Egy éve a BÉT vezetői örültek, hogy ügyes alkudozással ideiglenesen elhárították a tőkepiac feje fölül az árfolyam-nyereségadó azonnali, 2006-os bevezetését és el tudtak érni egy év haladékot. Most azonban úgy tűnik, kétszer vesz, aki gyorsan vesz (mármint a tőzsdésektől jövedelmet), legalábbis a 2007-es 10 százalék helyett már 2006 szeptember 1-jéltől 20 százalékos adót kell fizetniük – bevallásos alapon – a magyar magánbefektetőknek.
A tőzsdei kibocsátók a 4 százalékos szolidaritási különadónak örülhetnek, amelyet a különböző kedvezményektől függetlenül, a teljes adóalapra kell fizetniük. Nem ússzák meg a veszteséges cégek sem – belőlük is van a parketten néhány –, ők a nettó árbevételük 2 százaléka után fizetik a 16+4 százalékot. Legrosszabbul a bankok járnak, megmarad a különadójuk és a kamatadó bevezetése amúgy sem javítja a kamatmarzsukat. A kamatadóból és az árfolyamnyereség adójából egyébként a kormány idén együttesen állítólag 2, jövőre 26 milliárd forintos bevételre számít.
A 20 százalékos árfolyamnyereség-adó idén valószínűleg keveseket érint, mert a fenti intézkedések nyomán aligha kel attól tartani, hogy látványos hossz kezdődik a pesti parketten. A tőzsdére gyakorolt negatív hatása közvetett lehet, kevesebb lakossági forrás áramlik a piacra, így a hazai befektetők még kevésbé lesznek képesek tompítani a nagy külföldi alapok eladásai és vételei miatt várható hatalmas árkilengéseket, ugyanakkor a magyar közepes cégek számára még kevésbé lesz vonzó a parkett. (Ezen aligha segít a GKM százmilliós bevezetési ajándékkosara...)
A tőzsdei társaságok tavaly 709 milliárd forintos adózás előtti eredményükből 92 milliárdos adót fizettek, ami átlagosan 13 százalékos adókulcsot jelent. Ha idén mintegy 15 százalékkal nő a jövedelmük (az első negyedévben az A kategóriás cégek 28 százalékos pluszt értek el), a 815 milliárdra becsült adó előtti eredményből mintegy 10 milliárdos szolidaritási adó várható. (Hiszen az éves szint harmadát lehet csak beszedni.) 2007-ben viszont már jó 30, feltéve, hogy nem csökken a tőzsdei cégek összesített profitja. Az OTP jövő évi nyereségét külön milliárdokkal csapolja meg az eredetileg 2006 végéig tervezett banki különadó fenntartása, a kamatadó és a lakáshitel-szigorítások pedig további 10-20 milliárddal apaszthatják az OTP 2007-es eredményét. Az új szerzeményekkel és a robusztusan erősödő DSK-val mindenestre sikerülhet elkerülni az eredmény nominális csökkenését.
A tartósan veszteséges cégek közül a Globus és a Rába „örülhetnek” az átalányadónak, előbbi 30 milliárdos árbevétele után mintegy 110, utóbbi 150 milliót fizethet be az államkasszába. (Ebből az adónemből az állam összesen 50 milliárdra számít jövőre.)
Az ezermilliárdos áldozatból 2007-ben éves szinten legalább 50 milliárddal veszik ki a részüket a magyar tőkepiac hazai szereplői. Persze, a külföldi befektetők sem járnak sokkal jobban, ők a sarcot befektetésük leértékelődésével fizethetik meg, ami akár nagyobb is lehet, mint a magyar tőzsde elmúlt havi 6,4 milliárd eurós összvesztesége. A magyar GDP – Veres pénzügyminiszter vasárnapi kijelentése szerint – jövőre a tervezettnél 2 százalékponttal kisebb mértékben, mindössze 2,5 százalékkal fog növekedni. Ha ez az ár kell és elegendő az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtéséhez, ám legyen...
Korányi Tamás G.