A gázáremelés mértéke igazolta, hogy a kormány népszerűségvesztése miatt politikai okokból ezúttal idén már másodszor, de csak kisebb mértékű gázáremelésről döntöttek, mint amit a Magyar Energia Hivatal (MEH) javasolt, és piaci szakértők is indokoltnak tartottak volna. Már áprilisban is a MEH által javasoltnál kisebb, 5,8 százalékos lakossági és átlagosan 5,2 százalékos ipari gázáremelés történt, pedig az energiahivatal ekkor 13,5 százalékos emelést javasolt. A július elsejétől életbe lépő új gázárakra vonatkozóan a MEH 12,5 százalékos lakossági és 8 százalékos ipari áremelést javasolt, ám a szaktárca döntése értelmében a lakosság 9,4 százalékkal, az ipari felhasználók pedig valamivel kisebb mértékű emeléssel szembesülnek. A bejelentett áremelés azt jelenti, hogy nemcsak a gáz, hanem a távfűtés és vélhetően a villamos energia is drágulni fog. Az áramszolgáltatók már az áprilisi gázáremelést követő nagykereskedelmi áramdrágulás után kérték az energiahivatalt, hogy vizsgálja felül a lakossági villamosenergia-tarifákat, ám ezt a kérést nem teljesítette a MEH, viszont erre vonatkozó közleményükben jelezték, hogy a kérdés a júliusi gázáremelést követően újból napirendre kerül. Mint a Napi már korábban megírta, a július elsejétől életbe lépő földgázáremelés némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik majd a távfűtés árában is.
