Mayer György

Energiahatékonysági pályázat: még egy hónap

Az Intelligens Energia - Európa II (IEE II), az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó, energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programjának idei beadási határideje június 26-án jár le. A program keretében 2008-ban közel 45 millió euró támogatás fordítható az energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző projektekre. Az uniós társfinanszírozás mértéke a jogos költségek maximum 75 százaléka. Az uniós program a versenyképességi és innovációs keretprogram része, a 2008. évi pályázati fordulóját március 12-én hirdették meg, a pályázat rendszere az előző évi fordulóhoz hasonló lesz. A pályázatokat az EU Közlekedési és Energia Főigazgatóságához kell benyújtani.

Nem a kisfogyasztók versenye lesz

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya szerint a villamosenergia-piac nyitását követően a szolgáltatóváltási roham beindulásához jelentős, 7-8 forint/kilowattórát meghaladó árkülönbség kellene.

Még durvább gázáremelés jöhet

A fűtési szezonra jön a fekete leves.

Októbertől jelentősebb gázáremelés jöhet

Július elsejétől a lakossági földgázár 9,9 százalékkal drágul, míg az ipari és közüzemi felhasználók ennél kisebb, átlagosan 7,7 százalékkal kapják drágábban a földgázt, ám a szociális gázártámogatásban részesülők ennél is magasabb, akár 15 százalék körüli áremeléssel szembesülnek. A gázáremelés kis mértéke azt vetíti előre, hogy az év hátralévő időszakában még egy jelentősebb drágulásra kell számítani, ami éppen a fűtési idény kezdetekor szakad a lakosságra. A 2007 decemberében még 101 forint/köbméter lakossági átlagár az időközbeni háromszori drágulás miatt így júliustól 123,2 forintra emelkedik. A szaktárca közleménye szerint a július 1-jei emelés egy átlagos (1660 köbméteres évi fogyasztású), az ártámogatást igénybe nem vevő háztartásnak havonta mintegy 1540 forintos többletkiadást jelent, ám a támogatás mértékének változatlanul hagyása miatt éppen a legrászorultabbak részére ennél magasabb, a jelenlegihez képest 11,4-15,4 százalék közötti áremelés következik be. A nettó havi jövedelem alapján számolt gázártámogatás valamilyen formájában - a 2008. áprilisi adatok szerint - összesen egymillió-hatszázhatvankétezer háztartás részesül, ez a gázt fogyasztó háztartások körülbelül 60 százaléka. A mostani gázáremelés némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik a távfűtés árában is, hiszen a hődíj közvetlenül kapcsolódik a gázhoz, s ezért egyszázalékos gázáremelés 0,65 százalékos díjnövekedést jelent. A Főtáv emiatt augusztustól mintegy 5-6 százalékkal lesz kénytelen növelni a távfűtés és meleg víz árát, ami a szeptemberi számlákban jelenik meg először. A gázáremelés kihat a villamos energia árára is, mert az áramszolgáltatók már az áprilisi földgázdrágulás következtében megnőtt nagykereskedelmi áramárakat is szerették volna áthárítani a fogyasztókra, ám ezt akkor nem engedte az energiahivatal. A szükségesnél politikai megfontolásból kisebb áremelés akár a gázpiac megnyitását is veszélyeztetheti, hiszen a nagykereskedő E.On Földgáz ígéretet kapott a kormánytól, hogy a piacnyitásig ledolgozza a korábbi árszabályozásból felgyülemlett tartozást, ami most mintegy 30-35 milliárd forint. Tehát vagy az év hátralévő időszakában kell egy nagyobb mértékű gázáremelést végrehajtani, vagy későbbre kell tolni a piacnyitást.

Nehéz helyzetben a szélerőmű-beruházók

Magyarországon összesen 110 megawatt, míg Németországban 23 ezer megawatt szélerőművi kapacitás működik, pedig a szélviszonyok országos átlagban is évi legalább 2100 óra kihasználhatóságot mutatnak, ám egyes régiókban, így a nyugati megyékben még ennél is jobb feltételekkel üzemelhetnének a szélkerekek - hangzott el egy tegnapi szakmai rendezvényen. A Magyar Energia Hivatal által 2005-ben kiadott engedélyek szerint a jelenleginél pont háromszor több, 330 megawatt szélerőmű létesülhetne az országban, ám a beruházók kivárnak, pedig a szél egyelőre ingyen van, s használatával kiválthatnánk a kifogyóban lévő és folyamatosan dráguló fosszilis energiahordozókat - ismertette Tóth László, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke. Sajnos Magyarországon a szélerőművi beruházások környezete kedvezőtlen. Az új villamosenergia-törvény és a Mavir által működtetett zöld mérlegkör előírásai szerint a szélerőműveknek is 15 perces menetrendet kell leadniuk a tervezett termelésükről, és aki 30 százalékkal eltér ettől, 5 forint/kilowattóra pótdíjat köteles fizetni az átvételi árból.

