Mayer György

Geotermikus projektben a Mol

CEGE Közép-európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. néven közös vállalat alapító okiratát írta alá a múlt héten a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., az izlandi Enex hf. és az ausztrál Green Rock Energy International Pty. Ltd. Az új vállalkozás célja a geotermikus energia kutatása, termelése és értékesítése, illetve geotermikus erőművek és közvetlen termálhő-szolgáltató technológiák létesítése. A három alapító tulajdonos egyenlő arányban részesedik a közös vállalat 6 millió forintos jelenlegi alaptőkéjéből. A Molnak és jogelődeinek több mint hetvenéves földtani kutatási tapasztalata stabil szakmai alapot nyújt majd a leányvállalat számára. Az Enex hf. a világviszonylatban is élenjáró izlandi geotermikus energiaipar egyik vezető vállalata, jelenleg több földrészen számos projektben vesz részt tanácsadóként, illetve befektetőként. A Green Rock Energy Ltd. a Magyarországon még nem alkalmazott hot dry rock technológiát hozza a cégbe, amelynek célja, hogy Magyarország piacvezető geotermikus energiát termelő társaságává váljon. Ennek érdekében földtani kutatásokat fognak végezni Magyarországon, illetve lehetőség szerint regionális szinten is. A kutatások sikere esetén geotermikus erőműveket és közvetlen termálhő-szolgáltató technológiákat akarnak létesíteni.

Tartósan drágább marad a dízel, mint a benzin

Egyelőre nem várható változás az üzemanyagok árszerkezetében, mert a finomítói kapacitások képtelenek követni a gázolajigényeket.

Tartósan drágább marad a dízel, mint a benzin

Egyelőre nem várható változás az üzemanyagok, a dízel és a benzin árszerkezetében, mert a finomítói kapacitások képtelenek követni az európai, ezzel együtt a magyar gázolajigényeket. A két üzemanyag árkülönbsége mostanra 7-8 százalékos eltérést mutat a benzin javára, holott korábban a gázolaj volt ennyivel olcsóbb. A Mol két finomítójában - annak ellenére, hogy rendkívül költséges és modern technológiát alkalmaznak - a piaci igények és a technológia sajátossága miatt csak évi 1,5 százalékkal képesek módosítani a termelés szerkezetét a dízel és a benzin arányában. Jelenleg - gázolaj előállításakor - száz egység nyersolajból 40 százalék dízel és 25 százalék benzin üzemanyag keletkezik. Az arányok azonban eltérnek, ha a finomító más-más hajtóanyagot állít elő. A megnövekedett igények miatt az európai országok már ma is évi 25-30 millió tonna dízelt importálnak, főleg Oroszországból és a volt Szovjetunió országaiból. Gondot jelent viszont, hogy ez a magas kéntartalom miatt nem felel meg az európai szabványoknak, vagyis csak félkész termékként lehet felhasználni. Ezzel - bár mennyiségileg részben pótolható a kereslet - leköti a drága finomítói kapacitásokat. A Mol esetében az ilyen minőségileg gyenge dízel továbbfeldolgozása évi közel egymillió tonnát jelent. És bár az orosz dízel - hasonlóan az uráli olajhoz - olcsóbb, a finomítása kiegyenlíti az árakat, tehát a végtermék semmivel sem lesz kedvezőbb árú. Némi lélegzetvételhez jutnak az autósok, mert a jelek szerint az üzemanyag ára most lassan lefelé araszol, de a piaci árak bármikor megfordulhatnak. A jelenlegi csökkenés két fő okra vezethető vissza, egyrészt a nemzetközi olajpiacon tapasztalható árkorrekcióra (a néhány héttel ezelőtti 140 dollárhoz képest 125 dollár körülire csökkent egy hordó olaj ára), másrészt az erős forint kedvező hatására - mondta a Napinak Varró László, a Mol stratégiai igazgatója. A magyarországi üzemanyagok ára a világpiaci trendeket követi (ami Európában a londoni Brenthez kötött), annak ellenére, hogy jelentős része, mintegy 80 százaléka a világpiaci árnál némileg kedvezőbb árú orosz nyersolajból készül, valamint nagyjából 10 százaléka a hazai kitermelésen alapul. Ezen kívül az Adria vezetéken érkezik még Magyarországra jobb minőségű, de kis mennyiségű nyersolaj. Annak ellenére, hogy a Mol mindkét finomítója, a százhalombattai és a pozsonyi is rendkívül korszerű, a feldolgozás döntő többségét adó orosz, úgymond nehéz savanyú olaj rengeteg finomítási, tulajdonképpen kéntelenítési és tisztítási pluszmunkát igényel, a kéntelenítéshez szükséges több millió eurós beruházás és a több befektetett munka pedig kiegyenlíti az uráli olaj kedvezőbb beszerzési árát - hangsúlyozta Varró.

