A forint év eleji gyors erősödése, majd stabilizálódása a viszonylag erős szinten, de még inkább a dollár egész évben tartó mélyrepülése (amely jószerével szilveszterre érte el abszolút mélypontját) vidám évvé tette 2004-et a nagy devizaadósok számára. A tőzsdei társaságok közül hagyományosan öt cégnek van komoly adóssága (Matáv, Mol, BorsodChem, TVK, Danubius), míg a két gyógyszergyár hitelek nélkül gazdálkodik. Jelentős még – sőt, a cég tulajdonosai számára egyenesen tragikus mértékű – a NABI 100 millió dolláros adóssága, ám a vállalat dollárban készíti mérlegét, így rá az árfolyamváltozás nincs hatással.
Az öt nagy adós összesített hitelállománya 2004. szeptember végén 852 milliárd forint volt. Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy ez majdnem tizede a magyar állam adósságának. A cégek együttes eladósodottsági mutatója mintegy 30 százalék, vagyis a nettó adósságállomány a hitelekkel és a külső tulajdonosok tőkéjével növelt saját tőke 30 százalékára rúg.
Korábban a legnagyobb hitellel a Matáv rendelkezett, ráadásul zömmel devizahitellel. 2003-ban – még a forint év végi nagy gyengülése előtt – a cég csaknem teljes hitelállományát forintosította, így számára az árfolyamoknak már nincs jelentősége. Annál inkább a Mol számára. Az olajtársaság teljes adósságállománya szeptember végén 395 milliárd forintra rúgott (részvényenként 3600 forintra). Ennek éppen a fele volt euróban, dollárban 38 százaléka állt fenn, míg 12 százalék forintalapú volt. (Az arányok minden bizonnyal grammra pontos súlyozás eredményei, és megfelelnek a Mol euró, illetve dollár kitettségének.) Az utolsó negyedévben az euró ára a forinthoz képest alig több, mint egy forintot esett, ám a dollár gyengülése meghaladta a húsz forintot, azaz a 10 százalékot. Így a 900 millió eurón a Mol 1, a 750 millió dolláron viszont 15 milliárd forint árfolyamnyereséget számolhat el a negyedik negyedévben. (Persze a dolláros nyereség jó harmada azóta már el is veszett.) Ez a profit valamivel több, mint az első három negyedév teljes árfolyamnyeresége, így a Mol – amúgy is gyönyörű – 2004-es eredményében összesen jó 30 milliárd forintos szerepet játszik a hiteleken elért – papíros – nyereség.
A két vegyipari társaságnak nem csak a mérete, a hitelállománya is hasonló. A BorsodChem 56, a TVK 54 milliárd forint értékű, mindkét esetben túlnyomó részben euróalapú hitellel bír, mindkét cég beruházási célok miatt adósodott el. Az euróhitelek az első háromnegyed évben a BorsodChemnél csaknem 6, a TVK-nál kevesebb, mint 5 milliárdot hozhattak, utóbbinál azért kevesebbet, mert a beruházási hitelek csaknem felét 2004-ben vették fel. A negyedik negyedév nem változtatott érdemben a képen.
A Danubius – amelynek árbevétele több, mint 95 százalékban eurófüggő – kizárólag devizaalapú hosszú lejáratú hitelekből finanszírozza akvizícióit. (Ezek sorát 2004-ben 2 milliárd forint erejéig a Gundel is növelte.) A 21 milliárdos hitelállomány (amelyből minden részvényre 2500 forint jutna), alapvetően euróalapú (78,5 millió euró), ehhez járul egy 6,6 millió dolláros hitel, valamint a román szállodaérdekeltség 2,6 millió dollárnak megfelelő, lejben denominált hitele. Itt a negyedik negyedév mintegy 200 millió forintos extranyereséget hozott. A tényleges számok a februári gyorsjelentésből derülnek ki.
Korányi Tamás G.