Mayer György

Már épül a szerencsi szalmaerőmű

Megalapozatlan felvetésekre építve és a közvéleményt félrevezetve indított aláírásgyűjtést és folytat tiltakozó akciókat a szerencsi szalmaerőmű ellen néhány borászati egyesület - mondta lapunknak Hujber Ottó, a beruházó BHD Hőerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. A 36 milliárd forintos projekt munkálatai tavaly októberben elkezdődtek, a tervek szerint az 50 megawattos kiserőmű próbaüzeme 2009 végére várható, a kereskedelmi üzem pedig 2010. február végén kezdődhet. A január elsejével megnyílt árampiac egyik legnagyobb problémájának azt tartják a szakemberek, hogy kínálati piac helyett keresleti piaci körülmények között lépett életbe a liberalizálás, amely valódi verseny hiányában az árak elszabadulását eredményezheti. A tényleges versenyhelyzethez szabad kapacitások szükségesek, vagyis új erőműveket kellene építeni. Az egyik ilyen, ráadásul megújuló erőforrásokat használó beruházás a szerencsi szalmatüzelésű erőmű, amely ellen viszont a helyi borvidéken élők tiltakoznak. Hujber szerint a kiserőmű a tájba simul és eleget tesz a környezetvédelmi szempontoknak is, emellett nem veszélyezteti a világörökség címet, valamint legkevesebb 130 embernek teremt munkalehetőséget. Ezenkívül az évente eltüzelt fűtőanyag mintegy 3 milliárd forint bevételt jelent a beszállítóknak, hiszen 270 ezer tonna gabonaszalmát, repce- és kukoricaszárat, valamint egyéb energianövényt terveznek felhasználni. Nem okoz majd elviselhetetlen környezeti károkat a többlet-kamionforgalom, mivel jelenleg is naponta több mint ezerötszáz teherautó megy át Tokajon, az erőmű miatt pedig csak napi 15-18 kamionnal növekszik a célforgalom - véli Hujber. A zrt. azt is vállalta, hogy este 8 és reggel 6 óra között, valamint hétvégén nem lesz szállítás. A közlekedés javításának elősegítésére a beruházó anyagilag is támogatná a zempléni közutak korszerűsítését és felajánlotta együttműködését a Tokajt elkerülő út megépítésére.

Az új törvényben már nincs hatósági gázár

Kisfelhasználók is kiléphetnek a versenypiacra.

Az új törvényben már nincs hatósági gázár

Az országgyűlés tavaszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programban szerepel a földgázellátásról szóló törvényjavaslat is, amelynek célja a teljes verseny megteremtése a gazdaság versenyképességének fokozása érdekében a hosszú távon fenntartható ellátásbiztonság szavatolása mellett. A törvény július elsejétől lépne életbe - derül ki az előterjesztéséből. Az új földgázpiaci modell szerint a jelenlegi kettős - a közüzemi és szabad - piac megszűnik, helyét tiszta versenypiaci modell veszi át, amelyben a versenyt csak az erőfölényes helyzetek megakadályozása, illetve a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében lehet korlátozni. A felhasználók és a kereskedők a földgázt szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, illetve ugyanilyen módon értékesíthetik azt. A lakossági fogyasztók és a kisvállalkozások (20 m3/óra kapacitásig) a villamosenergia-piachoz hasonló egyetemes szolgáltatásra lesznek jogosultak. Ez azonban inkább jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági szintet nyújtó szolgáltatási csomag és nem egy piaci viszonyoktól "eltérített" szolgáltatás lesz. A jelenlegi közüzemi szolgáltatók mostani ellátási területükön kötelesek lesznek az egyetemes szolgáltatás nyújtására, viszont a felhasználó eldöntheti, hogy a szabadpiacra lép-e vagy marad az egyetemes szolgáltatónál. Az új modellben az elosztói és kereskedelmi funkciók szétválnak, valamint a korábbi gyakorlattól eltérően szétválik a felhasználó és a fogyasztó fogalma is. Felhasználónak a saját felhasználásra földgázt vásárlók, fogyasztónak pedig a lakossági felhasználók minősülnek. A földgázellátás biztonságának fokozása érdekében bevezetik a végső menedékes hatóság általi kijelölésének lehetőségét arra az esetre, ha valamelyik egyetemes szolgáltató gazdaságilag ellehetetlenül és ezáltal a felhasználók ellátása veszélybe kerül. Jelenleg a felhasználók egy része, az ipari nagyfogyasztók a szabadpiacon, másik, nagyobbik része hatósági áron a közüzemben kapja a földgázt, ez az új törvény értelmében teljesen átalakul. A végfelhasználói árak az egyetemes szolgáltatás árszabályozásának kivételével nem hatósági árak lesznek. Az egyetemes szolgáltatásban részesülők árai a nagykereskedelmi piaci árat, az elosztási díjakat és egy meghatározott árrést tartalmaznak. Az egyetemes szolgáltató rendeletben meghatározott összehasonlítható (benchmark) árat köteles kiinduló nagykereskedelmi árként alkalmazni, amelyet - szintén rendeletileg szabályozott - elosztási díjjal és meghatározott árréssel egészíthet ki. Rendkívül lényeges az is, hogy az egyetemes szolgáltató negyedévenként módosíthatja az árait.

