Eddig 1700 milliárdot vitt el a bessz
Az éppen egy hónapja kezdődött besszhullám, bár a végét még messze nem látni, eddig 1688 milliárd forintos veszteséget okozott a részvényeseknek. A szombaton bejelentett Gyurcsány-program további százmilliárdokat jelenthet – mínuszban.
Eddig 1700 milliárdot vitt el a bessz
Az éppen egy hónapja kezdődött besszhullám, bár a végét még messze nem látni, eddig 1688 milliárd forintos veszteséget okozott a részvényeseknek. A szombaton bejelentett Gyurcsány-program további százmilliárdokat jelenthet – mínuszban.
A parkettre is eljött a kaszás
A Gyurcsány-csomag több eleme is drámaian érinti a tőkepiac hazai szereplőit. Nem jövőre 10, hanem már idén 20 százalékos adó terheli az árfolyamnyereséget, de nem ússzák meg a társaságok sem. A hatás alighanem újabb ezerpontos mínuszokban lesz mérhető.
Tíz százalék felett a NABI-ban
Korányi G. Tamás, lapunk tőzsdei rovatvezetője a Magyar Tőkepiac tegnapi számában hírül adta, hogy befolyása tíz százalék fölé (pontosan 11,128 százalékra) emelkedett a NABI-ban. A legutolsó 68 ezer részvény átlagos vételára 122,8 forint volt. A kisbefektető egy héttel ezelőtt lépte át az ötszázalékos határt.
Közeleg az MTelekom-közgyűlés
Csaknem három hónappal az eredetileg tervezett időpont után állítólag arra készül a Magyar Telekom igazgatósága, hogy – valamikor júliusra – összehívja a cég éves közgyűlését, ugyanis végéhez közeledik a gyanús szerződések vizsgálata. A cég 1997-es tőzsdei bevezetést követő nyolc év alatt egyetlen elemző vagy Matáv-vezető sem hitte volna el ha valaki azt mondja neki, lesz olyan év, amikor június elején még össze sem hívják a társaság éves rendes közgyűlését (pedig nem változott az üzleti év hossza) és emiatt milliós bírságokkal nézhet szembe a cég. Az MTelekom sem ilyen évkezdetre számított februárban, amikor – amúgy kellemes, 80 milliárdos nettó eredményről számot adó – tőzsdei gyorsjelentésének háromsoros, „egyéb” címet viselő lábjegyzetében utalt arra, hogy „a társaság összesen mintegy 700 millió forint értékű, az egyik leányvállalat által kötött szerződéseket vizsgál abból a szempontból, hogy azok megkötése ellentétes volt-e a társaság szabályzataival, illetve a releváns jogszabályokkal”. Március végén a közgyűlési meghívó helyett következett a bejelentés arról, hogy nem lesz április végén közgyűlés, április végén pedig újabb csepegtetett információ – közgyűlés helyett – arról, hogy bizonyos tanácsadói szerződésekről van szó, amelyek kapcsán „bizonyos munkavállalókat átmeneti időre mentesítettek a munkavégzés alól”. Az egyszerű MTelekom-befektető e történet kapcsán pár dolgot nem ért. Ha már februárban gyanúsak voltak az ominózus szerződés körülményei, miért tartott négy hónapig eldönteni, miként érintik ezek a MTelekom mérlegét? Ha igaz a pletyka, hogy mindez a 2005 elején mintegy 120 millió euróért megvásárolt montenegrói telekomcégnél (TCG) állt elő, miért nem lehetett legalább az MTelekom anyavállalati, nem konszolidált mérlegét – ami amúgy is az osztalékfizetés alapja – elfogadni? Miért kell egy, a nettó eredmény egy százalékát elérő tétel miatt hónapokig húzni az osztalékfizetést, vállalva a késésért járó már megkapott 6 millió forintos PSZÁF- és a várható további büntetéseket? Egyes menedzserek „munkavégzés alóli felmentése” és hazahívása külföldi állomáshelyükről büntetésnek vagy jutalomnak számít-e? Lesz-e következménye házon belül – merthogy azon kívül igen, az borítékolható, ismerve például az amerikai értékpapír-felügyelet szigorát – az óhatatlanul bizalomvesztéshez vezető több hónapos huzavonának? Állítólag a cég arra készül, hogy napokon belül bejelenti az éves közgyűlés összehívását. Csak remélni lehet, hogy a tavalyi évről szóló beszámoló a tagadhatatlan üzleti sikerek mellett a furcsa szerződések ügyére is részletesen ki fog térni, és hogy a valamikor a nyár végén vagy rossz esetben ősszel kifizetésre kerülő tavalyi osztalék végül kárpótolja az ügyben nyilván vétlen kistulajdonosokat.
