Mayer György

Elavult erőművek

A hazai elavult erőműpark nemcsak a villamosenergia-piaci versenyhelyzet kialakulását nehezíti meg, hanem jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozást előidéző káros anyagok, így a szén-dioxid kibocsátásának növekedéséhez is. Nincs tehát más lehetőség, mint olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben megéri a befektetőknek az új erőművek építése, hiszen a mai modern kombinált ciklusú gázerőművek hatásfoka meghaladja az 55 százalékot, s a szénbázisú erőműveké is közelít ehhez - mondta érdeklődésünkre Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Rendkívül fontos viszont az erőművek létesítéséhez a CO2-kvóta biztosítása. A 2005-2007-es első kvótakiosztási időszakban ugyanis a szükségesnél jóval nagyobb, 17 millió tonna/év mennyiséghez képest a mostani második időszakban 12 millió tonna/év a kvóta, ami viszont jelentős hiányt okoz, rendkívül megnehezítve az új erőművi beruházásokat is. Sőt az utóbbi időben olyan uniós elképzelésről is hallani, hogy a 2012 utáni években teljesen megszünteti az EU az ingyenes kvótát, ami viszont drasztikus áremelést okozhat az iparágban. Mai árakon számolva egy tonna CO2-kvóta 20-25 euró, ami - hatásfoktól és tüzelőanyagtól függően - kilowattórára átszámolva mintegy 5 forintot jelent, tehát csak emiatt ennyivel emelkedne a villamos energia termelői ára, és akkor még nem vettük számításba a fosszilis energiahordozók folyamatos drágulását. Az energiaigény viszont folyamatosan növekszik, ezért többféle megoldással is számolni kell. Az egyik lehetőség, hogy világszerte előtérbe kerül az atomenergia, mert annak termelése nem jár CO2-kibocsátással, viszont kétségtelen, hogy számos problémát - így például a radioaktív hulladékok elhelyezését - meg kell oldani. Ezek a felvetések azonban túlmutatnak a magyarországi lehetőségeken, ezért felvetődik a kérdés, hogy az uniós országok melyike mondja ki először: a mai helyzet zsákutca. A következő öt évben igen komoly állami, illetve EU-tagállamok különféle csoportjai által kezdeményezett beavatkozásokra lehet számítani - mondta Mártha Imre. Szerinte a teljes reguláció biztosan nem áll vissza, de a kormányok egyre nagyobb döntési szabadságot harcolnak majd ki maguknak, mert nem lehet másként sem az ellátás biztonságát, sem a szociálpolitikai kérdéseket kezelni.

Raktározott szén-dioxid

Magyarországi kutatások szerint a le nem bányászott kőszéntelepek felhasználásával akár száz évre is megoldható lenne az itthon kibocsátott szén-dioxid elraktározása, bár az eljárás ma még rendkívül drága. Bevezetéséhez jelentős állami támogatás mellett a törvényi szabályozás átalakítására is szükség lenne.

Eddig elegendő volt a CO2-kvóta

Magyarországon a 30,26 millió tonna ingyenes kvótához képest 2005-ben 26 millió, 2006-ban 25,8 millió tonna volt a CO2-kibocsátás (a tavalyi év adatai még nem ismertek, de tendenciájában nem várható változás), vagyis belül maradtunk a számunkra biztosított kereten. Rendkívül színes képet mutat a kibocsátásváltozások szerkezete, mert a Magyarországon regisztrált 240 telephely közül 96-nál növekedés, 134-nél csökkenés volt ebben az időszakban - tudtuk meg Reiniger Róberttől, a Deloitte környezetvédelmi üzletágának igazgatójától. A cég felméréséből kiderült, hogy mind az allokált, mind pedig a tényleges kibocsátás több mint 70 százalékát főleg erőművek adják. Az első két év eredményeiből az is látszik, hogy néhány iparág, főleg az energiaipar, a biomassza használatával ért el eredményt, a tégla- és cserépiparban a fűrészpor felhasználásával, míg a cementipar a szennyvíziszap, papíriszap és energiafű segítségével csökkentette a kibocsátást. Elmondható tehát, hogy Magyarországon, akárcsak a régió többi országában, jelentős kibocsátáscsökkentő intézkedések még nem történtek, és az is látszik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás területén érdemi, messze ható eredmények a megújuló energiák szélesebb körű használatától, illetve az energiaigény (jelentős) mérséklésétől várható.

