Elégedettek az OTP vezetői a tavalyi első negyedévet hajszálnyival, az utolsó negyedévet pedig duplán felülmúló 42,4 milliárdos nettó eredménnyel, ám még mindig nem tudni, a bank "titkos" éves eredményterve milyen számot tartalmaz. Magyarországon gyenge hitelkereslet és szűkülő kamatmarzs jellemezte az első negyedévet (az utóbbi 5,4 százalék volt az egy évvel ezelőtti 6,6 helyett), a hazai adó előtti eredmény a tavalyi 59-ről 50 milliárdra olvadt. Ugyanakkor jó hír, hogy a külföldi leányok eredmény-hozzájárulása már ismét pozitív.
Oroszországban 12,7 százalékra nőtt a kamatmarzs, 12 százalékkal bővült a bevétel, csak egy nagy adós várható bedőlése rontja a nyereséget.
A műszaki cikkek kereskedelmével foglalkozó Technosila 45 millió dollárral tartozik és február vége óta nem fizet, ezért erre a tételre az első negyedévben csaknem ötmilliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank óvatosságból, idő előtt. Oroszországban az OTP 23 százalékra növelte piaci részesedését az áruhitelek terén - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.
Ukrajnában az acélárak emelkedésének köszönhetően a vártnál gyorsabb a konszolidáció, bár a 90 napon túl is késedelmes hitelek 23,5 százalékos állománya nem túl szívderítő (de legalább a növekedés lelassult). A legkisebb piacon, a tavaly jól teljesítő Montenegróban viszont szaporodnak a gondok, a 4,7 milliárdos tartalékképzés miatt a CKN 6,6 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Az OTP-csoport összességében 55 milliárd forintot tartalékolt az első három hónapban, a teljes hitelállomány 10,7 százalékára rúgó késedelmes hitelek 76 százaléka van lefedve tartalékkal. Magyarországon az egy évvel korábbi 4,6 százalékról 8 százalékra nőtt a késők aránya.
Bencsik beszámolt arról is, hogy a dél-európai válság az OTP-t gyakorlatilag nem érinti, kitettsége az angolszász zsargonban PIGS-országoknak (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) nevezett csoport bankjai felé mindössze tízmillió euró (ebből 7,8 millió egy júniusban lejáró portugál bankközi betét, 2,1 millió pedig görög bankok felé áll fenn). Az OTP likviditása továbbra is kiváló, mutatói a sok európai bankot riasztó Basel-3 követelményrendszernek is megfelelnek (a tőkeáttételre tervezett ötszázalékos küszöb helyett az OTP mutatója 7-8 százalékos, a likviditásfedezeti rátája 140, az úgynevezett nettó stabilforrás mutatója pedig 107 százalékos értéket mutat, mindkettő esetében 100 lesz a követelmény). A bank nettó likviditási tartaléka az év végi 4,85 milliárd euróról március végére 4,62 milliárdra csökkent, ám időközben visszafizette az állami hitel 700 millió eurós második csomagját is. A bank a jövedelmezőség javítása érdekében óvatosan csökkenti a tartalékokat.
(A szerző rendelkezik az OTP által kibocsátott kötvényekkel.)
