Adóslisták nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában léteznek, de inkább a negatív adóslisták tekinthetőek jellemzőnek. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban például azok kerülnek fel rá, akik nem fizették meg adósságukat és eközben vagy eskü alatt vallották, hogy nem is rendelkeznek a követelés kifizetését lehetővé tevő eszközökkel vagy pedig visszautasították az erre vonatkozó eskütételt. Az új európai uniós tagországok közül Csehországban 2002 májusa óta működik az öt nagy bank által alapított, ma már az összes fontosabb csehországi pénzintézet által használt hitelinformációs regiszter, amelynek adatbázisába a hitelfelvevőkre vonatkozó pozitív és negatív információk is bekerülnek. A nyilvántartásban csak a hitelügyletek alapján szerzett információk szerepelnek – négy évre visszamenőleg –, az ügyfelek mérlegeinek adatai nincsenek benne.
Lettországban szintén 2002 óta van érvényben az a jogszabály, amelynek értelmében a jegybank egy olyan központi adatbázist tart fent, amely tartalmazza az adósok nevét és adósságaik nagyságát is. A bank az információkat kiadja a pénz- és tőkepiaci felügyeletnek, a bankoknak, a lízing- és faktoringcégeknek, a biztosítóknak és természetesen az adósoknak is, legyenek azok természetes vagy jogi személyek. A rigai szabályozás értelmében az adósok csak azokhoz az adatokhoz juthatnak hozzá, amelyek rájuk vonatkoznak, illetve amelyek megtekintéséhez külön engedélyt kaptak egy hozzáférési joggal rendelkező intézménytől.
Kolozsi Pál