb egy cég eladása mellett dönteni – ennek pedig főleg a munkavállalók örülnek. A közös vállalat jogutód nélküli megszűnéséhez ugyanis a hatályos gt. háromnegyedes szótöbbséget követel meg. A cégforma hátránya csupán annyi lehet, hogy mivel a vállalatnak több tulajdonosa van, és az igazgatótanács a döntéseket egyszerű vagy háromnegyedes többséggel hozza, előfordul, hogy a tulajdonosi érdekek ütközése miatt elhúzódik valamely döntés megszületése.
Molnár Annamária