A nemzetközi bankvilágban is ritka az a bevásárlási roham, amit idén az OTP produkál. December óta, alig több mint fél év alatt, három szerb kisbank, egy közepes orosz és egy nagyobb ukrán bank került a kosárba, valamint egy 20 millió eurós román tőkeemelés is megvolt. A számla eddig 1 milliárd 210 millió euró, ám a Wolf László vezérigazgató-helyettes vezette bevásárlócsapat tovább vizsgálódik a tágabb térségben.
A jelek szerint az ukrán TAS Kommercbank a hozzá tartozó biztosítóval 200–250 milliós becsült értékben és egy abszolút számban kisebb, ám a saját 600 ezres piacán csaknem monopolhelyzetben lévő montenegrói bank 40–60 millióért szintén rajta van a bevásárlólistán. Mindez – az Invesztszberbank megmaradt 3,4 százalékával (mintegy 14 millió) és a Kulska még meg nem vett, de középtávon ugyancsak megvehető 33 százalékával (csaknem 60 millió) – együtt akár 1550–1600 millió eurójába is kerülhet a cégnek. Ha ehhez hozzáadjuk az OTP számára nagy kihívásnak számító román CEC 70 százalékának jó 300 milliós várható vételárát, igencsak közel járunk a 2 milliárd eurós végösszeghez, ami már majdnem eléri az OTP év végére várható, mintegy 2,3 milliárd eurós saját tőkéjét. A 280 forintos euró ebből a szempontból nem jött jókor...
Az 1,7 milliárd eurós saját tőkével rendelkező Bawag esetleges megszerzése szétfeszítené a bank jelenlegi kereteit, és egy efféle lépést amúgy is csak egy tőkeerős – nem banki- partnerrel a háta mögött fontolgatna az OTP. Az eddig megvett bankok saját tőkéje ráadásul rendre kevesebb, mint a vételár – a jellemző árazás idén a saját tőke 3-4-szerese –, így az OTP-nek nem csekély fejtörést okozhat a finanszírozás. A bank idei eredménye – durva becsléssel – mintegy 700 millió euróra tehető, amiből azonban legalább 160 millió – részvényenként 170 forint, a magyar számvitel szerinti eredmény negyede – elmegy az osztalékra, azaz nem használható fel a bevásárlás során. A következő év legalább ugyanekkora eredménye – játsszunk egy kicsit a számokkal! – akár rövid lejáratú hitel formájában, de 2007 elején, mire a legnagyobb fizetnivaló esedékessé válik, szintén rendelkezésre állhat, azonban a bevásárlások kifizetéséhez még így is hiányzik több mint félmilliárd euró.
Az OTP családi ezüstje a március 31-i gyorsjelentés szerint 18,6 millió darabos, akkor 3234 forintos árfolyamon, összesen 60,1 milliárd forinton nyilvántartott sajátrészvény-pakett. A csomag akkor 140 milliárdot ért, a tegnapi 6000 forintos záróáron viszont már csak 111 milliárdot. (Az 50 milliárd forintos látens profit egy jó negyedévnek felel meg.) Bár az OTP tízéves gyakorlatában a saját részvények elsődleges célja a menedzsment opciós részvényeinek biztosítása, érdemes eljátszani a gondolattal, hogy ha az OTP a két évvel ezelőtti Richter-kötvények példáját követi, képes lehet-e tényleges tőkeemelés nélkül – amitől a menedzsment az 1995-ös tőzsdei bevezetés óta okkal húzódozik – finanszírozni a növekedést.
A Richter átváltható kötvényeit 2004 szeptemberében az aktuális tőzsdei árhoz képest 54 százalékos prémiumot tartalmazó átváltási árfolyammal, a piacinál egy százalékkal alacsonyabb kamaton sikerült értékesíteni. Hasonló arányok esetén az OTP akár 600 millió euróhoz is jutna úgy, hogy még évekig nem kellene tartania attól, hogy felvásárlási célponttá válhat. Persze a kötvényes verzió mellett más lehetőség, akár nagyobb összegű alárendelt kölcsöntőke bevonása, vagy – ismerve az OTP-s csapat kreativitását – bármi más is elképzelhető.
Korányi Tamás G.