Korányi Tamás G.

Külön drágább lehet a Graphisoft?

Egyhangú döntéssel vált ki a Graphisoft SE-ből az ingatlanfejlesztő cég, a tulajdonosok azt remélik, hogy a két fél összege többet ér, mint az egy egész. A tőzsdei premier augusztusra várható.

Hamarosan parketten a Graphisoft Park

Ma délelőtti közgyűlésén döntenek a Graphisoft részvényesei az ingatlanfejlesztő üzletág kiválásáról. Az új cég, a leendő Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság tegnap tette közzé kibocsátási tájékoztatóját, amelyet a közelgő tőzsdei bevezetésre tekintettel készített. Az új cég ugyanannyi (10 millió 631 ezer 674 darab) részvénnyel rendelkezik majd, mint a jelenlegi Graphisoft, utóbbi részvényesei minden meglévő részvényük mellé kapnak még egy ingatlanos papírt. (Vagyis a két cég tulajdonosi struktúrája megegyezik, mindkettőben Bojár Gábor a legnagyobb tulajdonos, 25 százalékkal.) A társaság 16 900 négyzetméternyi már elkészült és zömmel bérbe adott, valamint 27 ezer négyzetméter 2008 végéig elkészülő irodaterülettel rendelkezik az összesen 8 hektáros, az óbudai Duna-parton elterülő Graphisoft parkban. A cég saját tőkéje az átalakulási vagyonmérleg szerint 21,33 millió euró, ami részvényenként éppen 2 eurónak felel meg. A kibocsátás tőkeemelés nélkül valósul meg, a forgalmazói feladatokat az Erste Befektetési Rt. látja el.

Matav-közgyűlés Netanyában

Alaptőke-emelésről, két kisebb helyi kábeltévés cég felvásárlásáról és az amerikai Nasdaqról való távozásról döntöttek az izraeli Netanyában a Matav Cable Systems Media Ltd., Izrael egyik legnagyobb kábeles szolgáltató cégének részvényesei. A cég új neve HOT CableSystems Media, részvényeit pedig ezentúl csak a tel-avivi tőzsdén jegyzik. Az egykori névrokon, az immár Magyar Telekomnak nevezett valahai Matáv idei rendes közgyűléséről továbbra sincs hír...

Délutáni főnix a parketten

Zárás előtt alig egy órával főnixként, poraiból éledt fel tegnap a tőzsde, a BUX tegnapi 642 pontos emelkedése szinte kizárólag zárás előtti optimizmusnak volt tulajdonítható. A kereskedés első hat és fél óráját ugyanis a stagnálás jellemezte, az index addig csak egy szűk, kevesebb, mint 200 pontos sávban mozgott. A feltámadás elsősorban az OTP-nek volt köszönhető: a legnagyobb bankpapír jó ideig a hétfői 5190 forintos zárószint közelében vagy inkább az alatt tartózkodott, ám az utolsó órában egyszerre 300 forinttal drágult. Az 5499 forintos zárókötés egyben napi csúcsot is jelent, még ha ez a szint alig kétharmada a hat héttel ezelőttinek. Az OTP-t a tengerentúli pozitiv hangulaton kívül a közelgő orosz bankvásárlás hírei is erősítettték, állítólag a jövő hét elején végre megvalósul az Urálon is túlnyúló akvizíció. A Molt a magasabb olajár segítette egészen 21 200 forintig, igaz, ez a trend a világ valamennyi olajcégére kiterjedt. A két gyógyszergyártó feltehetően a Pliva-felvásárlás miatt erősödött, a Richter csaknem ezer, az Egis 500 forinttal. Érdekesség, hogy Egist még a zárás előtt tíz perccel is lehetett 24 ezer forinton venni. Az osztalékpapírok nem vették ki a részüket a délutáni rallyból, az Émász és a Zwack árnyalatnyit esett, az MTelekom alig 5 forinttal emelkedett, és csak az Elmű könyvelhetett el ezer forintos drágulást. A kisebb részvények közül a BIF kiemelkedő, másfél milliárdos forgalma egyetlen – bejelentett – átkötésnek, a Fotex 5 százalékos emelkedése viszont az újra felbátorodó hazai spekulánsrétegnek köszönhető. A Rába is már néhány napja emelkedik, a 725 forintos záróár már több mint 10 százalék pluszt jelent a két héttel ezelőtti mélyponthoz képest. A közgyűlés és szétválás előtt álló Graphisoft viszont sehogy sem tud magára találni, az 1720 forintos záróár csaknem kétszázalékos napi veszteséget jelent. Ennél nagyobb veszteséget csak az amúgy is a trenddel általában ellentétesen mozgó Pannon-flax mondhatott a magáénak.