Ismét alulmaradt a MEH

A gázáremelés mértéke igazolta, hogy a kormány népszerűségvesztése miatt politikai okokból ezúttal idén már másodszor, de csak kisebb mértékű gázáremelésről döntöttek, mint amit a Magyar Energia Hivatal (MEH) javasolt, és piaci szakértők is indokoltnak tartottak volna. Már áprilisban is a MEH által javasoltnál kisebb, 5,8 százalékos lakossági és átlagosan 5,2 százalékos ipari gázáremelés történt, pedig az energiahivatal ekkor 13,5 százalékos emelést javasolt. A július elsejétől életbe lépő új gázárakra vonatkozóan a MEH 12,5 százalékos lakossági és 8 százalékos ipari áremelést javasolt, ám a szaktárca döntése értelmében a lakosság 9,4 százalékkal, az ipari felhasználók pedig valamivel kisebb mértékű emeléssel szembesülnek. A bejelentett áremelés azt jelenti, hogy nemcsak a gáz, hanem a távfűtés és vélhetően a villamos energia is drágulni fog. Az áramszolgáltatók már az áprilisi gázáremelést követő nagykereskedelmi áramdrágulás után kérték az energiahivatalt, hogy vizsgálja felül a lakossági villamosenergia-tarifákat, ám ezt a kérést nem teljesítette a MEH, viszont erre vonatkozó közleményükben jelezték, hogy a kérdés a júliusi gázáremelést követően újból napirendre kerül. Mint a Napi már korábban megírta, a július elsejétől életbe lépő földgázáremelés némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik majd a távfűtés árában is.

Pótolni kell az elavult erőműparkot

Az évi 42 terawattórás magyar áramfelhasználás 2020-ra 55 terawattórára nő, az energiaigény növekedése és az elavult erőművek leállítása miatt a következő tíz-tizenöt évben mintegy 7 ezer megawatt új erőművi kapacitást kellene építeni a biztonságos energiaellátáshoz - mondta Hatvani György, a rendszerirányító Mavir igazgatóságának elnöke egy tegnapi szakkonferencián. Magyarországon jelenleg mintegy 9 ezer megawatt a beépített erőművi kapacitás, ez 18 - 50 megawattnál nagyobb teljesítményű - nagy erőművet és mintegy 280 kis erőművet jelent. A nagyerőművek átlagéletkora magas, 22,5 év, mivel 40 százalékukat már harminc évnél is régebben állították rendszerbe. Az energiaellátás biztonsága miatt nem lehet késlekedni, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy eldöntsük, milyen új erőműveket építsünk, ráadásul a régiós energiahiány miatt az import lehetősége is évről évre szűkül - véli Hatvani. A kapacitásbővítést úgy kell elvégezni, hogy az ország megfeleljen a klímavédelmi vállalásainak. Így alapvetően olyan technológiákat kell preferálni, amelyeknek nincs károsanyag-kibocsátása. Szóba jöhetnek a megújuló energiaforrások - a jelenlegi 4,5 százalékos részarányt amúgy is 13 százalékra kell emelni 2020-ig -, ám ez rendkívül nehezen teljesíthető. Szakértői számítások szerint 2020-ig maximum 1200-1300 megawatt megújuló kapacitás létesíthető, így még mindig 6 ezer megawatt, másmilyen tüzelőanyagot használó erőmű építendő. A gázbázisú fejlesztésekhez pedig egyrészt szén-dioxid-kvótát kellene vásárolni, másrészt tovább nőne az importfüggőség.

felértékelődik az atomerőmű

A magyar energiapolitika lehetővé teszi új atomerőmű létesítésének az előkészítését, viszont az elfogadott energiastratégia nem állapít meg kívánatos forrásarányokat. Annyi bizonyos, hogy a paksi atomerőmű meghatározó szereplője a villamosenergia-rendszernek mind ellátásbiztonsági, mind gazdaságossági szempontból - mondta Katona Tamás, a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke egy szakkonferencián. A paksi erőmű a magyarországi áramigény csaknem 40 százalékát fedezi, jelenleg is zajlik az erőműben egy teljesítménynövelési program, valamint az üzemidő-hosszabbítás segítségével további húsz évvel, vagyis 2032-2037-ig lehet üzemben tartani a blokkokat. Ám mielőbb dönteni kellene az új blokkok építéséről, mert egy atomerőmű-projekt rendkívül időigényes, az engedélyeztetés 3-5 év, és a felépítése is legalább 5 évet vesz igénybe, miközben az energiaigények folyamatosan növekednek, és az elavult magyar erőműpark, illetve a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt leállítandó erőműveket is pótolni kell.

Talán ma döntenek a gázárról

A mai kormányülésen születhet döntés a júliustól esedékes gázáremelés mértékéről, valamint információink szerint a parlament előtt lévő gáztörvény tervezetéről is tárgyalnak a miniszterek. A Magyar Energia Hivatal (MEH) előterjesztése szerint a lakosságnak 12,5 százalék, míg az ipari felhasználók számára nyolcszázalékos gázáremelés indokolt, valamint egyre sürgetőbbnek tartják a gáztörvény elfogadását is. A MEH előterjesztését az áprilisi gázáremelésnél sem fogadta el a kormány: az energiahivatal akkor 13,5 százalékos emelést javasolt, ám politikai megfontolásból 5,8 százalékos lakossági és átlagosan 5,2 százalékos ipari-gázáremelés következett be. A Napi információi szerint most is hasonló meggondolásból, vélhetően a javasoltnál kisebb gázáremelést hagy jóvá a kormány, ám ennek mértéke - a lakossági fogyasztók esetében - így is közel lesz a tíz százalékhoz. A gázszolgáltatásról szóló törvény tervezetéről ugyancsak dönteni kell, mivel már csaknem másfél hónapja semmi érdemi nem történt, hetente későbbre tolták a parlament programjában a végszavazás időpontját, ami most a legutolsó tavaszi ülésnapnál, vagyis június 9-énél tart. A döntés halogatása viszont egyre inkább megerősíti azokat a szakértői véleményeket, melyek a gázpiac megnyitásának hat hónapos, sőt kedvezőtlen esetben akár egyéves csúszását valószínűsítik - annyi bizonyos, hogy a képviselők csaknem 150 módosító javaslattal igyekeztek "elfogadhatóvá tenni" az eredeti gazdasági minisztériumi előterjesztést.