Káosz a lakossági árampiacon

Teljesen váratlanul érte az áramszolgáltatókat az a gazdasági miniszteri rendelet, amely szerint három tarifacsomagból választhatnak a fogyasztók.

Megdőlt a fogyasztási csúcs

Tavaly a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. előzetes adatai szerint 101,9 százalék volt a rendszerszintű bruttó energiafelhasználás az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy összességében 43,9 terawattóra villamos energiát fogyasztottunk el - ez minden idők eddigi legnagyobb fogyasztása. A 2006-os 7,2 terawattóra importhoz képest 2007-ben csak 4 terawattórányi villamos energia volt a behozatal, miközben 2,14 százalékkal növekedett a felhasználás, ami azt jelenti, hogy a hazai erőművek 11 százalékkal növelték az előző évhez képest a termelésüket - tudtuk meg Oroszki Lajostól, a Mavir vezérigazgató-helyettesétől. A paksi atomerőmű termelése 10 százalékkal, a gőzerőműveké 12 százalékkal, míg a gázturbinás erőműveké 14 százalékkal növekedett az előző évhez képest, így lehetett biztosítani a 0,9 terawattórás éves igénynövekedést. Érdekesség, hogy az év első három hónapjában alacsonyabb volt a felhasználás, mint 2006-ban, majd ezt követően minden hónapban meghaladta a felhasznált energia mennyisége az előző évben regisztráltat. A legnagyobb egynapi nyári felhasználás 6320 megawatt volt, majd az egész évi legmagasabb értéket november 29-én regisztrálták, ekkor 6602 megawatt villamos energia fogyott. A biztonságos energiaellátáshoz 2007-ben előírt 1330 megawatt tartalékot erre az évre 20 megawattal növelték: a Mavir már 1350 megawatt energiát köt le erre a célra. Oroszki Lajos az idei évre vonatkozóan előzetesen jelezte azt is, hogy biztos tovább fog növekedni a felhasznált energia mennyisége, már csak azért is, mert 2008 - szökőév lévén - egy nappal hosszabb lesz, mint a tavalyi év.