Az árfolyamnyereség-adó emelése nem megoldás

A parlamenti képviselőket igyekezett tegnap meggyőzni – egyelőre mérsékelt sikerrel – Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke arról, hogy az árfolyamnyereség-adó felemelését a hosszú távú részvénybefektetések kedvezményével kellene ellensúlyozni.

Az FHB-nél még számolnak

Egynapi felfüggesztés után tegnap már újra kereskedtek az FHB részvényeivel. A jelzáloghitel-támogatásra kivetett 20 százalékos extraadó által sújtott bank papírja a hétfői 1125 forintos zárás után tegnap 17,9 százalékot esett, és záráskor 906 forintot ért. A bank közleménye szerint eleve számoltak a támogatott forinthitelek jelentős visszaesésével, és mindent megtesznek, hogy a tervezett intézkedések a részvényesi érték minél kisebb negatív változását jelentsék. Ám most még nem becsülhető fel az eredménycsökkenés pontos mértéke. Mint ismeretes, elemzők 3,8-3,85 milliárd forintra teszik az FHB-t fenyegető elvonást, míg a jövőre megszűnő banki különadó egymilliárdot sem vitt volna el. Tegnap a bank kapitalizációja 13,7 milliárd forinttal, az elemzők által várt nettó veszteség mintegy négy és félszeresével csökkent. A veszteség 53 százaléka – a fő tulajdonos ÁPV Rt.-n keresztül – az államkasszát terheli. százaléka – a fő tulajdonos ÁPV Rt.-n keresztül – az államkasszát terheli.

Üzletemberek az olimpiáról

Egy esetleges budapesti olimpia társadalmi és gazdasági hatásáról rendez konferenciát a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) dísztermében.

Az FHB-n és az OTP-n csattan az ostor

Az eddig valamennyi pénzintézetet sújtó banki különadó OTP-re és az FHB-re való átszabásával a kormány e két bank árfolyamát a padlóra küldheti. Ez az ÁPV-nek akár 20 milliárdos veszteséget is okozhat.

Az elnök még tanulmányozza a helyzetet

A Gyurcsány-csomag tőkepiaci vonatkozásai – elsősorban az árfolyamnyereség-adó bevezetésének előrehozása és mértékének megduplázása – egyértelműen a kormányzat és a tőzsde közötti tavalyi kompromisszum felrúgását jelentik, igaz, aligha ez volt a kormányzat egyetlen ígérete, amelyet a helyzet „ad acta” tett. Lapunk megpróbálta a csomag kapcsán szóra bírni Szalay-Berzeviczy Attilát, a BÉT elnökét, ám az elnök – mondván, még tanulmányozza az információkat és nem szeretne elhamarkodott véleményt mondani – elhárította a kérdéseket. Mindez nem meglepő, mivel Szalay-Berzeviczy már 2004 novemberében – amikor a tőzsdei tevékenység megadóztatása először merült föl Gyurcsány Ferenc részéről – megmutatta, hogy ért a színfalak mögötti lobbizáshoz. Akkor sikerült elhárítani a kezdeményezést, 2005 közepén pedig egy vállalható kompromisszum született (10 százalékos adó 2007 januárjától, majd 2009-től 20 százalék, ám a tőzsdei cégek osztalékára kedvezmény vonatkozik és a kormányzat anyagilag is támogatja az új bevezetést vállaló társaságokat, illetve a tőzsdeelnök kedvenc ötlete, a nyugdíjrendszer negyedik pillére is zöld jelzést kapott). Most alapvetően más a helyzet, hiszen nem kizárólag a tőkepiacot kívánja a kormányzat megsarcolni, hanem mindez egy átfogó megszorító – vagy ha tetszik, takarékossági – csomag része. Ugyanakkor aligha valószínű, hogy a bankok szó nélkül lenyelik a számukra három ponton (különadó fenntartása, szolidaritási adó, kamatadó) is keserű pirulát. Kérdés, hogy a bankszakma képes lesz-e a tőkepiaccal együtt lobbizni egy talán kevésbé szorító megoldásért, illetve bizonyos lépések bevezetésének néhány hónapos halasztásáért. A felek közötti viszony tavaly éppen a negyedik pillér kapcsán éleződött ki, ám most az érdekek közösek. (A hírek szerint a negyedik pillér kedvezményei megmaradnak.) Ha legalább az árfolyamnyereség- és kamatadó bevezetésére sikerül érdemi felkészülési időt kapniuk a brókercégeknek és a bankoknak, már az is siker lenne. Talán lehet bízni abban, hogy a kormányfő is – egykori üzletemberhez illően – hagyott némi tartalékot magának...