Nem számítottak az MVM szerződésbontására

A Dunamenti Erőműnél ugyan nem számítottak arra a lépésre, hogy az MVM Trade felmondja az 1995 óta létező hosszú távú áramvásárlási szerződésüket (htm), azért teljesen váratlanul nem érte a céget a bejelentés. Mint Kuhl Tibor vezérigazgató a Napinak elmondta, vizsgálják az MVM döntésének jogalapját, vagyis a szerződésbontás törvényességét, hiszen szerintük az áramvásárlási szerződésből semmilyen olyan tiltott állami támogatáshoz nem jutottak, amit az EU korábban kifogásolt volna. Az erőmű befektetője egyébként már korábban választott bírósági eljárást kezdeményezett a magyar állammal szemben a privatizációs szerződésben szereplő megállapodások megsértése miatt. Az Európai Bizottság június elején értesítette Magyarországot arról a döntésről, hogy az áramvásárlási szerződésekben foglalt állami támogatást meg kell szüntetni, a szerződéses és a piaci ár különbségéből fakadó, az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától számítva keletkezett tiltott állami támogatást pedig vissza kell téríttetni az érintett erőművekkel. A visszafizetendő támogatás összegét a magyar hatóságoknak kell meghatározniuk a bizottság útmutatása alapján. Bár a visszatérítések összegére vonatkozóan még semmilyen kormányzati döntés nem született, Kuhl Tibor szerint egyáltalán nem biztos, hogy az erőműnek kell majd fizetnie, hiszen azt is vizsgálni kell, hogy a privatizációs szerződésben szereplő beruházásokra költött és még meg nem térült összegek vagy a htm-ből keletkezett esetleges támogatás-e a nagyobb. A végső elszámolás ugyanis a kettő különbségéből adódik. A Dunamenti Erőmű belga tulajdonosai egyébként már korábban választott bírósági eljárást kezdeményeztek a magyar állammal szemben, mert szerintük megszegték a privatizációs szerződést. Kuhl szerint ezért vélhetően a mostani szerződésbontás következményeivel is kiegészül majd a per. (A Dunamenti Erőmű mellett az AES Tiszai Erőmű is nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményezett a magyar állammal mint szerződővel szemben.) A megnövekedett energiafogyasztás miatt a Dunamenti Erőmű blokkjai egyébként minden eddiginél nagyobb kihasználtsággal működnek, így értékesítési gondoktól a jövőben sem kell tartaniuk - tette hozzá Kuhl Tibor.

Túlzott a 260 ezres számla

Kis túlzással a Főtáv is érdeklődve várja, milyen megoldást talál a politika a távhőárak csökkentésére, mert a szolgáltató is úgy látja, hogy túlzott terhet jelent a lakosságnak a jelenlegi díj. Egy átlagos, 52 négyzetméteres, évi 43,1 gigajoule hőfelhasználású, meleg vízzel ellátott lakás éves távfűtési díja 260 ezer forint, vagyis a nettó átlagkereset 18-20 százaléka. Úgy tudjuk, a Főtávnak lényegében mindegy, hogy áfacsökkentéssel vagy valamilyen más támogatási rendszer kidolgozásával mérséklik a távhőszolgáltatás háztartásokra számolt költségeit. A cégnél elmondták, hogy már az is eredménynek tekinthető, hogy a politika felismerte a távfűtés környezeti előnyeit, ezért igyekeznek valamilyen költségcsökkentő megoldást találni. Balog Róbert, a Főtáv szóvivője a Napi kérdésére elmondta: amennyiben a 240 ezer távfűtéses budapesti lakást hagyományos egyedi fűtéssel szerelnék fel, évente 500 ezer tonnával emelkedne a szén-dioxid-kibocsátás. Mintegy 40 százalékkal több földgáz beszerzését, tárolását, szállítását és elosztását kellene megoldani. Vagyis a hosszabb távon szóba jöhető megoldások közül gazdaságilag és a környezetterhelés szempontjából is a távhőszolgáltatás a befutó. Balog szerint tény, hogy a nyugat-európai átlagnál két-három fokkal magasabb a magyarországi távfűtéses lakásokban az átlaghőmérséklet, ám ez leginkább a hazai épületállomány technológiai szintje miatt alakult így. A probléma az, hogy a távfűtéses budapesti lakások mindössze 18 százalékában van egyedi fűtésszabályozás, így a lakók döntő többsége képtelen a számára megfelelő hőmérsékletet beállítani. Emellett sok lakótelepi házban olyan a fűtési rendszer, hogy nem is lehet megoldani az utólagos kézi szabályozást. A Főtáv abban bízik, hogy a jövő júliustól életbe lépő teljes gázpiaci liberalizáció olyan valódi versenyt hoz, amelyben a tényleges nagyfogyasztó - mint egy távfűtő vállalat - olcsóbban juthat a gázhoz. Ma ugyanis a kihasználtsági óraszámot tekintve a Főtáv ugyanannyiért kapja a földgázt, mint bármelyik egyedi fűtést használó háztartás.