Százharmincezer fővárosi lakásban drágul a távfűtés

A Főtáv működési területéhez tartozó mintegy 240 ezer távfűtéses lakás valamivel több mint felében, 130 ezer lakásban február elsejétől 5 százalékkal emelkedik a fűtés és a meleg víz ára. Az áremelés éves szinten lakásonként 12-13 ezer forintos drágulást jelent. A többi 110 ezer háztartás számára a költségek nem változnak. A Fővárosi Önkormányzat tavaly év végi döntése értelmében a Főtáv a földgázpiaci árváltozások függvényében negyedévente automatikusan változtathatja a hődíjat, ezzel együtt viszont a közgyűlés 2008-ra vonatkozóan befagyasztotta az alapdíjat, ami az összköltség nagyjából felét jelenti. Mivel január elsejétől a földgáz 5,1 százalékkal drágult a lakossági fogyasztók részére, így február elsejétől a távfűtés hődíja tarifatípustól függően 3,1-5,1 százalék közötti mértékben emelkedik, miközben az alapdíj mértéke nem változik - mondta érdeklődésünkre Balog Róbert, a Főtáv szóvivője. A drágulás viszont csak a fogyasztók nagyjából felét érinti, mert az eddigi 5 százalékos regionális árengedmény rendszere február 1-jétől úgy változott meg, hogy az árengedményből nemcsak a lakossági fogyasztók valamivel több mint a fele, hanem valamennyi fogyasztó részesül. Ennek megfelelően az eddigi árkedvezmény mértéke 2,5 százalékra mérséklődik, viszont mind a 240 ezer fogyasztó megkapja. A februártól emelkedő hődíj, valamint a regionális kedvezmény átalakítása azt jelenti, hogy összességében 130 ezer fogyasztónál 5 százalékkal drágul februártól a távhőszolgáltatás, a III. a X., a XI. és a XIII. kerület bizonyos részein élők költségei viszont nem változnak.

A kőolaj emelkedő árát késéssel követi a földgázé

A hazai szabályozás szerint a földgáz ára kilenc hónapos késéssel követi a kőolajtermékek árváltozását, szakértők szerint áprilisban és júliusban is 10-10 százalék körüli további drágulás várható, ezt követheti még egy októberi árkorrekció, amennyiben a piaci folyamatokban nem következik be olyan drasztikus változás, ami ennél nagyobb mértékű drágulást is okozhat. A Magyar Energia Hivatal (MEH) árszabályozási rendeletében foglaltak szerint január, április, július és október 1-jére vonatkozóan kell rendszeres árkorrekciót előkészíteniük. Ennek során két fő tényezőt vesznek figyelembe, az ármegállapítás időpontját megelőző és követő három hónapra rendelkezésre álló tényleges, illetve várható földgázbeszerzési költséget, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a rendszeres ármódosítás negyedévét megelőző negyedév második hónapjának 1. és 15. napja között közzétett hivatalos napi devizaárfolyamok egyszerű számtani átlagát. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a hatósági földgázár tekintetében a negyedévesnél hosszabb időszakra vonatkozó prognózis jelentős bizonytalanságot tartalmaz, ezért a MEH nem tesz közzé adatokat a várható gázárváltozás mértékéről. Kutas István, az E.On Földgáz Storage kommunikációs vezetője bár a várható áremelkedés mértékéről nem kívánt nyilatkozni, azt elmondta, hogy a szállításban nincs fennakadás, a Gazprom az előzetes ütemezésnek megfelelően teljesít. A hazai tározók feltöltöttsége megfelelő, annak ellenére, hogy novemberben és decemberben a hidegebb időjárás miatt az átlagosnál 3 százalékkal több gáz fogyott. A tározókban szeptember végén 3,8 milliárd köbméter gáz volt, ebből 200 millió köbméter a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség stratégiai tartaléka.

Értelmezhetetlen árajánlatok

A januári piacnyitást követően a lakossági fogyasztók 9,8 százalékos áramár-emelkedését, a Magyar Államkincstár által kijelölt 15 ezer közintézmény mérsékeltnek jelzett (15-20 százalékos) villamosenergia-drágulását, valamint az ezekhez képest mért, a versenypiacra kényszerített ipari felhasználók rossz esetben 50-80 százalékos energiaár-emelkedését figyelembe véve az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) egyértelmű keresztfinanszírozást lát, ami felveti a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának indokoltságát is, hiszen a szervezet szerint nincs és nem is lehet piaci verseny. Az IEF szerint az árampiacot továbbra is kaotikus állapot jellemzi, hiszen három héttel a piacnyitást követően számos ipari fogyasztó nem kapott még árajánlatot, nincs aláírt szerződése. Akinek a szolgáltató mégis ajánlatot tett, annak nemritkán 50-80 százalékos drágulással kellett szembesülnie. A szabadpiaci árajánlatok kilowattóránként 20-30 forint közötti tarifákról szólnak, de vannak ennél lényegesen magasabb, akár 42 forintos díjak is. Erre pedig még rá kell számolni a rendszerhasználat díját, a zöld mérlegkörbe tartozó kötelező átvétel alá eső kilowattóránként számolt mintegy 2 forint költséget és az egyéb, Mavir-szintű díjakat. Szaniszló Mihály, az IEF elnöke szerint az ipari fogyasztók egyik fő problémája, hogy képtelenek értelmezni az új típusú árajánlatokat és az árnövelő feltételeket, illetve az új típusú szerződéseket és az azok költségnövelő, egyoldalú előírásait. Az árajánlatokat több módozatban készítik el a kereskedők; két-három vagy akár öt változatban, ami még inkább nehezíti a fogyasztók döntését. Mindez azért aggályos, mert mintegy négyszázezer ipari felhasználót érint a piacnyitás, ráadásul a kereskedők év közben 30 napos átfutási idővel emelhetik az áraikat.

