Korányi Tamás G.

Születésnapját ünnepli a tőzsde

Húsz éve, 1990. június 21-én délelőtt 11 órakor egy Váci utcai irodaház alig 50 négyzetméteres irodájában szólalt meg először a Budapesti Értéktőzsde csengője és elindult a kereskedés az egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. Az egy héttel korábban az Állami Vagyonügynökség által 4900 forinton eladott 440 ezer részvényt 23-szorosan jegyezték túl, ám a jegyzők között csak elvétve akadtak hazaiak, hiszen a 60 év alattiak túlnyomó része egyszerűen nem is tudta, mi az a részvény. Hegyeshalomtól nyugatra viszont akkor sikk volt az alig egy évvel korábban elomlott vasfüggönyön túli részvényt venni, mást, mint magyar papírt pedig nem is lehetett. Akik lemaradtak az allokációban - a magyarok mindent megkaptak -, a tőzsdén igyekeztek pótolni: az első kötés 5600-on született, a nap végére 8000, harmadnap 12 500 forint volt az IBUSZ árfolyama. Rögtön beindultak a politikai támadások: túl olcsón adott el az ÁVÜ, túlságosan jól jártak a külföldiek. Mire megindult a parlamenti vizsgálat, már le is konyult az árfolyam, a decembert már 4800-on zárta a részvény.

Húsz év - ötezer kereskedési nap

Húsz éve működik újra - 42 évi kényszerszünet után - tőzsde Budapesten. Az 1990. június 21-én megnyílt Budapesti Értéktőzsde emberöltőnyi idő alatt a magyar gazdaság hű tükrévé vált, a tőzsdeindex alakulását százezrek követik naponta és a parketten forgó legnagyobb magyar cégek (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) nemzetközi sikereihez is nagyban hozzájárult a sikeres tőzsdei szereplésük. Az eddigi ötezer tőzsdenap során - a mai ünnepi csengetés már az ötezer-egyedik nap kezdetét jelzi - a befektetőknek bőven volt részük izgalomban, örömben és ürömben, hónapokig tartó, mesebeli hosszperiódusokban és drámai besszekben. (Azért az előbbiből szerencsére több jutott, nemhiába az index 21-szeres emelkedése a két évtized alatt.)

Brutálisan nő a hiány?

A leköszönő Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartási hiány brutális növekedésével számol abban a dokumentumban, amelyet a mai átadás-átvételre készítettek az új kormány számára - tudta meg a Napi. A deficit a lapunk birtokába került dokumentum szerint GDP-arányosan a költségvetésben tervezett 3,8 százalék helyett 6,5 százalék lesz. A dokumentum szerint az adónemeknél elmaradó bevételek, illetve az állami tulajdonban lévő cégek kiadásai miatt szalad el a hiány, amely a költségvetésben rögzített 987 milliárd forint helyett 1358 milliárd forint lehet. Emellett további 190 milliárd forint kockázat máris látszik, az állami tulajdonú cégeknél további 187 milliárdra lesz szükség. A bevételi oldalon a társasági adó esetében 67 milliárddal lehet kevesebb a bevétel, míg az szja esetében 41 milliárd eshet ki. Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter ugyanakkor cáfol, véleménye szerint az írás minden bizonnyal hamisítvány. Az átadási anyagok nyilvánosak, azok megtekinthetők a PM honlapján - az ott olvasható adatokkal adja át ma a miniszter az Orbán-kormánynak az ügyeket. Oszkó lapunknak újfent megerősítette: kellő politikai elszántsággal az ez évre tervezett 3,8 százalékos hiánycél teljesíthető.

Brutálisan nőhet a hiány! (frissített: cáfol Oszkó)

Brutális hiánynövekedéssel számol a leköszönő Pénzügyminisztérium a magyar államháztartás esetében abban a dokumentumban, amelyet a hétfői átadás átvételre készítettek az új kormány számára - tudta meg a Napi Gazdaság. A hiány a lapunk birtokába a Pénzügyminisztériumból került dokumentum szerint a költségvetésben tervezett 3,8 százalék helyett 6,5 százalék lesz a bruttó hazai termék (GDP) esetében. A leköszönő pénzügyminiszter szerint az anyag hamisítvány.

Jól startolt az OTP Bank az első negyedévben

Az elemzők várakozásait jó tíz százalékkal meghaladó, 42,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el az első negyedévben az OTP Bank, mindezt 55 milliós kockázati költség leírása után. Ukrajna már javul, Oroszország egy nagy, bedőlő hiteltől eltekintve szintén jól teljesít.

A FÁK-piacon dübörög a Richter

A tavalyitól első pillantásra elmaradó, de stabil 11,5 milliárdos profitot hozott a Richter első negyedéve. A bevétel kétötödét a FÁK-piac adja, ahol a növekedés meghaladta az 50 százalékot.

Rekordosztalékot fizet a Mátrai Erőmű

A 2009-es mérleget 21,6 milliárdos adózott eredménnyel fogadta el a Mátrai Erőmű (ME) Zrt. visontai közgyűlése, a részvényesek (99 százalékban az RWE-EnBv-MVM triász) 10 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek. A részvényenként 2190 forintos osztalék június végén esedékes. A rekordosztalék egyrészt az áramárak kedvező alakulása miatt kivételesen magas tavalyi eredménynek, másrészt a tavalyi osztalék elmaradásának szólt. Az ME az MVM Zrt.-vel közösen (24,9-75,1 százalékos arányban) 2015-ig felépíti az 500 megawattos új erőművet, amelynek sajáterő-szükséglete a korábban tervezett 20 százalék helyett 30-40 százalékra nő - mondta Valaska József elnök-vezérigazgató. A csaknem egymilliárd eurós beruházás ME-t terhelő részének készpénzhányada még csak részben van meg, így az idei eredménynek is lesz helye. A 2010-es üzleti terv 16,3 milliárd forintos adózott eredménnyel számol, ezt azonban - az áram árának esése miatt - csak erőteljes takarékossági intézkedésekkel lehet tartani. A vezérigazgató elmondta: az eddigi lépések mintegy négymilliárd forinttal mérséklik a kiadásokat, így megvan a remény a terv tartására.

Rekordosztalék a Mátrai Erőműnél

A 2009-es mérleget 21,6 milliárdos adózott eredménnyel fogadta el a Mátrai Erőmű Zrt visontai közgyűlése, a részvényesek (99 százalékban az RWE-EnBv-MVM triász) 10 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntöttek.

A vulkáni hamu a Danubius kilátásait is rontja

A hotelcég az idén is kapacitástöbblettel és szűkülő kereslettel számol, ráadásul a hamufelhő miatt leállt európai légi közlekedés tovább rontotta a kilátásokat. A tavalyi 756 milliós mínusz erős forint esetén akár meg is ismétlődhet.