Egyre több szereplős a magyar vállalatok euróban denominált kötvényeinek piaca, bár a kínálat nem nőtt, mind több hazai befektető, köztük sok magánszemély kapcsolódott be az átlagban is két számjegyű euróhozamokat biztosító játékba. Ugyan a hosszabb lejáratú kötvények kínálata igen szűk (az OTP 3, a Mol egy kötvénnyel van jelen), de változatos. Az OTP 2016-ban lejáró, fix 5,27 százalékos kötvényének árfolyama a részvénypiac ingadozásaitól függetlenül év közben folyamatosan emelkedett, az év végi 86 százalékos szinten hozama - a lejáratig megtartva - már eléri a 9 százalékot.
Nehezebb hozamot számolni az OTP 2049 jelű, ám gyakorlatilag lejárat nélküli, úgynevezett perpetual-kötvényére. Itt ha az OTP 2016-ban nem él a visszaváltás lehetőségével, utána az EURIBOR+3 százalék lesz a kötvény kamata. Sokan abban bíznak, hogy a Basel-III előírásai közepette az alárendelt kölcsöntőke-kötvények elvesztik jelentőségüket, és a bank inkább visszaváltja azokat. Ha ez megtörténik - amire persze semmi garancia nincs -, a hozama a mostani árszinten a 17 százalékot is eléri. Az év közepén azonban 72 százalék is volt a papír, bár az OTP árfolyamának elvileg nem kellene hatnia rá.
A két átalakítható, és névleg független luxemburgi kibocsátóval bíró kötvény, a 125 ezer eurós címletenként 3524 OTP-részvényre váltható Opus kötvény és a 100 eurónként 984 Mol-részvényre váltható Magnolia idén már átalakításra éretté válik, ezért mindkét papír a mögöttes részvények árfolyamához képest némi felárral forog. (Sőt, az év elején még csak 2-3 százalékos felár decemberre 5-6 százalékosra nőtt.) Az átalakítási időszak mindkét kötvénynél 2016-ig tart, ha ezzel nem élnek a kötvénytulajdonosok, és az OTP, illetve a Mol sem váltja akkor vissza a kötvényeket, utána a kamat az EURIBOR-hoz képest +3, illetve a Magnoliánál +5 százalék lesz.
E papírok árfolyama az év során pontosan követte a mögöttes részvények áralakulását, így az év közepén volt olyan hét, amikor az Opusért 75 százalékot is megadtak. Aki például 2009 tavaszán, a mélypont idején 25 százalékon vett, 15 hónap alatt a kamattal együtt 220 százalékos mesebeli hozamot realizálhatott. (A brókerek szerint a hazai kisbefektetőkre inkább a kötvények hosszú távon való megtartása a jellemző.) A Magnolia kötvény egyébként a mostani, magas árszintjén 2016-os visszaváltást feltételezve alig 8,5 százalék hozamot biztosít, míg az árnyalattal kisebb nominális kamatozású Opus hozama elérheti a 19 százalékot. (Csak éppen e papírnál a visszaváltás esélye elég csekély, már csak a 2016 utáni, az OTP számára kedvező kamat miatt is.)
Mindkét visszaváltható kötvény felfogható úgy, hogy kis (az első évi kamattal összemérhető nagyságú) felárral OTP-, illetve Mol-részvénycsomagot veszünk, és tartósan a befektetésünk 7, illetve 5 százalékát pluszban megkapjuk kamat címén. Ugyanakkor az is tény, hogy mind a négy kötvény fő piaca Londonban lévén, árfolyamuk igen érzékeny a magyar országkockázat változására, így bőven előfordulhat, hogy a kötvények 2010-es 10-27 százalék közötti hozama idén jóval alacsonyabb lesz.
(A szerző rendelkezik a cikkben szereplő kötvényekkel.)
