A Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) reményei szerint az uniós vállalással - 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának 13 százalékra emelése a cél - a szélenergia hazai elterjedésének korlátai is fellazulnak - mondta a Napinak Bíróné Kircsi Andrea, a társaság titkára. Jelenleg érvényben van a Magyar Energia Hivatal (MEH) korlátozása - ebben az építhető szélerőművek kapacitását 330 megawattban limitálják. Magyarországon az MSZET adatai szerint mindössze 63 szélerőmű (nagyjából 112 megawatt) működik. A beruházók viszont már korábban 1678 megawatt szélerőmű építési engedélykérelmét jelezték a MEH felé.
Magyarországon a szélenergiával foglalkozók szerint semmivel sem rosszabbak az éghajlati viszonyok, mint a szomszédos Ausztriában, ahol lényegesen több szélturbina működik.
A szélenergia európai elterjedését jelzi, hogy az unió országaiban már több mint 40 ezer megawatt kapacitású szélerőmű működik, amelyet az évtized végére megdupláznának. Ugyan a megújuló energiaforrások, és ezen belül a szélenergia szükségességét ma már senki sem vitatja, ám mai versenyképességük közel sem teszi őket olyan vonzóvá, mint azt a különböző zöld szervezetek állítják. Bár a szél ingyen van, az energiatermelésre fogásához szükséges beruházási költség túlságosan magas. Emiatt a megújuló energia komoly támogatást élvez, így a kötelező átvétel miatt, minden egyes kilowattóra felhasznált villamos energia árában 1-1,5 forint a dotációból származik. A beruházások korlátait erősíti, hogy a szél többnyire nem akkor fúj, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, ezért 80 százaléknyi, leginkább gázbázisú kapacitást kell a biztonságos energiaellátás miatt tartalékként a rendszerben tartani, hiszen Magyarországon nincs szivattyús tározós erőmű, ami segíthetne a rendszerirányításban. A tározós erőműre azért lenne szükség, hogy éjszakai "mélyvölgy" időszakban ne kelljen a legolcsóbban termelő paksi atomerőművet visszaterhelni, hanem az éjszaka termelt többletáramot tározós erőműbe lehetne vezetni, s az így nyert energiát a következő csúcsidőben hasznosítani.
Az energiatermelés sajátossága, hogy a környezetvédelemre hivatkozva a tározós erőmű ellen éppen azok a zöld szervezetek lépnek fel a legerőteljesebben, amelyek a szélenergia elterjesztését követelik. Bár Magyarországon több helyszín is (a Dunakanyar, illetve Zemplén térsége) alkalmasnak tűnik szivattyús tározós erőmű építésére, eddig a tiltakozások miatt minden próbálkozás meghiúsult.
Mayer György