Egy évvel azután, hogy a kormányzat és a tőkepiac képviselői között egyfajta kompromisszum jött létre arról, hogy a kormány 2007 januárjától 10, 2009-től pedig 20 százalékos árfolyamnyereség-adót vezet be, ám eközben támogatja az úgynevezett negyedik pillért, illetve a magyar cégek tőzsdére jutását, ismét a képviselők meggyőzésének feladata jutott osztályrészéül a tőzsde elnökének. Szalay-Berzeviczy Attila tegnap módosító indítvánnyal érkezett az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának ülésére, ahol a honatyák a pénzügyi jellegű törvénymódosításokról tárgyaltak. A bizottság ugyan nem tűzte napirendjére a BÉT (valamint a BAMOSZ és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége) javaslatait, ám a tőzsde elnöke kifejthette a tőkepiaci érdekvédelmi szervezetek elképzeléseit.
A BÉT elnöke emlékeztette a képviselőket arra, hogy 2004–2005-ben a magyar tőzsdei részvények 80 százalékát birtokló külföldi befektetők mintegy 3000 milliárd forint árfolyamnyereséggel gazdagodtak, ám ezt az összeget saját hazájukban adózzák (vagy nem adózzák) le. A magyar magánszemélyek birtokában a részvények alig 3 százaléka van, így a kormány az árfolyamnyereség-adó bevezetésének előrehozatalával, illetve tervezett mértékének megemelésével nem sok pénzhez juthat. A tőkepiaci adóbevételek növelése csak egy vonzó és versenyképes magyar tőkepiac esetén elképzelhető, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a kormány támogassa a hosszú távú lakossági részvény- és befektetésijegy-befektetéseket.
A bizottság – az érvek hatására – egy kétpárti munkacsoportot hozott létre, hogy a jövő évi adótörvények őszi vitája előtt megvizsgálja a hároméves részvénytartás adómentességének kérdését. A BÉT – mint az elnök a NAPI Gazdaságnak elmondta – abban bízik, hogy októberig sikerül megszerezni az ötlethez a képviselők többségének támogatását, így, ha szeptemberben be is vezetik a 20 százalékos adó, januártól esetleg a hosszú távú befektetések mentesülnének ezalól.
Korányi Tamás G.