Kolozsi Pál

Megugrott a szlovák infláció

A várakozásokat meghaladó mértékű, 4,3 százalékos volt Szlovákiában a 12 havi infláció novemberben az októberi 3,7 százalék után. Az árindex jelentős emelkedését elsősorban a dinamikusan emelkedő gáz-, illetve élelmiszerárak okozták. Szlovákia szempontjából kiemelkedő jelentősége van az infláció alakulásának, az euró bevezetésére törekvő ország ugyanis csupán az árstabilitásra vonatkozó maastrichti kritériumot nem teljesíti. Az adat bejelentése után rekordszintre emelkedett a korona árfolyama az euróval szemben, ami arra utalhat, hogy a piac kamatemelésre számít az egy hét múlva esedékes jegybanki ülésen. A szlovák irányadó kamatláb jelenleg 4,75 százalékos, miután az elmúlt egy évben összesen 1,75 százalékponttal szigorított a jegybank. A bank legutóbbi ülésén azért nem emelték a kamatszintet, mert a döntéshozók úgy ítélték meg, a harmadik negyedévben 9,8 százalékra gyorsuló gazdasági növekedés inflációgerjesztő hatását ellensúlyozza majd az erős koronaárfolyam. A kamatemelés mindamellett a viszonylag kedvezőtlen inflációs adat ellenére sem tekinthető biztosnak, több szakértő ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy jövőre enélkül is csökkenhet a fogyasztói áremelkedés üteme. Pozsony a tervek szerint 2009-ben vezetné be a közös európai pénzt. Prágának Pozsonnyal ellentétben nem kell a túl gyors fogyasztói áremelkedés miatt aggódnia, a cseh inflációs ráta ugyanis mindössze 1,5 százalékos volt novemberben a pénteken közzétett adatok szerint. Ez ugyan valamivel gyorsabb tempót jelent, mint az egy hónappal korábbi 1,3 százalék, de így is bőven a maastrichti szint alatt van. Igaz, a gazdasági növekedés is némileg lassult a harmadik negyedévben: az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint 5,8 százalékkal bővült a GDP a második negyedévi 6 százalék után, de így is magasabb az előzetesen várt értéknél.

Egyre többet ígérnek a Corusért

A brazil Companhia Siderurgica Nacional (SNC) acélipari konszern 515 pennyt ajánlott tegnap a brit–holland Corus Group Plc. acélipari vállalat minden egyes részvényéért, amivel 4,9 milliárd fontra értékelte a társaságot. A Corus igazgatótanácsa azt indítványozza, hogy a tulajdonosok fogadják el az ajánlatot, ami 3 százalékkal magasabb árat jelent az indiai Tata Steel Ltd. kevesebb mint 12 órával korábban tett 4,7 milliárd fontos ajánlatában szereplőnél. A Tata vasárnap emelte meg saját ajánlati árát, addig ugyanis 10 százalékkal alacsonyabb áron szerette volna megszerezni európai riválisát. A vasárnapi, illetve tegnapi bejelentések után a Corus részvényárfolyama 5 százalékkal, 525 pennyre emelkedett, ami arra utalhat, hogy a piac szerint könnyen további ajánlatok futhatnak be a potenciális kérőktől. Erre utalhat az is, hogy a Tata vezetése tegnap úgy nyilatkozott, a vállalat áttekinti a társaság előtt álló lehetőségeket. Az újabb indiai ajánlat ellen szól azonban, hogy a Tata papírjai már akkor lejtőre kerültek, amikor a brazil ellenajánlat még meg sem érkezett, a piac ugyanis úgy ítélte meg, hogy a felajánlott 4,7 milliárd font is túl magas árat jelent. Az acélipar egyike azon szektoroknak, amelyekben nagyon jelentős tőkekoncentráció ment végbe az idén, a tranzakciók összértéke eddig ugyanis csaknem 80 milliárd dollárt tett ki.

Erősödik a külföldi tőkére nehezedő nyomás

Pekingben, Moszkvában, sőt Washingtonban is erősödik a külföldi befektetőkre nehezedő nyomás, Brüsszel pedig új elemekkel frissítené az európai uniós piac védelmét szolgáló kereskedelmi fegyvertárát.

Átláthatóbb egészségügyre van szükség az EU-ban

Az európai uniós országok egészségügyi rendszereinek működése kevéssé átlátható, így jelenleg nem igazán lehet tudni, milyen eredménye van a kormányzatok egészségügyi beruházásainak – ez az egyik fő következtetése a többek között a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és a London School of Economics által jegyzett elemzésnek. A szakértők szerint az öregedő társadalom miatt egyre jelentősebb finanszírozást igénylő szektor már-már egy fekete dobozra hasonlít, a befektetett pénzek útját ugyanis nagyon nehéz nyomon követni. A kutatás egyik résztvevője volt Pat Cox, az Európai Parlament (EP) egykori elnöke, aki szerint erősíteni kell az egészségügyi szolgáltatások minőségének mérését, növelni kell a transzparenciát és egyértelműen meg kell határozni a beruházások céljait. Fontos lenne, hogy a páciensek egészségügyi állapotukról több információhoz jussanak, és számítógépes adatbázisokkal kellene kiváltani a szektorra jellemző papírhegyeket – mondják a szakértők, akik szerint jót tenne az egészségügynek a verseny fokozása is. Cox kifejtette: nem az az igazi probléma, hogy a lakosság öregedik a kontinensen, az ugyanis nem gond, hogy az európaiak jobb egészségügyi állapotban és tovább élnek, mint egy generációval ezelőtt. A fenntartható egészségügy alapja, hogy a kormányzatok bölcsen fektessék be a rendelkezésre álló forrásokat, és az invesztíciók hatékonyabbak legyenek – fejtette ki a szakértő. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy növelni kell a betegek pénzügyi érintettségét annak érdekében, hogy az állampolgárok felelősen vegyék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat – ez ugyanis csökkenti a költségeket.

