A várakozásokat meghaladó mértékű, 4,3 százalékos volt Szlovákiában a 12 havi infláció novemberben az októberi 3,7 százalék után. Az árindex jelentős emelkedését elsősorban a dinamikusan emelkedő gáz-, illetve élelmiszerárak okozták. Szlovákia szempontjából kiemelkedő jelentősége van az infláció alakulásának, az euró bevezetésére törekvő ország ugyanis csupán az árstabilitásra vonatkozó maastrichti kritériumot nem teljesíti. Az adat bejelentése után rekordszintre emelkedett a korona árfolyama az euróval szemben, ami arra utalhat, hogy a piac kamatemelésre számít az egy hét múlva esedékes jegybanki ülésen. A szlovák irányadó kamatláb jelenleg 4,75 százalékos, miután az elmúlt egy évben összesen 1,75 százalékponttal szigorított a jegybank. A bank legutóbbi ülésén azért nem emelték a kamatszintet, mert a döntéshozók úgy ítélték meg, a harmadik negyedévben 9,8 százalékra gyorsuló gazdasági növekedés inflációgerjesztő hatását ellensúlyozza majd az erős koronaárfolyam. A kamatemelés mindamellett a viszonylag kedvezőtlen inflációs adat ellenére sem tekinthető biztosnak, több szakértő ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy jövőre enélkül is csökkenhet a fogyasztói áremelkedés üteme. Pozsony a tervek szerint 2009-ben vezetné be a közös európai pénzt. Prágának Pozsonnyal ellentétben nem kell a túl gyors fogyasztói áremelkedés miatt aggódnia, a cseh inflációs ráta ugyanis mindössze 1,5 százalékos volt novemberben a pénteken közzétett adatok szerint. Ez ugyan valamivel gyorsabb tempót jelent, mint az egy hónappal korábbi 1,3 százalék, de így is bőven a maastrichti szint alatt van. Igaz, a gazdasági növekedés is némileg lassult a harmadik negyedévben: az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint 5,8 százalékkal bővült a GDP a második negyedévi 6 százalék után, de így is magasabb az előzetesen várt értéknél.
Kolozsi Pál