Molnár Annamária

Eszközárak

(ezer forint, áfa nélkül) Kártya 5,8 Aláíró program 20 Tanúsítványok első éves díja 20–55 Tanúsítványok díja második évtől 16–44 Száz időbélyeg előfizetési díja egy hónapra 1,2 Pinpad-es kártyaolvasó 9,8 Forrás: IM

Indul az elektronikus cégbírósági eljárás

2005. szeptember 1-jétől a részvénytársaságok minden bejegyzési kérelmüket, a korlátolt felelősségű társaságok egyelőre csak székhely, telephely, fióktelep, illetve a tevékenységi kör változására vonatkozó bejegyzési kérelmüket elektronikus úton nyújthatják be. Ettől kezdve lehetséges a cégiratok elektronikus úton történő lekérdezése is.

Magyarok véleménye a tagságról

(százalék) Jelentés ideje Jó Se jó, se rossz Rossz 2003 tavasz 63 23 7 2003 ősz 56 24 10 2004 tavasz 45 32 15 2004 ősz 49 36 10 2005 tavasz 42 43 12

Kevésbé lelkesedünk az uniós tagságért

Egy évvel Magyarország uniós csatlakozása után a tagság hazai támogatottsága mélypontra zuhant, 2005 tavaszára 42 százalékra esett vissza – derül ki az Eurobarometer legújabb vizsgálatából. Erre utaló jelek az előző jelentésben is voltak már: míg 2003 tavaszán 63 százalék volt a támogatottság, a csatlakozást követő, 2004. őszi felmérés már csak 49 százalékot mért. Ezzel együtt a tagság megítélésében semleges álláspontot képviselők aránya két éve folyamatosan emelkedik, és tavasszal 43 százalékra nőtt. Az uniós tagsággal kapcsolatos félelmek között 81 százalékkal az első helyen a munkahelyek megszűnésétől, illetve áthelyezésétől (más tagországokba, ahol alacsonyabbak a termelés költségei) való félelem áll. Hasonlóan sokan (79 százalék) félnek attól, hogy a tagság nagyobb nehézséget okoz a magyar gazdáknak. A 2004. őszi vizsgálatban a gazdák helyzete még az első helyen állt. Bár a tagság támogatottsága hét százalékkal csökkent, alig változott azok aránya, akik szerint a csatlakozás előnyös volt Magyarország számára (47 százalék). Ugyanakkor hat százalékkal, 39 százalékra nőtt azon állampolgárok aránya, akik szerint a csatlakozás nem volt előnyös. A jelentésből kiderül, hogy a legtöbben (továbbra is) úgy érzik, hogy a tagság nem hozott sem nagyobb politikai (71 százalék), sem nagyobb gazdasági stabilitást (83 százalék).

Nem támogatjuk, de szeretjük az EU-t

Csökkent az Európai Unió támogatottsága a magyar lakosság körében – derül ki a az Eurobarométer legfrissebb felmérésből. A 2005. májusában illetve júniusában lefolytatott megkérdezés alapján az unió támogatottsága ma már csak 42 százalékos.

Megszűnnek a kht.-k?

Az igazságügyi tárcához beérkezett észrevételek alapján módosul az új társasági jogi és cégtörvénytervezet: a közkereseti és betéti társaságok a jövőben sem kapnak jogi személyiséget, megszűnhetnek viszont a közhasznú társaságok.

