Holnaptól a lakossági földgáz 9,9 százalékkal drágul, az ipari és közüzemi fogyasztók ennél kisebb mértékben, átlagosan 7,7 százalékkal kapják drágábban a földgázt, ám a szociális gázártámogatásban részesülők - mivel annak összege nem követi a drágulás mértékét - gázáremelkedése ennél is magasabb, akár 15 százalék körüli is lehet. Ez pedig némi késéssel hatni fog a távfűtés és az elektromos energia árára is, ám a világpiaci tendenciák alapján korántsem ért ezzel véget a drágulás, az év hátralévő hónapjaiban ennél is drasztikusabb áremeléssel számolhatunk.
A gázáremelés mértéke idén már másodszor maradt el a Magyar Energia Hivatal javaslatától, ami azt vetíti előre, hogy az év hátralévő időszakában még egy jelentősebb áremelésre kell számítani - ez a fűtési idény kezdetére tehető. A tavaly decemberben még köbméterenként 101 forint lakossági átlagár az időközbeni háromszori drágulás miatt holnaptól 123,2 forintra emelkedik, ami a szaktárca számítása szerint egy átlagos (1660 köbméteres éves fogyasztású), ártámogatásban nem részesülő családnak havonta 1540 forintos többletkiadást jelent. Viszont a szubvenció változatlanul hagyása miatt éppen a legrászorultabbak járnak rosszul, mert ebben a kategóriában 11,4-15,4 százalék közötti áremelést mutat majd a számla. A nettó havi jövedelem alapján számolt dotálás valamilyen formájában - az áprilisi adatok szerint - összesen egymillió-hatszázhatvankétezer háztartás részesült, ez a gázt fogyasztó háztartások körülbelül 60 százaléka.
A távfűtés árára várható hatás pedig azt jelenti, hogy egyszázalékos gázáremelés 0,65 százalékos díjnövekedést jelent. A távfűtő vállalatok emiatt augusztustól mintegy 5-6 százalékkal lesznek kénytelenek növelni a távhő és meleg víz árát, ami a szeptemberi számlákban jelenik meg először. A villamos energia ára is hasonló módon növekszik.