Megérkezett Európába az új Nintendo-konzol

Pénteken megérkezett az európai boltokba a japán Nintendo Co. Ltd. új játékkonzola, a Wii, amelyből összesen 4 millió eladását tervezi a cég december 31-éig. Az európai debütálást felfokozott várakozás előzte meg, a londoni premier előtt egyes megszállott rajongók két éjszakán át álltak sorban az Oxford Streeten, hogy az elsők között próbálhassák ki a számos technikai újdonsággal felszerelt konzolt. A versenytársainál jóval olcsóbb, mindössze 250 dollárért kínált Wii eddig Japánban és az Egyesült Államokban volt kapható, és az ottani eladási adatok alapján jók a Nintendo európai kilátásai is. Az Enterbrain Inc. piackutató cég szerint Japánban a megjelenés utáni első két napon összesen 372 ezer Wii fogyott, az NPD Group Inc. statisztikája szerint pedig az USA-ban eddig 476 ezren vásárolták meg az új konzolt. A Nintendo sikerét jelzi az is, hogy hetente 250 ezer darabot szállít a cég az amerikai piacra, de a hatalmas érdeklődés miatt ez is kevésnek bizonyulhat. Nem megy ilyen jól a Nintendo egyik fő riválisának, a szintén japán Sony Corp.-nak, amely két nappal korábban dobta piacra saját konzolát, a PlayStation 3-as típust, de eddig mindössze 197 ezer fogyott belőle az Egyesült Államokban, szemben a 400 ezres értékesítési tervvel. A Sony ennek ellenére arra számít, hogy jövő márciusig 6 millió kelhet el a termékből, de ehhez az kellene, hogy mind a japán, mind pedig az amerikai piacon 1-1 millió darab PlayStation 3-as találjon új gazdára az év végéig, ami szakértők szerint szinte lehetetlen. A Sony legnagyobb gondja jelenleg az, hogy szállítási problémák miatt nem képes kielégíteni a keresletet, és ez a helyzet feltehetően nem oldódik meg márciusig – figyelmeztetnek iparági elemzők. A 30 milliárd dolláros konzolpiac harmadik nagyágyúja az egyesült államokbeli Microsoft Corp., amely novemberben 511 ezret adott el a már egy éve piacon lévő Xbox 360-asból. A Microsoft az év végére 10 millió eladott konzollal számol.

Eskü alatt a német adósok

Adóslisták nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában léteznek, de inkább a negatív adóslisták tekinthetőek jellemzőnek. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban például azok kerülnek fel rá, akik nem fizették meg adósságukat és eközben vagy eskü alatt vallották, hogy nem is rendelkeznek a követelés kifizetését lehetővé tevő eszközökkel vagy pedig visszautasították az erre vonatkozó eskütételt. Az új európai uniós tagországok közül Csehországban 2002 májusa óta működik az öt nagy bank által alapított, ma már az összes fontosabb csehországi pénzintézet által használt hitelinformációs regiszter, amelynek adatbázisába a hitelfelvevőkre vonatkozó pozitív és negatív információk is bekerülnek. A nyilvántartásban csak a hitelügyletek alapján szerzett információk szerepelnek – négy évre visszamenőleg –, az ügyfelek mérlegeinek adatai nincsenek benne. Lettországban szintén 2002 óta van érvényben az a jogszabály, amelynek értelmében a jegybank egy olyan központi adatbázist tart fent, amely tartalmazza az adósok nevét és adósságaik nagyságát is. A bank az információkat kiadja a pénz- és tőkepiaci felügyeletnek, a bankoknak, a lízing- és faktoringcégeknek, a biztosítóknak és természetesen az adósoknak is, legyenek azok természetes vagy jogi személyek. A rigai szabályozás értelmében az adósok csak azokhoz az adatokhoz juthatnak hozzá, amelyek rájuk vonatkoznak, illetve amelyek megtekintéséhez külön engedélyt kaptak egy hozzáférési joggal rendelkező intézménytől.

Egyelőre nem szigorít tovább az ECB

Az ECB tegnap a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 3,5 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A jegybank elnöke ugyan a további szigorítás lehetőségére utalt, de az inflációs prognózis megjelenése után ennek legalábbis az időpontja kétségessé vált.

Lesz-e még kamatemelés az eurózónában?

Az ECB elnökének szavaiból további szigorításra következtetett a piac, de a hivatalos frankfurti inflációs prognózis megjelenése után már ezt sem lehet biztosra venni.

Hét év alatt 54 milliárd euró kutatás-fejlesztésre

Elhárult az utolsó akadály is az Európai Unió (EU) következő hétéves kutatás-fejlesztési programjának elindítása elől, miután az Európai Parlament is áldását adta a tagállamok közös javaslatára, ami hangsúlyosan kezeli a kis- és középvállalkozásokat, valamint az egyetemi és a vállalati szféra együttműködését.