Csaknem három hónappal az eredetileg tervezett időpont után állítólag arra készül a Magyar Telekom igazgatósága, hogy – valamikor júliusra – összehívja a cég éves közgyűlését, ugyanis végéhez közeledik a gyanús szerződések vizsgálata.
A cég 1997-es tőzsdei bevezetést követő nyolc év alatt egyetlen elemző vagy Matáv-vezető sem hitte volna el ha valaki azt mondja neki, lesz olyan év, amikor június elején még össze sem hívják a társaság éves rendes közgyűlését (pedig nem változott az üzleti év hossza) és emiatt milliós bírságokkal nézhet szembe a cég.
Az MTelekom sem ilyen évkezdetre számított februárban, amikor – amúgy kellemes, 80 milliárdos nettó eredményről számot adó – tőzsdei gyorsjelentésének háromsoros, „egyéb” címet viselő lábjegyzetében utalt arra, hogy „a társaság összesen mintegy 700 millió forint értékű, az egyik leányvállalat által kötött szerződéseket vizsgál abból a szempontból, hogy azok megkötése ellentétes volt-e a társaság szabályzataival, illetve a releváns jogszabályokkal”. Március végén a közgyűlési meghívó helyett következett a bejelentés arról, hogy nem lesz április végén közgyűlés, április végén pedig újabb csepegtetett információ – közgyűlés helyett – arról, hogy bizonyos tanácsadói szerződésekről van szó, amelyek kapcsán „bizonyos munkavállalókat átmeneti időre mentesítettek a munkavégzés alól”.
Az egyszerű MTelekom-befektető e történet kapcsán pár dolgot nem ért. Ha már februárban gyanúsak voltak az ominózus szerződés körülményei, miért tartott négy hónapig eldönteni, miként érintik ezek a MTelekom mérlegét? Ha igaz a pletyka, hogy mindez a 2005 elején mintegy 120 millió euróért megvásárolt montenegrói telekomcégnél (TCG) állt elő, miért nem lehetett legalább az MTelekom anyavállalati, nem konszolidált mérlegét – ami amúgy is az osztalékfizetés alapja – elfogadni? Miért kell egy, a nettó eredmény egy százalékát elérő tétel miatt hónapokig húzni az osztalékfizetést, vállalva a késésért járó már megkapott 6 millió forintos PSZÁF- és a várható további büntetéseket? Egyes menedzserek „munkavégzés alóli felmentése” és hazahívása külföldi állomáshelyükről büntetésnek vagy jutalomnak számít-e? Lesz-e következménye házon belül – merthogy azon kívül igen, az borítékolható, ismerve például az amerikai értékpapír-felügyelet szigorát – az óhatatlanul bizalomvesztéshez vezető több hónapos huzavonának?
Állítólag a cég arra készül, hogy napokon belül bejelenti az éves közgyűlés összehívását. Csak remélni lehet, hogy a tavalyi évről szóló beszámoló a tagadhatatlan üzleti sikerek mellett a furcsa szerződések ügyére is részletesen ki fog térni, és hogy a valamikor a nyár végén vagy rossz esetben ősszel kifizetésre kerülő tavalyi osztalék végül kárpótolja az ügyben nyilván vétlen kistulajdonosokat.
Korányi Tamás G.