Tegnapi ülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 3,5 százalékra emelte az eurózónában érvényes irányadó kamatlábat az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa. A döntés után Jean-Claude Trichet jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy az európai kamatszint még mindig alacsonynak tekinthető, és a monetáris politikának figyelemmel kell kísérnie a gazdasági folyamatokat az infláció féken tartása érdekében, az inflációs kockázatok ugyanis nem tűntek el. A tegnapi kamatemelés tavaly december óta a hatodik, és fő oka, hogy az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) az Egyesült Államok növekedési dinamikájának visszaesése ellenére is egy évtizede nem látott ütemben bővül. A jegybankárok amiatt aggódnak, hogy a növekedés felpörgése és az ebből adódó feltehetően ambiciózus bérkövetelések a későbbiekben inflációs nyomást okoznak a gazdaságban. A közelmúlt inflációs számai nem indokolnának különösebb óvatosságot, novemberben ugyanis 1,8 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedési üteme, ami alatta van az ECB 2 százalékos inflációs célszámának.
Trichet szerint az eurózóna monetáris politikája a viszonylag alacsony kamatok és a dinamikus pénzkínálat-növekedés miatt még mindig támogatja a növekedést, de korábbi megszólalásaival ellentétben ezúttal nem utalt arra, hogy az ECB emelni fogja a kamatokat, amennyiben beigazolódnak az infláció alakulására vonatkozó pesszimista feltételezések. A jegybankelnök elsősorban attól tart, hogy az olajár emelkedése begyűrűzik a fogyasztói árakba, de a kockázati tényezők közül külön kiemelte a hatósági áremeléseket és a korábban be nem jelentett közvetett adóemeléseket is.
Trichet kommentárja után az ECB közzétette előrejelzését, amely elbizonytalanította a piacokat a kamatemelések folytatódásával kapcsolatban. A frankfurti jegybank szerint az idei 2,2 százalék után jövőre 2 százalék körüli lesz az infláció az eurózónában, 2008-ban pedig 1,9 százalékra lehet számítani. Ez jelentős javulásnak tekinthető az augusztusi előrejelzéshez képest, akkor ugyanis mind 2006-ra, mind pedig 2007-re 2,4 százalékos értéket prognosztizáltak. Legutóbb 1999-ben volt az ECB 2 százalékos plafonja alatt az éves átlagos infláció. A jegybank szerint az idei 2,7 százalékról jövőre várhatóan 2,2 százalékra lassul a gazdasági növekedés, ami szintén a kamatemelési ciklus végére utalhat.
Kolozsi Pál