Újabb nyertes pályázatok

A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP-2008) pályázataira a beadási határidő kezdetétől, vagyis április 14-étől tegnapig összesen 4102 pályázat érkezett be az Energiaközpont Kht.-hoz. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján megjelentetett tájékoztató szerint a befogadott, vagyis tartalmilag ellenőrzött és elfogadott pályázatok száma 1204. Az eddig pozitívan értékelt pályázatok alapján 113 millió forint támogatás odaítéléséről döntöttek. Továbbra is sok viszont az olyan pályázat, amely formai és tartalmi követelményeknek nem felelt meg. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy az ilyen esetek elkerülése érdekében alaposan át kell tanulmányozni a pályázati kiírást. A minisztérium jelzése szerint a pályázatokra még van forrás, tehát érdemes élni a lehetőséggel.

Erősödhet a zöld energia Magyarországon

A Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) reményei szerint az uniós vállalással - 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 13 százalékra emelése a cél - a szélenergia hazai elterjedésének korlátai is fellazulnak - mondta a Napinak Bíróné Kircsi Andrea, a társaság titkára. Jelenleg érvényben van a Magyar Energia Hivatal (MEH) korlátozása - ebben az építhető szélerőművek kapacitását 330 megawattban limitálják. Magyarországon az MSZET adatai szerint mindössze 63 szélerőmű (nagyjából 112 megawatt) működik. A beruházók viszont már korábban 1678 megawatt szélerőmű építési engedélykérelmét jelezték a MEH felé. Magyarországon a szélenergiával foglalkozók szerint semmivel sem rosszabbak az éghajlati viszonyok, mint a szomszédos Ausztriában, ahol lényegesen több szélturbina működik. A szélenergia európai elterjedését jelzi, hogy az unió országaiban már több mint 40 ezer megawatt kapacitású szélerőmű működik, amelyet az évtized végére megdupláznának. Ugyan a megújuló energiaforrások, és ezen belül a szélenergia szükségességét ma már senki sem vitatja, ám mai versenyképességük közel sem teszi őket olyan vonzóvá, mint azt a különböző zöld szervezetek állítják. Bár a szél ingyen van, az energiatermelésre fogásához szükséges beruházási költség túlságosan magas. Emiatt a megújuló energia komoly támogatást élvez, így a kötelező átvétel miatt, minden egyes kilowattóra felhasznált villamos energia árában 1-1,5 forint a dotációból származik. A beruházások korlátait erősíti, hogy a szél többnyire nem akkor fúj, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, ezért 80 százaléknyi, leginkább gázbázisú kapacitást kell a biztonságos energiaellátás miatt tartalékként a rendszerben tartani, hiszen Magyarországon nincs szivattyús tározós erőmű, ami segíthetne a rendszerirányításban. A tározós erőműre azért lenne szükség, hogy éjszakai "mélyvölgy" időszakban ne kelljen a legolcsóbban termelő paksi atomerőművet visszaterhelni, hanem az éjszaka termelt többletáramot tározós erőműbe lehetne vezetni, s az így nyert energiát a következő csúcsidőben hasznosítani. Az energiatermelés sajátossága, hogy a környezetvédelemre hivatkozva a tározós erőmű ellen éppen azok a zöld szervezetek lépnek fel a legerőteljesebben, amelyek a szélenergia elterjesztését követelik. Bár Magyarországon több helyszín is (a Dunakanyar, illetve Zemplén térsége) alkalmasnak tűnik szivattyús tározós erőmű építésére, eddig a tiltakozások miatt minden próbálkozás meghiúsult.

