Korányi Tamás G.

Döntőben az OTP a CEC-ért

Wolf László, az OTP Bank akvizíciókért felelős vezérigazgató-helyettese örömmel nyugtázta a román pénzügyminiszter bejelentését, miszerint a román CEC 69,9 százalékos részvénypakettjéért két bank, a görög Ethniki Trapeza és a magyar OTP maradt versenyben. Wolf szerint az OTP reális árszinten tette meg kötelező érvényű vételi ajánlatát, és az, hogy a korábbi tíz érdeklődőből e szakaszban három maradt (a harmadik az alacsony ár miatt kiesett Raiffeisen volt), illetve ezek közül a két legjobb ajánlattévő egyike az OTP, azt jelzi, hogy a közép-európai bankpiacon már nem kell tartani irracionális árazású versenytől. Az OTP – mint mondta – eddig is és most is a hosszú távú jövedelemtermelés, piaci potenciál alapján fog árazni. Román források szerint a kormányzat augusztus elsején kezdi tárgyalását a két bankkal, és a pályázóknak 30 napjuk van arra, hogy javítsanak ajánlatukon. A győztest szeptember elején hirdetik ki, míg a tényleges birtokba kerülés – a megfelelő engedélyek miatt – akár 2007 elejéig is elhúzódhat. A román sajtóban megjelent találgatások legalább 500 millió eurós árat sejtetnek a 69,9 százalékra vonatkozóan. Ez – figyelembe véve a CEC mintegy 150 millió eurós saját tőkéjét – meglehetősen magas, 4,6 körüli P/BV értéket adna. ( A helyi rekord a decemberi BCR-tranzakció volt, az Erste a legnagyobb román bank 61,88 százalékáért 3,75 milliárd eurót, a mai könyvérték mintegy ötszörösét fizette.) A CEC féléves eredménye 4,9 millió euró volt a tavalyi jó másfél millió eurós félévi veszteség után (NAPI Gazdaság, 2006. július 25., 9. oldal), noha piaci részesedése alig haladja meg a 4 százalékot, viszont alacsony hatékonysága javulófélben van. A piac egyébként árfolyameséssel fogadta a bejelentést – az OTP kurzusa a BÉT-en 640 forintról több mint 200 forintot esett –, mivel a bank a vételárat feltehetően tőkeemelésből finanszírozza, ami köztudottan hígítja majd a törzsrészvényeket.

Háromévi profitját költheti el idén az OTP

Az európai bankpiacon is csaknem példátlan az az akvizíciós boom, amit 2006-ban az OTP produkál. Hat bankra már elígért 1,2 milliárd eurót, de ha a nyitott ajánlatokat is számoljuk, akkor a számla háromévi profitjára rúghat. A pénzintézetnek ugyanakkor megvannak az eszközei a bevásárlások finanszírozására.

Szeptemberben dől el a CEC sorsa

Az OTP Bank mellett még két másik bank, az osztrák Raiffeisen és a görög Nemzeti Bank tett kötelező ajánlatot a román CEC-re. A hajdan legnagyobb román bank piaci részesedése már csak 4,3 százalék, de 3,1 millió ügyfele miatt értékes célpont.

Tovább tárgyal a TAS Kommercbankról az OTP

A magyar bankra eddig sem volt jellemző, hogy túl drágán vásárolt volna be

Kiszorítana a BorsodChemből a Permira

Legalább öt, de inkább hét évre kalkulál BorsodChem-befektetésénél Európa legnagyobb kockázati alapja, ám utána szóba jöhet a visszatérés (valamelyik) tőzsdére – mondta Thomas Jetter, a Permira partnere.

Kiszorítna a BorsodChem kérő

Ma sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a BorsodChem kérője a Permira, Európa egyik legnagyobb private equity alapja. A társaságot Thomas Jetter, a cég vegyiparért felelős partnere mutatta be. Elmondta, a Permira saját tőkéjének felét amerikai intézményi befektetők adják, a másik felén európai nyugdíjalapok, biztosítók osztoznak.

Aláírták a Kulska Banka szerződését is

Kettőre emelkedett az OTP-nél az akvirálandó bankok heti átlagos száma: a hétfői Invesztszberbank után pénteken Wolf László újabb bankvásárlási szerződést írt alá, ezúttal Újvidéken. A Kulska Banka 67 százaléka 118,6 millió euróba kerül. Lehet, hogy a következő célpont az osztrák Bawag.

Felfüggesztés a részvények osztódása előtt

A Graphisoft SE bejelentette, hogy a Graphisoft Park SE kiválásának cégbírósági bejegyzésével kapják meg a „régi” Graphisoft-részvényesek az új ingatlancég részvényeit. Az elszámolás átláthatósága érdekében a társaság kezdeményezni fogja részvényei tőzsdei forgalmazásának felfüggesztését, úgy, hogy a kereskedés már csak a bejegyzés után, a „megmaradó” szoftvercég részvényeivel induljon el újra. A Park-papír hamarosan várható tőzsdei bevezetéséig az ingatlanos részvények tőzsdén kívüli (otc) forgalom tárgyai lehetnek. A közleményből az derül ki, hogy most ugyan még lehet osztódó Graphisoft-részvényeket venni a tőzsdén (a viszonylag élénk forgalom az 1800 forint körüli árszinten ennek tulajdonítható), de senki sem tudja, pontosan meddig. Ha közeleg a bejegyzés – ami nyilván a cégbíró és a társaság képviselői közötti konzultációval is összefügg –, három napra eltűnnek a színről a részvények. Az új cég, a Park SE részvényeinek bekerülési ára egyébként – adóügyi szempontból – nulla forint lesz, így minden magánrészvényes számára racionális magatartásnak tűnhet, ha még az árfolyamnyereség-adó szeptember elsejére várható bevezetése előtt átköti azokat a tőzsdén – feltéve, hogy addig megvalósul a tőzsdei bevezetés. A megmaradt részvények viszont – hála a magas bekerülési áruknak – egyfajta tartalékként szerepelhetnek, hiszen az adó bevezetése utáni eladásuk nyereséget ellensúlyozó árfolyamveszteséget okozhat.

Második az FHB-ban az Allianz

Az FHB bejelentette, hogy az Allianz Hungária Zrt. befolyása a bankban 8,0086 százalékra nőtt. A bejelentés nem részletezi, hogy az Allianz továbbra is csak a tőzsdére be nem vezetett, ám bizonyos speciális jogokat biztosító B-részvényekkel, vagy részben A-részvényekel is rendelkezik-e. Az FHB 66 millió részvényéből 35,11 millió az ÁPV Rt. tulajdonában van, így jelenleg 5 millió 285 ezer részvénnyel az Allianz a második legnagyobb részvényese a jelzálogbanknak. A biztosító a 2003. őszi kibocsátás idején 4300 forintért 1,3 millió B-sorozatú részvényt jegyzett, majd az idén márciusban megvette az Inter-Európa Bank és az ÁB-Aegon papírjainak zömét. A mostani bejelentés arra utalhat, hogy a biztosító, alaposan kihasználva a jelzálogrészvények június végi mélyrepülését, az ezer forint körüli ársávban jól bevásárolt belőlük.