- Az, hogy ön a rendszerirányító hálózat igazgatójaként a nagyfeszültségű hálózat fejlesztéséért volt felelős, korábban pedig az MVM-nél ugyancsak ilyen beosztásban dolgozott, mennyiben járult hozzá a kinevezéséhez?
- A tulajdonosok szerint egyre inkább súlyponti kérdés a nagyfeszültségű hálózat fejlesztése, amit a saját tapasztalatom is megerősít, hiszen összességében 32 éve dolgozom hálózati területen. Ennek a területnek minden fázisában tevékenykedtem, kezdve a hálózatmodellezés, hálózatszámítás kérdésétől a tényleges kivitelezésen át a hálózatüzemeltetésig, hiszen az utóbbi időben a teljes átviteli terület hozzám tartozott. Természetesen a Mavir vezetőjeként emellett a rendszerirányításra, piacszervezésre is legalább ekkora súlyt kell fektetni, hiszen az ellátás biztonsága továbbra is az elsődleges szempont.
- Alapvetően mi a Mavir feladata, mit takar a rendszerirányítás és ebben miért olyan jelentős a nagyfeszültségű hálózat szerepe?
- A rendszerirányító legfőbb feladata a nagyfeszültségű hálózat üzemeltetése mellett a villamosenergia-termelés és -fogyasztás egyensúlyának biztosítása, ami a teljesen nyitott piaci körülmények között komoly kihívást jelent. A fogyasztói igények pillanatról pillanatra változnak, ezt előre kell tervezni, hozzárendelve a szükséges energia rendelkezésre állását is, ami mindig számtalan bizonytalansági tényezőt hordoz. Ennek megfelelően állandóan olyan mennyiségű tartalékkal kell rendelkezni, ami fedezi a változó igényeket és legalább ennyire fontos, hogy az esetleges előre nem várt üzemzavarok esetén is garantálható legyen az ellátás biztonsága. És itt kerül ismét előtérbe az átviteli hálózat, ezen belül is a belső hálózat mellett a határkeresztező kapacitások fontossága, mert az energiarendszerek nemzetközi együttműködése biztosíthatja azt a kisegítést, amit például üzemzavaroknál igénybe tudunk venni. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a hálózati lehetőségek a lehető legkisebb mértékben korlátozzák a kereskedelmi feltételeket. Vagyis egészen leegyszerűsítve, minden reálisan várható körülmény fellépése esetén is biztosítható legyen a villamos energia eljuttatása az erőművektől vagy külföldi importból a felhasználókig.
- A hálózatfejlesztés tehát az ellátás biztonsága érdekében kiemelt feladata a cégnek. Erre a következő időszakban mennyit költenek?
- A hálózatfejlesztés törvényben szabályozott módon, a Magyar Energia Hivatal felügyeletével és engedélyével történik. A rendszerirányítónak kétéves ciklusokban kell az erre vonatkozó tervet elkészítenie, összehangolva az áramszolgáltatók 120 kilovoltos hálózatfejlesztéseivel, hiszen nem lehet a nagyfeszültségű és a 120 kilovoltos elosztó hálózatok működését elkülöníteni. Ezek a tervek bár két évente készülnek, de legalább ötéves időtávra szólnak, kiemelten kezelve az ellátás biztonságának kérdését. A hálózatfejlesztések során együtt kell kezelni a belső és határkeresztező, vagyis nemzetközi összeköttetést jelentő kapacitások építését, felújítását, karbantartását is. A Mavir évente átlagosan mintegy húszmilliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre, -felújításra és -karbantartásra, ennek nagyjából felét a felújításokra és karbantartásokra, a másik felét új hálózatok építésére költi. Ezen a téren a következő jelentős lépés a Békéscsaba-Nagyvárad 400 kilovoltos távvezeték befejezése és üzembe helyezése, amely a román oldali munkákat figyelembe véve jövő év elején várható. A hálózatfejlesztés rendkívül jelentős költségeit az is indokolja, hogy a belső átviteli hálózat felújítási stratégiája szerint - amit mintegy tíz éve fogadtunk el - 2010 végére teljesen felújítjuk a magyarországi átviteli rendszert, mind az alállomásokat, mind a távvezetékeket. Ennek az üzembiztonság jelentős növelésén túl az is előnye, hogy csökken az üzemeltetési költség, beleértve a karbantartásokra fordított összeget is.
- Az egyre melegebb nyári időszakokban azzal szembesültek, hogy az energiaigény lassan eléri a téli csúcsfogyasztást. Ez milyen és mekkora rendszerirányítási gondokat okoz?
- A Mavir kettős problémával áll szemben. Egyrészt az erőművek, mint minden műszaki berendezés időszakonként karbantartásra szorulnak, amit korábban mindig a nyári időszakban végeztek el. A termelői felújításokat a növekvő nyári energiafelhasználás miatt lehetőség szerint szét kell húzni és a kevésbé energiaigényes tavaszi, valamint őszi időszakra kell áttenni, természetesen egyeztetve az érintett erőművekkel. A másik, talán nem annyira ismert tény, hogy nyáron a meleg miatt kevésbé terhelhetőek a távvezetékek, hiszen jelentősen megnő a belógásuk (megnyúlnak). Ez, valamint a hálózati elemeken elvégzendő szükséges karbantartások és felújítások hálózati oldalon csökkentik az üzembiztonság szempontjából igénybe vehető tartalékok nagyságát. Mivel a nyári fogyasztás megnövekedése, mint tendencia várhatóan megmarad (sőt lassan elérhetjük azt, hogy a nyár lesz energiaellátási szempontból a csúcsidény), fokozott gondot fordítunk a probléma kezelésére, a napi és hosszabb távú időjárás-jelentések figyelembe vételével készülünk a várható fogyasztásra, és ennek függvényében tervezzük meg a szükséges tartalékok lekötését.
- Egyre több szakmai fórumon hallani, hogy elöregedett a hazai erőműpark és a következő 10-12 évben legalább 6000 megawatt új kapacitás építésére lesz szükség a biztonságos energiaellátáshoz. Ez milyen többletfeladatot jelent a Mavirnak?
- A Mavir legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet az energiaigény változására, növekedésére, erre szolgálnak a különféle teljesítménybecslések, amit minden illetékes, köztük a Magyar Energia Hivatal is rendszeresen megkap. Ez alapján lehet dönteni a szükséges beruházásokról, amik viszont már nem a rendszerirányító hatáskörébe tartoznak. Az utóbbi időben szerencsére egyre több új erőműépítési elképzelésről hallani az iparágban, hiszen a beruházók is felismerték ennek szükségességét és látják, hogy a liberalizált energiapiacon megérheti akár több milliárd eurós beruházásokba is befektetni.
- A nyugat-európai tapasztalatok alapján a liberalizált energiapiaci működés egyik meghatározó része az energiatőzsde. Ennek megszervezésére már tett lépéseket a Mavir, de mikorra várható a tényleges működés megkezdése?
- A Mavir már korábban, a nemzetközi tapasztalatok alapján gondolkozott a tőzsdei kereskedés megindításán. Éppen ezért már tavaly májusban megalapította saját leányvállalataként a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia Piac Zrt.-t, amely projekttársaságként kezdte meg az áramtőzsde előkészítését. A következő lépés - a piaci szereplők és a Magyar Energia Hivatal bevonásával - idén nyáron várható, amikor megszülethet az a döntés, amely már a konkrét tőzsdei működést fogja lehetővé tenni. Amennyiben minden a terveink szerint alakul, jövő év elején kezdődhet meg a konkrét kereskedés a hazai áramtőzsdén.
Mayer György