A várakozásoknak megfelelően a november végi brüsszeli plenáris ülésen az Európai Parlament (EP)megszavazta a tagállamok véleményét tükröző tanácsi közös állásfoglalást a 2007–2013-as időszak európai uniós kutatási keretprogramjával kapcsolatban. Az euroképviselők a hetedik kutatási keretprogramról szóló mind a tíz jelentésre áldásukat adták, így lehetővé vált, hogy 2007 januárjában elinduljanak a kutatás-fejlesztési (k+f) pályázatok. Két olyan javaslat volt, amellyel kapcsolatban az EP együtt döntési, azaz vétójoggal rendelkezett, a fennmaradó nyolc technikai jelentés estében csak konzultációs joga volt az intézménynek, de mindegyik felvetésre igent mondtak a képviselők.
Az elfogadott program értelmében a hétéves időszakban az EU 54,582 milliárd eurót szánhat kutatás-fejlesztésre, ami a teljes közösségi büdzsé mintegy 6 százaléka – mutatott rá a szavazás jelentőségére Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnök, a tervezet néppárti előterjesztője, aki szerint az uniós pénzek ezen összeg többszörösét mozgósíthatják az innováció érdekében a vállalati szektorban. A döntési jogkörrel nem rendelkező szlovén európai biztos, Janez Potocnik a parlamenti döntés után kifejtette, hogy az EU mind jelenlegi, mind pedig jövőbeli versenytársaival szemben le van maradva, így a kutatás-fejlesztésre, illetve a tudásra épülő társadalomnak Európában nincs alternatívája. A több mint 54 milliárd eurós büdzsé két forrásból áll: a szűk értelemben vett európai közösségi program 50,521 milliárd euró, az Euratom kapcsolódó 2007–2011-es költségvetése pedig 2,751 milliárd euró, amit 2011 és 2013 között várhatóan további 1,31 milliárd euró egészít ki.
A hetedik kutatási keretprogram nem titkolt célja, hogy segítségével létrejöjjön a világviszonylatban is vezető szerepet játszó európai kutatási térség, amely a közös piac egyfajta leképezése lenne a k+f tevékenységben. Az EU-ban 1984 óta léteznek ehhez hasonló kutatási programok, de eddig nem hét-, hanem csak ötéves időtartamra terveztek előre az illetékesek, továbbá jelentős újítás a kis- és középvállalkozói szektor egyértelmű helyzetbe hozása is. A hetedik program másik fő célkitűzése a pályázatok és a támogatási rendszer leegyszerűsítése, valamint azt is rögzítették, hogy csak azok a pályázatok számíthatnak sikeres szereplésre, amelyek határon átnyúló projektekre vonatkoznak, és elfogadják, hogy nem általános támogatásokról van szó, hanem konkrét kutatási feladatok finanszírozásának megsegítéséről.
A programokat négy fő csoportba lehet sorolni, amelyek közül a legnagyobb büdzsével – több mint 32 milliárd euróval – az egyetemi és kutatóintézeti terület, illetve a vállalati szféra együttműködését célzó projektek rendelkeznek. A jellemzően az alapkutatásokra koncentráló projektekre valamivel több mint 7 milliárd euró jut majd, a kutatók képzésére csaknem 5 milliárd euró, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra kiépítésére és modernizálására pedig valamivel több mint 4 milliárd eurót szavazott meg ae EU tanácsa és az EP.
A hetedik keretprogram nagy újítása az Európai Kutatási Tanács létrehozása, amely az alapkutatásokra vonatkozó projektek elbírálásával foglalkozik majd. A támogatási összeg jellemzően a kutatási költségek 50 százalékát fedezi, de a kkv-k esetében és az alapkutatásoknál ez az arány a 75 százalékot is elérheti. Mind az EP-ben, mind pedig az Európai Tanácsban nagy hangsúlyt kaptak az etikai kérdések. A kompromisszum alapján mind az emberi klónozást, mind pedig az embriók kutatási céllal történő előállítását megtiltotta a keretprogram, és felszólították az EB-t, hogy a program végrehajtása során is szenteljen különös figyelmet szenteljen az etikai szempontoknak.
Kolozsi Pál