Korányi Tamás G.

Keresik az osztalékpapírokat az otc-n

Tavaly jórészt kihalt volt a valaha oly pezsgő tőzsdén kívüli részvénypiac. Vevő lenne – főleg a stabil hozamú osztalékpapírokra –, csak az eladók hiányoznak.

Idén kettévágják a Kelert

Az ECB irányelvei miatt hazánkban is ketté kell választani az értéktári és az elszámolóházi funkciókat, erről már folynak a tárgyalások.

Az OTP kilenctizede külföldieké

Jócskán kilencven százalék felett jár már a külföldiek aránya az OTP Bankban, legalábbis a szavazóerőt tekintve. Tavaly – miközben megduplázódott az árfolyam – 34 millióról 22 millió alá csökkent a magyar kézben lévő részvények száma.

Megvan a tizenötödik ezer

Újabb tőzsdecsúcsot (15 053,6 pontos abszolút BUX-rekordot) és egy pénzügyminiszteri villámlátogatást hozott a BÉT-nek a tegnapi tőzsdenap. A BUX áttörte a sok elemző szerint „mágikus” tizenötezres álomhatárt, egy év alatt egyébként hatezer pontot emelkedett, a mostani szint egy év alatt 60, két év alatt 93 százalékos növekedést jelent. A jeles napra – villámgyorsan reagálva, a kereskedés végét meg sem várva – a József nádor térről átugrott a tőzsdére ünnepelni a pénzügyminiszter. A koccintáson túl rövid munkamegbeszélésre is jutott idő Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnökkel és Horváth Zsolttal, a BÉT vezérigazgatójával. A kötetlen beszélgetésen a tőzsde vezetői elmondták a pénzügyminiszternek, hogy milyen lépésekkel tudná szerintük tovább segíteni a kormányzat a magyar tőkepiac fejlődését, különös tekintettel a tőkepiaci törvény küszöbön álló (a mostani menetrend szerint márciusra várható) módosítására. Draskovics Tibor egyetértett a BÉT vezetővel abban, hogy a tőkepiac és a kormányzat közös célja a magánmegtakarítások további ösztönzése, illetve a tőzsde további népszerűsítése a hazai magánbefektetők körében.

Befektetőihez készül a BorsodChem

Rég nem látott rallyba kezdett tegnap a BorsodChem, százforintos emelkedés után 1940-en zárt, miután kijött a K&H elemzése 2340 forintos célárfolyammal. A spekulációt erősítette, hogy elterjedt: ma indul a BorsodChem road show-ja.

Nem akar távozni a tőzsdéről a Novotrade Rt.

A tizenötödik éve tőzsdén lévő (és 1984-ben az első igazi, sok tulajdonos által alapított részvénytársaságként léttrejött) Novotrade papírja igazi alvópapír – tavalyi összforgalma alig érte el a 9 millió forintot –, de a cég ennek ellenére nem tervezi a távozást a parkettről. A valaha 80-féle kft.-t birtokló cégcsoport mindinkább a könyv-nagykereskedelemre fokuszál. A Novotrade legfontosabb befektetése, a Sunbooks Kft. mára a magyar könyvpiac egyik legnagyobb szereplőjévé vált, forgalma 2004-ben elérte az 5 milliárd forintot, idén pedig – a tervek szerint – ez akár meg is duplázódhat – mondta a NAPI Gazdaság érdeklődésére Rényi Gábor, a Novotrade Rt. elnöke. A négy évvel ezelőtt indult internetes könyv-nagykereskedelmi rendszer, a Sunbooks 51 százalékát a Novotrade 2003 közepén eladta a brit Clearing House Ltd-nek. Így a Sunbooks számai – amelyeket 2004 elejétől a Magyar Könyvklub teljes forgalma is növelt – nem szerepelnek a Novotrade konszolidált adataiban. (A Novotrade első féléves konszolidált árbevétele a gyorsjelentés szerint 2,2 milliárd forint volt, 75 milliós veszteség mellett.) Az internetes könyvdisztribúciós vállalkozásba eddig a két tulajdonos csaknem 2 milliárd forintot fektetett be Rényi elmondása szerint. A Novotrade többi befektetését sorra építi le, a vezetés figyelmének zöme már évek óta a Sunbooksra irányul. A Sunbooks tavaly is veszteséges volt, de az idén már a nullszaldó elérésében, illetve minimális nyereségben bíznak a tulajdonosok. Bár a Novotrade éves összforgalma nem éri el a tőzsdén tartás éves költségét, a társaság tulajdonosai – akik közül Rényi a meghatározó – nem tervezik a már 1990-ben is a parketten forgó papír kivezetését. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy ha a két tulajdonos a Sunbooks tőzsdei megjelenését tervezi, annak formája – a magyar piacon nem ismeretlen módon – a már tőzsdén lévő cégbe való „beköltözés” lehet. Amint az econet.hu beköltözött a Virginia, a Sasad pedig készül beköltözni a Skoglund előzetesen kiürített vázába, úgy kerülhet sor – a Novotrade összes érdekeltségének leválasztása és a Sunbooks másik 51 százalékának bekerülése, illetve egy névváltoztatás után – a Sunbooks „hátsó kapus” tőzsdére menetelére. Persze más forgatókönyvek (szakmai vagy újabb pénzügyi befektető bevonása) is elképzelhetőek. Utóbbi esetben persze kérdés, meddig marad parketten az első, modern magyar részvény.