Teljesen megújuló átviteli rendszer

- Az, hogy ön a rendszerirányító hálózat igazgatójaként a nagyfeszültségű hálózat fejlesztéséért volt felelős, korábban pedig az MVM-nél ugyancsak ilyen beosztásban dolgozott, mennyiben járult hozzá a kinevezéséhez? - A tulajdonosok szerint egyre inkább súlyponti kérdés a nagyfeszültségű hálózat fejlesztése, amit a saját tapasztalatom is megerősít, hiszen összességében 32 éve dolgozom hálózati területen. Ennek a területnek minden fázisában tevékenykedtem, kezdve a hálózatmodellezés, hálózatszámítás kérdésétől a tényleges kivitelezésen át a hálózatüzemeltetésig, hiszen az utóbbi időben a teljes átviteli terület hozzám tartozott. Természetesen a Mavir vezetőjeként emellett a rendszerirányításra, piacszervezésre is legalább ekkora súlyt kell fektetni, hiszen az ellátás biztonsága továbbra is az elsődleges szempont. - Alapvetően mi a Mavir feladata, mit takar a rendszerirányítás és ebben miért olyan jelentős a nagyfeszültségű hálózat szerepe? - A rendszerirányító legfőbb feladata a nagyfeszültségű hálózat üzemeltetése mellett a villamosenergia-termelés és -fogyasztás egyensúlyának biztosítása, ami a teljesen nyitott piaci körülmények között komoly kihívást jelent. A fogyasztói igények pillanatról pillanatra változnak, ezt előre kell tervezni, hozzárendelve a szükséges energia rendelkezésre állását is, ami mindig számtalan bizonytalansági tényezőt hordoz. Ennek megfelelően állandóan olyan mennyiségű tartalékkal kell rendelkezni, ami fedezi a változó igényeket és legalább ennyire fontos, hogy az esetleges előre nem várt üzemzavarok esetén is garantálható legyen az ellátás biztonsága. És itt kerül ismét előtérbe az átviteli hálózat, ezen belül is a belső hálózat mellett a határkeresztező kapacitások fontossága, mert az energiarendszerek nemzetközi együttműködése biztosíthatja azt a kisegítést, amit például üzemzavaroknál igénybe tudunk venni. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a hálózati lehetőségek a lehető legkisebb mértékben korlátozzák a kereskedelmi feltételeket. Vagyis egészen leegyszerűsítve, minden reálisan várható körülmény fellépése esetén is biztosítható legyen a villamos energia eljuttatása az erőművektől vagy külföldi importból a felhasználókig. - A hálózatfejlesztés tehát az ellátás biztonsága érdekében kiemelt feladata a cégnek. Erre a következő időszakban mennyit költenek? - A hálózatfejlesztés törvényben szabályozott módon, a Magyar Energia Hivatal felügyeletével és engedélyével történik. A rendszerirányítónak kétéves ciklusokban kell az erre vonatkozó tervet elkészítenie, összehangolva az áramszolgáltatók 120 kilovoltos hálózatfejlesztéseivel, hiszen nem lehet a nagyfeszültségű és a 120 kilovoltos elosztó hálózatok működését elkülöníteni. Ezek a tervek bár két évente készülnek, de legalább ötéves időtávra szólnak, kiemelten kezelve az ellátás biztonságának kérdését. A hálózatfejlesztések során együtt kell kezelni a belső és határkeresztező, vagyis nemzetközi összeköttetést jelentő kapacitások építését, felújítását, karbantartását is. A Mavir évente átlagosan mintegy húszmilliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre, -felújításra és -karbantartásra, ennek nagyjából felét a felújításokra és karbantartásokra, a másik felét új hálózatok építésére költi. Ezen a téren a következő jelentős lépés a Békéscsaba-Nagyvárad 400 kilovoltos távvezeték befejezése és üzembe helyezése, amely a román oldali munkákat figyelembe véve jövő év elején várható. A hálózatfejlesztés rendkívül jelentős költségeit az is indokolja, hogy a belső átviteli hálózat felújítási stratégiája szerint - amit mintegy tíz éve fogadtunk el - 2010 végére teljesen felújítjuk a magyarországi átviteli rendszert, mind az alállomásokat, mind a távvezetékeket. Ennek az üzembiztonság jelentős növelésén túl az is előnye, hogy csökken az üzemeltetési költség, beleértve a karbantartásokra fordított összeget is. - Az egyre melegebb nyári időszakokban azzal szembesültek, hogy az energiaigény lassan eléri a téli csúcsfogyasztást. Ez milyen és mekkora rendszerirányítási gondokat okoz? - A Mavir kettős problémával áll szemben. Egyrészt az erőművek, mint minden műszaki berendezés időszakonként karbantartásra szorulnak, amit korábban mindig a nyári időszakban végeztek el. A termelői felújításokat a növekvő nyári energiafelhasználás miatt lehetőség szerint szét kell húzni és a kevésbé energiaigényes tavaszi, valamint őszi időszakra kell áttenni, természetesen egyeztetve az érintett erőművekkel. A másik, talán nem annyira ismert tény, hogy nyáron a meleg miatt kevésbé terhelhetőek a távvezetékek, hiszen jelentősen megnő a belógásuk (megnyúlnak). Ez, valamint a hálózati elemeken elvégzendő szükséges karbantartások és felújítások hálózati oldalon csökkentik az üzembiztonság szempontjából igénybe vehető tartalékok nagyságát. Mivel a nyári fogyasztás megnövekedése, mint tendencia várhatóan megmarad (sőt lassan elérhetjük azt, hogy a nyár lesz energiaellátási szempontból a csúcsidény), fokozott gondot fordítunk a probléma kezelésére, a napi és hosszabb távú időjárás-jelentések figyelembe vételével készülünk a várható fogyasztásra, és ennek függvényében tervezzük meg a szükséges tartalékok lekötését. - Egyre több szakmai fórumon hallani, hogy elöregedett a hazai erőműpark és a következő 10-12 évben legalább 6000 megawatt új kapacitás építésére lesz szükség a biztonságos energiaellátáshoz. Ez milyen többletfeladatot jelent a Mavirnak? - A Mavir legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet az energiaigény változására, növekedésére, erre szolgálnak a különféle teljesítménybecslések, amit minden illetékes, köztük a Magyar Energia Hivatal is rendszeresen megkap. Ez alapján lehet dönteni a szükséges beruházásokról, amik viszont már nem a rendszerirányító hatáskörébe tartoznak. Az utóbbi időben szerencsére egyre több új erőműépítési elképzelésről hallani az iparágban, hiszen a beruházók is felismerték ennek szükségességét és látják, hogy a liberalizált energiapiacon megérheti akár több milliárd eurós beruházásokba is befektetni. - A nyugat-európai tapasztalatok alapján a liberalizált energiapiaci működés egyik meghatározó része az energiatőzsde. Ennek megszervezésére már tett lépéseket a Mavir, de mikorra várható a tényleges működés megkezdése? - A Mavir már korábban, a nemzetközi tapasztalatok alapján gondolkozott a tőzsdei kereskedés megindításán. Éppen ezért már tavaly májusban megalapította saját leányvállalataként a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia Piac Zrt.-t, amely projekttársaságként kezdte meg az áramtőzsde előkészítését. A következő lépés - a piaci szereplők és a Magyar Energia Hivatal bevonásával - idén nyáron várható, amikor megszülethet az a döntés, amely már a konkrét tőzsdei működést fogja lehetővé tenni. Amennyiben minden a terveink szerint alakul, jövő év elején kezdődhet meg a konkrét kereskedés a hazai áramtőzsdén.

