A hazai elavult erőműpark nemcsak a villamosenergia-piaci versenyhelyzet kialakulását nehezíti meg, hanem jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozást előidéző káros anyagok, így a szén-dioxid kibocsátásának növekedéséhez is. Nincs tehát más lehetőség, mint olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben megéri a befektetőknek az új erőművek építése, hiszen a mai modern kombinált ciklusú gázerőművek hatásfoka meghaladja az 55 százalékot, s a szénbázisú erőműveké is közelít ehhez - mondta érdeklődésünkre Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Rendkívül fontos viszont az erőművek létesítéséhez a CO2-kvóta biztosítása. A 2005-2007-es első kvótakiosztási időszakban ugyanis a szükségesnél jóval nagyobb, 17 millió tonna/év mennyiséghez képest a mostani második időszakban 12 millió tonna/év a kvóta, ami viszont jelentős hiányt okoz, rendkívül megnehezítve az új erőművi beruházásokat is. Sőt az utóbbi időben olyan uniós elképzelésről is hallani, hogy a 2012 utáni években teljesen megszünteti az EU az ingyenes kvótát, ami viszont drasztikus áremelést okozhat az iparágban. Mai árakon számolva egy tonna CO2-kvóta 20-25 euró, ami - hatásfoktól és tüzelőanyagtól függően - kilowattórára átszámolva mintegy 5 forintot jelent, tehát csak emiatt ennyivel emelkedne a villamos energia termelői ára, és akkor még nem vettük számításba a fosszilis energiahordozók folyamatos drágulását. Az energiaigény viszont folyamatosan növekszik, ezért többféle megoldással is számolni kell. Az egyik lehetőség, hogy világszerte előtérbe kerül az atomenergia, mert annak termelése nem jár CO2-kibocsátással, viszont kétségtelen, hogy számos problémát - így például a radioaktív hulladékok elhelyezését - meg kell oldani.
Ezek a felvetések azonban túlmutatnak a magyarországi lehetőségeken, ezért felvetődik a kérdés, hogy az uniós országok melyike mondja ki először: a mai helyzet zsákutca. A következő öt évben igen komoly állami, illetve EU-tagállamok különféle csoportjai által kezdeményezett beavatkozásokra lehet számítani - mondta Mártha Imre. Szerinte a teljes reguláció biztosan nem áll vissza, de a kormányok egyre nagyobb döntési szabadságot harcolnak majd ki maguknak, mert nem lehet másként sem az ellátás biztonságát, sem a szociálpolitikai kérdéseket kezelni.
Mayer György