Ítélőtáblához fellebbezett a TEBÉSZ

Három héttel azután, hogy az utolsó E.On-tulajdonban lévő áramszolgáltatóból (az Édászból) is kiszorították a kisrészvényeseket, a TEBÉSZ még mindig küzd a kisbefektetők igazáért. Bár első fokon a győri megyei bíróság megszüntette az eljárást, a TEBÉSZ fellebbezett.

Jól jött a gyenge dollár az adósoknak

Amilyen rossz év volt 2003, olyan jó év lett végül 2004 a nagy devizahitellel rendelkező tőzsdei társaságoknak. A legnagyobb adós, a Mol csak az utolsó negyedévben a gyenge dollárnak köszönhetően 16 milliárdot nyert a hitelein.

A Matávnak áll a zászló a Fekete-hegyekben

Négy évvel azután, hogy a Matáv – persze háttérben a Deutsche Telekommal – 2000 decemberében (két kisebb, azóta kivásárolt befektetőtárssal együtt) 343 millió euróért megvehette a macedón távközlési szolgáltató 51 százalékát, ismét magyar távközlési szakemberek ismerkednek egy kis balkáni országgal. A Szerbia–Montenegrói Államszövetség kisebbik tagja, a nemzetközi jogi értelemben nem egészen önálló államnak számító, de a függetlenségre aspiráló (és gazdasági téren Belgrádtól már régen elvált) Crna Gora valószínűleg a Matávnak adja el a Telekom Montenegrót (TeleMont). A Reuters podgoricai forrásokra hivatkozva adta hírül tegnap, hogy a telekomcég 51 százalékáért a Matáv 114 millió eurót kínált. Ez jóval több, mint a szlovén távközlési társaság 93, a szerb 89 és az osztrák Mobilkom 87 millió eurós ajánlata. A Matáv emellett 67 millió euró beruházást is vállalt a hír szerint a következő öt évben, valamint vállalta, hogy adott esetben megveszi a maradék 49 százalékot. A Matáv már régóta készül második akvizíciójára, mint ismeretes, egy időben komolyan vizsgálódott Bulgáriában is. A Telekom Montenegro a térség nemzeti távközlési cégei közül a legsoványabb falat, de kétségtelenül fontos a Matávnak. Kérdés, hogy a 114 milliós vételár – illetve az ebből számított 224 millió eurós cégérték – sok-e vagy reális (mert kevésnek biztosan nem kevés). Kézenfekvő a Fekete-hegyek (Montenegro) telekomcégét a MakTellel összehasonlítani. A Telekom Montenegro 2003 végén 191 ezer vezetékes és – leányvállalatán, a Moneten keresztül – ugyanennyi mobil-előfizetővel rendelkezett. (A mobil-előfizetők száma 2004 végére állítólag már meghaladta a 230 ezret.) A MakTel 2004. szeptember végén 623 ezer vezetékes és 693 ezer mobil-előfizetőt szolgált ki, ráadásul lényegesen nagyobb egy főre jutó bevételt ért el. Így az előfizetők terén a TeleMont a MakTel 30 százalékát éri el. A MakTel 2004-ben kilenc hónap alatt 205 millió euró bevételt ért el, 96 millió eurós kilenchavi EBITDA mellett. A montenegrói cég 2003-ban 72 millió euró bevételből 22,8 millió euró EBITDA-t produkált, 32 százalékos EBITDA rátája lényegesen rosszabb, mint a skopjei társáé. (Utóbbinál az elmúlt három év 50–55 százalékos EBITDA-ját 2004-ben az átszervezés rontja le 47–48 százalékra.) A bevételben a TeleMont – durva becsléssel – nagyjából 25, EBITDA-ban legfeljebb 16–18 százalékát éri a MakTelnek. Ehhez képest a kínálati ár a MakTel-ár éppen harmada, vagyis olcsónak tényleg nem mondható a cég. Az árat persze a külső szemlélő számára nem látható belső tartalékok, a MakTelnél már végrehajtott átszervezések másodjára lényegesen egyszerűbb lebonyolítása, de főként a Matávot hajtó akvizíciós kényszer bőven indokolhatja. A befektetők nyilván az első konszolidált podgoricai számok nyomán döntik el, tetszik-e nekik az új szerzemény, de az bizonyos, hogy a TeleMont kezdetben még 3 százalékát sem fogja adni – az addigra már három országban 16 millió embert elérő – Matáv-csoport konszolidált eredményének.