Most sem fizet a Danubius (közgyűlési beszámoló)
A hotelcég az idén is kapacitástöbblettel és szűkülő kereslettel számol, ráadásul a hamufelhő miatt leállt európai légiközlekedés tovább rontották a kilátásokat.
A Richtert nem érinti az amerikai tb-reform
Bár kurzusa napok óta emelkedik, a Richter nem lesz haszonélvezője az amerikai egészségügyi rendszer reformjának - tudtuk meg Beke Zsuzsa pr-vezetőtől. A magyar gyártó elsősorban orális fogamzásgátlójával van jelen az amerikai piacon, ám ez otc-készítmény. Közvetve azonban az USA-ban érzékelhetően növekvő abortuszellenes közhangulat jól jöhet - hosszabb távon - a Plan B nevű fogamzásgátló termék értékesítésének.
Az OTP is visszafizette az állami hitelt
Március 19-én visszafizette a magyar államnak az OTP Bank az egy évvel ezelőtt a stabilizációs törvény alapján felvett, 1,4 milliárd eurós hitel utolsó, 700 millió eurós részletét. Az IMF-hitelből származó forrást az állam - az ÁKK útján - két részletben, 2009. április 1-jén és június 30-án folyósította az OTP-nek a magyar vállalkozások hitellel való ellátásának érdekében. A szerződés szerint az OTP által fizetett kamat az irányadó euró-referenciakamatot 245-250 bázisponttal haladja meg. (Ez egy évvel ezelőtt igen kedvező szint volt, most már az OTP a piacról valószínűleg ennél olcsóbban is tud forráshoz jutni.) A hitelhez kapcsolódóan a 2009-es rendes közgyűlésen a részvényesek megválasztottak egy-egy, az állam által delegált audit és felügyelőbizottsági tagot. Az OTP november 5-én az első 700 milliót már visszafizette, most pedig a második részletet is. Tavaly egyébként a bank 248 milliárd forintnyi hitelt helyezett ki a hazai vállalatok számára, idén az első két hónapban pedig további 34 milliárdot. A visszafizetés előtt az OTP likviditási tartaléka meghaladta a hatmilliárd eurót, így az állami hitel okafogyottá vált, aminek lehetnek személyi konzekvenciái is.
BÉT-osztalékjavaslat: 255 forint
A Budapesti Értéktőzsde Zrt. igazgatósága részvényenként 255 forintos osztalék kifizetését javasolja a tőzsde április 2-re összehívott éves közgyűlésének. A BÉT a 2009-es évet 1 milliárd 391 millió forintos adózott eredménnyel zárta, ami ugyan elmarad a 2008-as 2 milliárd 276 milliós profittól, ám a különbség oka az, hogy 2008-ban a Kelertől 975 milliós osztalékot kapott a tőzsde, tavaly azonban már semmit sem. A tőzsde alaptevékenységének eredményessége 7 százalékkal javult. A Keler a 2009-es évet az előzetes adatok szerint mintegy 1,7 milliárd forintos nyereséggel zárta, de még nem tudni, hogy fizet-e osztalékot. Az elszámolóház részvényeinek 53,3 százaléka az MNB, 46,7 százaléka a többségében a bécsi értéktőzsde birtokában lévő BÉT kezében van. A BÉT részvényesei tavaly részvényenként 420 forintot kaptak. (Lapunk főszerkesztője, Korányi G. Tamás és több munkatársunk rendelkezik BÉT-részvényekkel
Konszenzusra törekszik a Xetra-ügyben a BÉT
Tulajdonosi és kereskedői fórumot tartottak tegnap a BÉT-en a magyar tőzsde vezetői és a többségi tulajdonos bécsi értéktőzsde vezérigazgatója. Michael Buhl a négy tőzsdét (Bécs, Prága, Ljubljana, Budapest) felölelő CEESEG tőzsdeszövetség, illetve a Xetra kereskedési rendszer átvételének előnyeiről győzködte a magyar tőzsdetulajdonosokat, akik közül többen aggályaikat hangoztatták. Felvetődött, hogy az 1998 óta jól működő MMTS kereskedési rendszer lecserélése - főként, ha az a tőzsdei kötések elszámolási rendjének változását is magával hozza - olyan stratégiai kérdés, amelyről nem a BÉT igazgatósága, hanem a tőzsde közgyűlése hivatott dönteni. Az új rendszer bevezetése, a külföldi brókerházak tömeges bekapcsolódása a kereskedésbe valószínűleg előnyös a befektetőknek és a kibocsátóknak, mivel csökkenti a kereskedés költségeit - érveltek a BÉT vezetői. Ugyanakkor a tulajdonosok érdekei igencsak eltérnek egymástól. Bár a tervek szerint a kereskedés napi levezetése továbbra is magyar kézben maradna (bár ebben még nincs döntés), a változások felvetnek messzire vezető kérdéseket is, például meddig érvényesülhet egy külföldiek által a Xetra-rendszeren kötött, külföldön elszámolt, még ha magyar részvényre is szóló ügylet esetében a magyar felügyelet hatásköre...
OTP: milyen nehéz az ukrán puttony?
Az OTP ukrán leánybankja már nem jelent az egész csoportot magával rántó kockázatot, de az OTP eredménye idén is attól függ, hogy a tavalyi 96 milliárdos tartalékolás után mennyit kell e célra fordítania keleti szomszédunknál.
Százmilliárdot tartalékolt az OTP Ukrajnában
Az OTP ukrán leánybankja már nem jelent az egész csoportot magával rántó kockázatot, de az OTP eredménye idén is attól függ, hogy a tavalyi 96 milliárdos tartalékolás után mennyit kell e célra fordítania keleti szomszédunknál.
A tavalyi OTP-terv teljesült, az idei még titkos
Egy éve kevesen hitték el Csányi Sándornak(képünkön jobbra) az OTP 150 milliárdos éves eredménytervét, a tény azonban 151,5 milliárd lett. Az idei tervet viszont még titokban tartja a bank vezetése. Megfigyelők szerint kedvező esetben akár a 200 milliárdot is közelítheti a 2010-es profit.
Akvizíciókat tervez az OTP?
Éves eredményterveket nem közölt Csányi Sándor, ám lehetséges, hogy idén térségbeli akvizíciókkal vennék ki a részüket egy esetleges piaci konszolidációból.
Hitelből épülhet a bakonyi csúcserőmű
A Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. (BVMT) február 11-én 63 millió eurós hitelösszegre vonatkozó szerződést írt alá a bakonyi gázturbinás csúcserőmű projektfinanszírozására. A négy bankból álló konzorciumot az MKB Bank Zrt. vezeti, tagjai a K&H Bank Zrt., az Erste Bank Hungary Nyrt. és az OTP Bank Nyrt. A hitelkonstrukció különlegessége a magas hitelhányad (a beruházás értékének 80 százaléka) és a hosszú, 15 éves futamidő. Az új blokk a hazai villamosenergia-rendszerben eddig hiányzó csúcserőműként fog üzemelni. A kereskedelmi üzemét 2010 végén megkezdő új erőmű javítja a hazai energiarendszer szabályozhatóságát, a csúcsenergia pedig a liberalizált árampiac egyik legértékesebb, exportképes terméke. A BVMT többségi tulajdonosa az állami tulajdonban lévő MVM Zrt., kisebbségi tulajdonosa pedig az Euroinvest Zrt.
