Korányi Tamás G.

Svájci alap száll be a CIG Pannóniába

Húszmillió eurós tőkebefektetésre és további 4 millió részvény lejegyzésére vonatkozó - a felek döntésétől függő - szerződést kötött a CIG Pannónia Biztosító egy svájci befektetési alappal.

Sikeres tőzsdebevezetés volt Szófiában

Szófiában tegnap debütáltak a szófiai értéktőzsde részvényei a helyi - némileg szabályozott, de a hivatalos parkettnél lazább - otc (tőzsdén kívüli)-piacon. A tőzsde 5,867 millió, egyenként egylevás névértékű részvényéből tavaly novemberig 44 százalék volt a bolgár pénzügyminisztérium részesedése, ezt az állam egy névértéken megvalósított, 713 ezer levás tőkeemeléssel 50 százalék+1 részvényre emelte, egyben hozzájárult a papírok tőzsdei bevezetéséhez. A kormányzat idén tervezi szakmai befektetőnek értékesíteni a többségi pakettet.

Kapkodnak a magyar kötvények után

Tavaly sem jártak rosszul az euróban denominált magyar vállalati kötvényekre spekuláló befektetők, a Molra váltható Magnolia kötvény éves szinten 27 százalékot hozott, míg OTP-s párja szinte ugyanott zárta az évet, ahol egy évvel korábban.

Növekszik a Richter-kínálat

A Richter Gedeon Nyrt. bejelentette, hogy a 2006-2008-as elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében a dolgozóinak juttatott legutolsó, 2008 végi részvénycsomag kétéves zárolását feloldották. Ezzel a harmadik, 59 ezer 473 darabos dolgozói csomag elvileg tőzsdeképessé vált. Mivel a mennyiség a tőzsdén forgó, az állami kézben lévő 25 százalékot nem számítva 14 millió darabos részvénymennyiség mindössze 0,4 százaléka, aligha ez a tény állhat a Richter-részvények utóbbi napokban tapasztalt mélyrepülése mögött.

Még mindig keresettek az eurós magyar kötvények

Tavaly sem jártak rosszul az euróban denominált magyar vállalati kötvényekre spekuláló befektetők, a Molra váltható Magnolia kötvény éves szinten 27 százalékot hozott, míg OTP-s párja szinte ugyanott zárta az évet, ahol egy évvel korábban.

Varsó is hosszabbít

A Varsói Értéktőzsde is követi a BÉT-et a kereskedési idő hosszabbításában. Alig néhány héttel azután, hogy a BÉT az amerikai kereskedési idővel való hosszabb együtt-nyitvatartás végett egy órával meghosszabbította a kereskedést, Varsó is hasonló döntést hozott. Mától a fő piacán immár több mint 400 részvényt forgalmazó Varsói Értéktőzsdén reggel 9-től délután 5 óra 20 percig tart a folyamatos kereskedés (eddig 70 perccel hamarabb ért véget), fél hatkor határozzák meg a záróárakat, ezután következik az utolsó, ötperces aukciós szakasz, amely öt perccel rövidebb a korábbinál.

Parkettre kerül a szófiai tőzsde részvénye

A BSE (Bulgarian Stock Exchange), vagyis a szófiai értéktőzsde megkapta az engedélyt részvényei otc-piaci forgalmazására Bécsben - jelentette a bolgár Dvenyik című napilapra hivatkozva az MTI. A bécsi tőzsde irányítása alatt álló CEESEG holding - amelyhez a BÉT 50 százalék+1 részvényből álló irányító pakettje, valamint a prágai és a ljubljanai tőzsde többsége is tartozik - érdeklődik a szófiai tőzsde iránt, de - mint szóvivője az APA hírügynökségnek hangsúlyozta - konkrét tárgyalásokra még nem került sor. A BSE mintegy hatmillió részvényéből idáig 44 százalék volt a bolgár állam részesedése, a többin helyi bankok, brókercégek és négy százalék erejéig magánszemélyek osztoztak. A BSE legutóbb 2007-es éve után fizetett osztalékot. Az egy leva névértékű tőzsderészvényekért a 2008-as válság előtt öt levát is megadtak, azóta gyakorlatilag nem hallani érdemi üzletekről.

Nem engedünk a '48-ból

"Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti" - az 1848-as sajtótörvény első paragrafusát szinte mindenki ismeri, ám kevesen tudják, hogy hiába volt a 12 pont egyik legfőbbje a szabad sajtó, az - akkori - országgyűlés meglehetősen szigorú sajtótörvényt alkotott. Napilap alapításához tízezer ezüstforintos kauciót írt elő - ez egy emeletes belvárosi ház árának felelt meg -, az ugyancsak bőven mért büntetéspénzeket a bíróságok a kaucióból azonnal levonták, és ha a hiányt a lap kiadója tíz napon belül nem pótolta, tiltott volt a terjesztés. Bár eleinte a márciusi ifjaknak sem sikerült laphoz jutniuk, a kortársak mégse vonták kétségbe a sajtó szabad voltát, mert a korábbi, a helytartótanács cenzúrabizottsága által felügyelt sajtóhoz képest volt egy lényeges különbség: azt, hogy egy cikk megsértette-e valamely közéleti potentát vagy akár magános személy becsületét, jó hírét, nem a cenzor, hanem egy független esküdtszék döntötte el.

Fizetett az államnak az FHB októberben

Az FHB rendkívüli tájékoztatásban értesítette a tőkepiacot arról, hogy az Európai Bizottság december 16-án vizsgálatba kezdett a bank részére nyújtott állami tőkejuttatással kapcsolatban. A bank egyben arról is beszámolt, hogy a stabilizációs törvény alapján még 2009 áprilisában lezajlott 30,1 milliárd forint összegű állami tőkeemelés kapcsán 2010. október 28-án ellenszolgáltatást fizetett a magyar államnak. Mint ismeretes, 2009 tavaszán az állam 650 forintos kibocsátási árfolyamon 46 millió 153 ezer osztalékelsőbbségi FHB-részvényt jegyzett, amelyre a bank öt évig évi 68 forintos osztalék fizetését vállalta. A tőkeemelés fedezete az IMF/EU hitelből elkülönített 300 milliárd forint volt. Az FHB jó 2009-es teljesítménye nyomán 2010 márciusában úgy döntött, hogy a kibocsátási áron visszavásárolja az állam részvényeit. Ezeket azóta bevonta, így - a Gt. és a stabilizációs törvény előírásaival összhangban - a 2009-es évet lezáró közgyűlés nem is fizetett rájuk osztalékot. Jogalap hiányában a bank különmegállapodást sem köthetett az állammal az esetleges időarányos osztalékról, ám könyveiben e célra tartalékot képzett. Időközben az Országgyűlés a 2010. évi XC. törvénnyel módosította a stabilizációs törvényt, így megnyílt a lehetőség a fizetés előtt. A bank közleménye nem tartalmazza, hogy a bank pontosan mennyit fizetett, de utal arra, hogy az az októberig járó késedelmi kamatot is magában foglalta. A részletek minden bizonnyal kiderülnek a bank 2010-es jelentéséből. Az FHB azt várja a most indult EU-vizsgálattól, hogy az megállapítja, az állami tőkeemelés és annak felhasználása összhangban volt a vonatkozó uniós szabályokkal.