Két év az átalakulásra

Ha a kormány az új társasági törvény tervezetének azt a változatát fogadja el és nyújtja be törvényjavaslatként, amely szerint a közhasznú társaságok (kht.) megszűnnek a jövőben, a kht.-knek a változtatás hatálybalépésétől két évük lesz arra, hogy döntsenek további működésükről – mondta a NAPI Gazdaságnak Makai Katalin, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az átmeneti időszakot ez esetben 2006. július 1-jétől kell majd számítani, ettől kezdve új közhasznú társaságot nem lehet alapítani. A kht.-k átalakulhatnak nonprofit korlátolt felelősségű társasággá (kft.) a társasági szerződés módosításával, közhasznúsági fokozattal. (Ez a lehetőség elsősorban azért adott, mert jelenleg a közhasznú társaságra vonatkozó – a Ptk.-ban található – speciális szabályokban meghatározott eltérések mellett, ahol nincs speciális szabály, a társasági törvény kft.-re vonatkozó szabályait kell alkalmazniuk.) A kht.-k átalakulhatnak más nonprofit gazdasági társasággá is: részvénytársasággá vagy akár jogi személyiség nélküli céggé, ehhez azonban további szabályokat kell megalkotni. Előfordulhat az is, hogy az állami tulajdonban lévő kht.-k egy része a megszűnés mellett dönt, és költségvetési szerv formájában látja el tevékenységét. Az, hogy a jövőben ténylegesen miként alakul a szabályozás, még elég bizonytalan – hívta fel a figyelmet Makai Katalin. A NAPI Gazdaság által megkérdezett közhasznú társaságok többsége még nem hallott a lehetséges változásról, egy nagyobb állami tulajdonban lévő társaság kivételével, amely szerint a kht. mint társasági forma megszűnésének lehetősége már többször felvetődött. A megkérdezett állami tulajdonban lévő közhasznú társaságoknál elmondták, hogy a lehetséges átalakulásról vagy megszűnésről természetesen a tulajdonos nevében fellépő illetékes minisztérium dönt, az általuk végzett tevékenység fontossága és közhasznú jellege miatt azonban nem gondolják, hogy a tulajdonos megszüntetné a jövőben a társaságot. A kht.-k egy része el tudja képzelni, hogy nonprofit kft.-ként vagy költségvetési intézményként működjök tovább, természetesen a közhasznú jelleg megtartásával. Egy magánszemélyek által alapított közhasznú társaság szerint érdemben nem változik sem a társaság léte, sem a tevékenysége, ha nonprofit kft.-vé alakul át, hiszen mondhatni, most is úgy működnek. Nehézséget csak az átalakulással járó költségek viselése és a társasági szerződés módosításával járó adminisztráció okozhat.

Ingatlanszövetkezetek: új vádemelési indítványok

Vádemeléssel fejeződött be a Vertical Invest ügyében folytatott nyomozás. A Baumag, a Fundamentum XXI és a Pilis Invest esetében a nyomozás előreláthatólag egy éven belül fejeződik be. A Vertical Invest még nincs felszámolás alatt.

Megszűnnek a kht.-k?

napi gazdaság Gőzerővel dolgozik az igazságügyi tárca az új társasági jogi, illetve cégtörvénytervezeten: a szakmai és közigazgatási egyeztetések nyomán beérkezett észrevételek alapján finomítják a két, októberben a kormány elé kerülő jogszabályjavaslatot. Jelen állás szerint a közkereseti és betéti társaságok a jövőben sem kapnak jogi személyiséget – bár voltak ilyen felvetések –, megszűnhetnek a közhasznú társaságok. Ennek kapcsán az az alternatíva is a kormány elé kerül, hogy a gazdasági társaságok általában választhassák a nonprofit jellegű működés lehetőségét. Észrevételek érkeztek be azzal kapcsolatban is, hogy a tevékenységek feltüntetésének tervezett módosítása megnehezítheti a pályázatokon való részvételt; e tekintetben is két változaton dolgozik a tárca. A cégbíróságok a cégbejegyzési határidők rövidülése miatt aggódnak: elképzelhető, hogy a felkészülés érdekében az erre vonatkozó szabályok később lépnek majd hatályba. Vállalati vélemények szerint tisztulási folyamatot indíthat el, hogy a jövőben nem korlátozzák a cégek vezetőinek tisztségviselését, illetve az, hogy az előtársaság csak a cégbejegyzés benyújtásától létezik. Ugyancsak üdvösnek tartják a lapunk által megkérdezettek a belső döntési mechanizmus felgyorsítását célzó módosításokat. cikkeink a 3. oldalon