Leálltak a légkondik, nem fogyott az áram

A hidegebbre fordult időjárás miatt jelentősen visszaesett a villamosenergia-fogyasztás Magyarországon. Tegnap 5600 megawatt volt a legnagyobb energiaigény, miközben éppen egy hónapja, június 23-án és 24-én ennél lényegesen magasabb fogyasztást - az eddigi legkiugróbb nyári igényt - 6250 megawattot regisztrált a Mavir - mondta a Napinak Tihanyi Zoltán, a rendszerirányító forrástervezési osztályvezetője. Bár a szabadságon lévőknek nem kedvez az időjárás, a júliusi rekordhideg jelentős energiaigény-csökkenést hozott - például a be nem kapcsolt légkondicionálók miatt. Mindez jelentős könnyebbség az ország áramellátásában, hiszen az egy hónappal korábbi napokhoz képest - amikor jóval 30 Celsius-fok felett volt a hőmérséklet - csaknem másfél paksi blokk teljesítményének megfelelő mennyiséggel kisebb az energiafogyasztás. Tihanyi szerint a jelenlegi előrejelzés alapján a következő egy-másfél héten sem lesz olyan kiugróan meleg, ami jelentősen növelné az áramigényt. A Mavir adatai alapján augusztus közepéig lehet még számottevő energiafogyasztásra készülni, aztán már rövidülnek a napok, ennek okán pedig egészen a téli időszak kezdetéig csökken a felhasználás. A hőmérsékleti viszonyokon túl jelentősen hozzájárul az áramfogyasztás alakulásához az is, hogy júliusban elindult az üdülési főszezon, amikor sok munkahely leáll, ezzel is csökkentve az ország energiafelhasználását.