Eltérően kezelt közintézmények

Többnyire egyedi, a fogyasztási szokásaiknak megfelelő ajánlatokat tudott adni az Elmű és Émász azon ipari nagyfogyasztóknak, amelyek már eddig is a versenypiacon vételezték a működésükhöz szükséges villamos energiát. Közülük a legjobb fogyasztási struktúrával és legnagyobb vételezési teljesítménnyel rendelkezőknél akár csökkenhet is a tavalyihoz képest a végfelhasználói ár, de a többieket érintő áremelkedés mértéke az egyedi tulajdonságok miatt rendkívül eltérő. Sokkal bonyolultabb a helyzet azoknál a fogyasztóknál, amelyek január elsejével kényszerültek kilépni a versenypiaci feltételek közé - mondta Boross Norbert, az Elmű és Émász kommunikációs igazgatója. Ők eddig a közüzemben, hatósági áron jutottak villamos energiához, ám most teljesen új helyzettel szembesültek. Ennek a fogyasztói körnek is kiküldték azokat az ajánlatokat, amelyekből a vállalkozás méretének és energiafelhasználásának megfelelően az optimális döntést meghozhatják. Ezek a cégek három alapcsomagból választhatnak, de ezen belül a fogyasztás szerkezetének megfelelően többféle variációs lehetőséget mérlegelhetnek, hiszen az alapdíj és az áramdíj aránya minden fogyasztási szinten belül változik. Ez a szektor 20 százalék feletti áremeléssel szembesült az új évben. Mindezek mellett egy külön tájékoztatót és árajánlatot kaptak azok a közintézmények (például iskolák, egészségügyi és önkormányzati intézmények), amelyek részére lehetőség nyílt egy kedvezményes díjcsomag összeállítására. Őket az MVM által külön erre a célra behozott, elfogadhatóbb árú szlovák importból látják el. Ennek a fogyasztói körnek átlagosan 20 százalék körül drágult az áram.

Káoszt okoz a miniszteri rendelet az árampiacon

Teljesen váratlanul érte az áramszolgáltatókat a Magyar Közlönyben december 29-én megjelent, az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló gazdasági miniszteri rendelet, amely szerint három tarifacsomagból választhatnak a fogyasztók. Eszerint január elsejétől három lehetőségre, az egy zónaidős "A1", a két zónaidős "A2" és az időszakos "B" tarifacsomagra kell ajánlatot tenniük, pedig ez az elképzelés egészen karácsonyig sehol nem jelent meg. A tarifacsomagok ára a közlöny szerint az A1 esetében 21,90 forint/kilowattóra, az A2 csúcsidőszaki ára (6-22 óra, nyári időszámításnál 7-23 óra között) 26,14 forint/kilowattóra, az ezen kívüli időszakban 16,14 forint/kilowattóra, míg a B, vagyis a külön mért és vezérelt, közismertebb nevén az éjszakai áram 13,71 forint/kilowattóra. Ez utóbbit a megfelelő műszaki lehetőségek, vagyis a külön mérőóra esetén az A1 és A2 tarifacsomaggal együtt is lehet választani. A rendelet azonban némileg félrevezető, mert ezek az árak az energiadíjra vonatkoznak, ehhez pedig még hozzájön a hálózathasználati díj, amit egy külön jogszabály tartalmaz. A rendelet bonyolultsága miatt a hétköznapi kisfogyasztó számára annyit érdemes erről tudni, hogy átlagosan 8,90 forint/kilowattóra többletköltséget jelent az energiadíjon felül. A leglényegesebb viszont az, hogy a tényleges drágulás a tavalyi év végi közüzemi árakhoz képest április elsejéig, vagyis a következő három hónapban ebben a szektorban 9,8 százalék lehet, ami viszont előrevetíti az évközi további drágulást. Boross Norbert, az Elmű és Émász kommunikációs igazgatója szerint ezzel a döntéssel tulajdonképpen átalakul az áramszolgáltatók számlázási rendszere, és az eddig kiküldött lakossági tájékoztatókban sem ez a koncepció szerepelt. Jelenleg azon dolgoznak, hogy néhány napon belül legalább az internetre fel tudjanak tenni egy olyan részletesebb tájékoztatót, amely alapján eligazodhatnak a fogyasztók az új tarifacsomagokról. Az előzetes számításaik szerint a lakossági kisfogyasztóknak az A1-es csomagot érdemes majd választaniuk, mert átlagos felhasználás esetén ez a gazdaságosabb. Az A2 változat inkább az olyan kisvállalkozásoknak ajánlható, amelyek főleg éjjel fogyasztanak többet, ilyen lehet például egy pékség. Boross Norbert jelezte azt is, hogy az árváltozást azoknál, akik éves leolvasási rendszert választottak, az összes fogyasztás arányosításával végzik el, de bármelyik fogyasztó bediktálhatja a mérőállást az ügyfélszolgálatoknál, részükre ennek alapján számolják el a felhasznált villamos energiát. Arra azonban nem tudott választ adni a kommunikációs igazgató, hogy mikor küldik ki - vagy kiküldik-e egyáltalán - az összes fogyasztónak az ezekre a tarifacsomagokra vonatkozó konkrét ajánlatot, mert jelenleg nehezen értelmezhető az ajánlattételi előírás.