Mégis lesz szivattyús tározós erőmű?

Nőtt az esélye annak, hogy mégis épül (belátható időn belül) szivattyús tározós erőmű Magyarországon, amellyel megoldódhatna a hazai villamosenergia-rendszer már-már napi szabályozási problémája, így többek között nem kellene korlátozni a szélerőművek építését sem.

Olcsóbb áramot kaphat tizenötezer közintézmény

Az áramszolgáltatók néhány napon belül megkapják a Magyar Államkincstár (MÁK) listáját, amelynek alapján biztosíthatják a kedvezőbb árú villamos energiát az állami és önkormányzati költségvetési intézményeknek (óvodák, iskolák, kórházak). A listán mintegy 15 ezer olyan közintézmény szerepel, amelyek kaphatnak az MVM Zrt. külön erre a célra beszerzett olcsóbb áramából - tudta meg a Napi Gazdaság Horváth J. Ferenctől, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökétől. A MÁK által összeállított listán szereplő 15 ezer közintézmény a januári piacnyitást követően így maximum 15-20 százalék közötti drágulással szembesülhet, míg a versenypiacon vételező ipari fogyasztók részére legrosszabb esetben ennek akár kétszeresével is drágulhat az áram. A másik olyan fogyasztói kör a lakosság, amely szintén az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel juthat áramhoz, esetükben maximum 9,8 százalékkal drágult a villamos energia. A piacnyitással és az új törvény hatálybalépésével némileg megváltozott a fogyasztói érdekvédelem, mert a lakossági panaszok ügyében a MEH mellett egyes esetekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el - mondta Horváth. A mérőleolvasással, díjszámítással és számlázással kapcsolatosan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság folytatja le a vizsgálatokat, de a szolgáltatás minőségével, a hálózathoz való csatlakozás kérdéskörével kapcsolatos ügyekben (áramszünetek, csatlakozási szerződések) továbbra is a MEH az illetékes. A múlt évben a lakossági panaszok száma mintegy kétezer volt, ennek nagyjából a fele kapcsolatos mérőleolvasással, számlázással, díjalkalmazással. E panaszok kerültek át a fogyasztóvédelmi hatósághoz. Időközben felkerültek a lakosságot és kisfogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók internetes honlapjára a különféle áramdíj-kalkulátorok, díjtáblázatok is, amelyek segítik az érintetteket eligazodni a legkedvezőbb tarifacsomag kiválasztásában.

Befektetőket kell vonzani az erőműiparba

Hogyan lehet valódi versenyhelyzetről beszélni az árampiacon akkor, amikor a magyarországi erőművek teljes beépített teljesítménye kilencedének a hatásfoka csupán 20 százalék, további héttizedének pedig 30 százalék alatti. Az erőművek 45 százalékának életkora 30-40 év között van, 6 százaléka pedig 50 évesnél idősebb - állapította meg Mártha Imre, az MVM Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese egy szakmai fórumon. Véleménye szerint ebben a helyzetben nem a liberalizációról, a különféle áramvásárlási szerződésekről kellene beszélni, hanem az erőműépítések ösztönzéséről. Olyan gazdasági környezetre van szükség, amelyben megéri a befektetőknek az új erőművek építése, mivel a modern, kombinált ciklusú gázerőművek hatásfoka meghaladja az 50 százalékot, s a szénbázisú erőműveké is ehhez közelít. Emellett fontos a megfelelő szén-dioxid-kvóta biztosítása is, mert a 2005-2007-es első kvótakiosztási időszak túlallokációjához képest a mostani időszakban a korábbi 17 millió tonna után csupán 12 millió tonnás kvótát kapott a magyarországi villamosenergia-termelés. Sőt olyan uniós elképzelésről is hallani, hogy a 2012 utáni időszakban teljesen megszűnik az ingyenes kvóta, ez viszont drasztikus áremelést okozhat az iparágban - tette hozzá Mártha. Mai árakon számolva egy tonna szén-dioxid-kvóta értéke 20-25 euró, ez kilowattórára átszámolva 5 forintot jelent, tehát csak emiatt ennyivel emelkedne az áram termelői ára, nem beszélve a fosszilis energiahordozók folyamatos drágulásáról. Mindezek következtében vélhetően felértékelődik a nukleáris energiatermelés ám a növekvő érdeklődés nyomán az urán világpiaci ára is emelkedik.