Nikita fejedelem is tőzsdézett
Montenegró nem csak a MTelekom gyanús tanácsadói szerződéseiről lehet ismerős a magyar tőzsdézők számára. André Kostolanynak, a XX. század nagy tőzsdegurujának és kifogyhatatlan mesélőjének volt egyik kedvenc története a tőzsdéző Nikita fejedelem. A Balkán legkisebb, ám harcias országának öreg, de ravasz uralkodója hamar megkedvelte a párizsi tőzsdét, olyannyira, hogy 1912 elején már tetemes határidős pozíciókat is kiépített magának egy párizsi befektetési bank segítségével. Méghozzá nem is akármilyeneket: ugyanis saját országa és a szövetséges Szerbia és Bulgária, valamint a halálos ellenségnek számító, akkor már elég roskatag Török Birodalom államkötvényeit shortolta nagy tételben. Amikor már minden szakértő úgy látta, a balkáni államok közötti menetrend szerinti feszültségből úgysem lesz háború, és a papírok az egekig emelkedtek – a kétségbeesett párizsi bankárok pedig további letétfizetésre szólították fel a rendületlenül shortoló fejedelmet –, hírül adták a távírók, hogy a kicsiny Montenegró bátran megindította csapatait a törökök ellen. Napokon belül hadba léptek a szövetségesei is, a párizsi börzén pedig – a frissen megindult Balkán-háború hírére – a mélybe zuhant az összes érintett állampapír. Nikita ekkor zárt, majd néhány hónap múlva még a háborút is a nyerő oldalon fejezte be...
Kevesebb bróker, nagyobb profit
A magyar piacon megmaradt 17 befektetési szolgáltató a PSZÁF adatai szerint 2005-ben 20 százalékkal, 13,1 milliárd forintra növelte eredményét. A magáncégek közül a Concorde az egyedüli milliárdos
Kevesebb bróker, nagyobb profit
A magyar piacon megmaradt 17 befektetési szolgáltató – a PSZÁF adatai szerint – 2005-ben 20 százalékkal, 13,1 milliárd forintra növelte eredményét. A magáncégek közül a Concorde az egyedüli milliárdos
Az OTP 650 millió eurót fizet az ukrán Raiffeisenért
Az OTP Bank 650 millió eurót fizet a Raiffeisen Ukraine 100 százalékáért, ami a saját tőke több mint négy és félszerese. Ez az OTP eddigi legdrágább vásárlása, a bolgár DSK három éve csak 310 millióba került.
Schmidt Mária a BIF-ben
A BIF Nyrt. közzétette, hogy néhai elnöke, a két hónappal ezelőtt elhunyt Ungár András 25,74 százalékos részvénypakettjéből 12,87 százalék a volt elnök feleségéhez, Schmidt Máriához (a Terror Háza igazgatónőjéhez) került. A részvénycsomag másik felével kapcsolatban még nem zárult le a hagyatéki eljárás, ám az minden bizonnyal Ungár két gyermeke tulajdonába kerül, így nem valószínű, hogy a BIF – némileg baráti klubra emlékeztető – tulajdonosi szerkezete jelentősebb átalakulás előtt állna.