Bízik a januári árampiaci nyitás sikerében a gazdasági tárca

Karácsony előtt aláírták a villamosenergia-törvény életbe lépéséhez még hiányzó kormány- és miniszteri rendeleteket, így nincs semmilyen jogszabályi akadálya a január elsejei piacnyitásnak. A lakossági és kisfogyasztói kör 9-10 százalékos, a közintézmények 15-20, míg az ipari fogyasztók 15-30 százalék körüli drágulásra számíthatnak. A piacnyitást követő első év átmeneti lesz, de ekkor már csak a villamosenergia-törvény és a versenypiaci működés kisebb finomhangolására lesz szükség - hangsúlyozta Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára a rendeletek kihirdetése kapcsán. Szerinte rendkívül komoly kihívás volt az államigazgatásnak, hogy megtalálják azt a legjobb kompromisszumot, melyet a megszületett villamosenergia-törvény igazol. A piac liberalizálásával megszűnik a hatósági ár, a lakosságot és a legkisebb vállalkozói réteget az egyetemes szolgáltatáson belül egy árfelügyeleti rendszer védi majd a nagyobb áremeléstől, így ők 9-10 százalék közötti áremelésre számíthatnak, valamint megmarad az eddigi tömbtarifarendszer is, amely az évi 1320 kilowattóra alatti fogyasztókat érinti. A nagyobb ipari felhasználók a versenypiaci körülmények között 15-30 százalék körüli drágulásra számíthatnak, míg a közintézmények (iskolák, óvodák, kórházak, önkormányzati létesítmények) részére az áramszolgáltatók egy külön tarifa szerint biztosítanak olcsóbb áramot, de az ehhez szükséges szabályozás nem a tárca feladata - jelezte Felsmann. A minisztérium tudomása szerint a közintézmények az MVM által szlovák importból külön erre a célra behozott kedvezőbb árú áram segítségével juthatnak villamos energiához, mintegy 15-20 százalékkal drágábban, mint az idén.

Elkészültek a hiányzó áramrendeletek

Elfogadta a kormány a villamosenergia-törvényhez és a január elsejei piacnyitáshoz még hiányzó rendeleteket, valamint elkészült a gazdasági tárca is a szükséges miniszteri rendeletekkel, melyeket még a héten közzétesznek a Magyar Közlönyben. Megszületett a kötelező átvétel alá tartozó villamos energiára, közismertebb nevén a zöld energiára vonatkozó kormányrendelet, valamint elkészültek az egyetemes szolgáltatás árszabályozására és a rendszerhasználati díjra vonatkozó gazdasági miniszteri rendeletek is, így elvileg semmilyen akadálya nem lehet a januári piacnyitásnak. Bár az áramszolgáltatók szerint még néhány megállapodás megkötése hátravan, hogy tényleg rendelkezésre álljon január elsejétől a szükséges villamos energia, de vélhetően ezek is megszületnek még az év hátralévő napjaiban. A piacnyitásról, az utolsó pillanatban elkészült rendeletekről ma tájékoztat Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára.